A kiberhadviselés életében mérföldkőnek számít a 2016. évi varsói NATO csúcstalálkozó, ahol a tagállamok a kibervédelmet a NATO kollektív védelmi feladatai közé sorolták, érvényesítve rá a szövetség V. cikkelyét, miszerint egy tagállam elleni koordinált kibertámadást a NATO a szövetség egésze elleni támadásnak tekint. Ennek értelmében – és az egyre növekvő és erősödő kibertámadásokra válaszul – a szövetség deklarálta a kiberteret, mint az ötödik hadszínteret.
A kibertér fenti értelmezésével a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központ (NATO CCD COE) szervezésében 2017. november 27-30. között rendezték meg – 25 nemzet több, mint 700 fős informatikai, és jogi szakemberei részvételével – a „Cyber Coalition 2017” elnevezésű kibervédelmi gyakorlat, amely a katonai szövetség egyik legnagyobb nemzetközi technológiai jellegű éves kibervédelmi gyakorlatának számít.
A technikai jellegű feladatokat az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD), MH Híradó és Informatikai Rendszerfőközpont két alegysége hajtotta végre. A gyakorlaton az MH Elektronikus Eseménykezelő Főközpont (MH EEFK) állományából három fő, illetve az Informatikai Főközpont, Informatikai Biztonsági Részlegétől (IFK IBR) két fő vett részt az esemény- és incidenskezelő, IT nyomozati-és elemzői feladatokban, szorosan együttműködve a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) szakállományával. A jogi feladatok megoldásához a HM Jogi Főosztály nyújtott szakmai segítséget.
A gyakorlat egy biztonságos fórum volt a kibertérről érkező támadásokra való reagálás és a nemzeti eseménykezelő eljárásrend ellenőrzött gyakorlására mind technikai, mind jogi szempontból.Az esemény szervezői virtuális környezetben biztosították a hálózatot távoli eléréssel az észtországi Tartu városából, a gyakorlat vezetési pontjáról. A négynapos gyakorlat során a résztvevők egy kitalált helyzetben, számítógép-biztonsági és incidenskezelő csoportként (CSIRT- Computer Security and Incident Response Team) dolgoztak a nemzeti eljárásrendjüknek megfelelően. A gyakorlat forgatókönyve szerint egy fiktív NATO tagállamot kibertámadás ér: az országba telepített NATO légvédelmi rendszerét célzott hackertámadás éri több irányból és több módon egy szomszédos ellenséges országból. A résztvevőknek alkalmaznia kellett az IT nyomozati (network forensics)- és rosszindulatú programelemző (malware analysis) képességeit, mivel a támadások formái a valós életnek megfelelően történtek: a gyanútlan felhasználó káros csatolmánnyal (vagy hivatkozással) érkezett üzenetet nyit meg, ezáltal teljesen sebezhetővé teheti az informatikai hálózatot és a számítógépén tárolt adatokat. A mobilkészülékeinket érintő sebezhetőségek napjainkban egyre nagyobb mértéket öltenek, így a gyakorlat során bebizonyították, milyen egyszerűen lehet kompromittálódni egy ilyen eszközzel is.
A gyakorlaton bebizonyosodott, hogy a technikai jellegű kihívásokra – például rosszindulatú szoftver – már nem elegendő csak technikai válaszokat adni, hanem felkészült incidenskezelő szakállományra is szükség van, akik átlátják a felügyelt informatikai rendszert, és az előzetesen elkészített terveik alapján jogilag megalapozott, koordinált, reális időn belüli válaszokat képesek adni a kibertérben észlelhető kihívásokra. A gyakorlat tapasztalatai megerősítik azt az igényt és elvárást, hogy mindenféleképpen szükséges az IT biztonságtudatosság erősítése az MH teljes személyi állománya részére.
Az MH BHD, mint az MH Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózat (MH KCEHH) központi szolgáltatásainak üzemeltetéséért felelős szervezete, a gyakorlat tapasztalatait felhasználva folyamatosan azon dolgozik, hogy az általa üzemeltetett rendszerek megbízhatóan, magas rendelkezésre állással biztosítsák a katonai vezetéshez szükséges híradó, informatikai és információvédelmi infrastruktúrát.
