Videó

Koszorúzás a magyar földön elesett katonák emlékére

„Itt egymás mellett nyugszanak többek között törökök, bolgárok, lengyelek, olaszok, románok és magyarok” – hangzott el a budapesti Új Köztemetőben a HM Katonai Örökség Főosztály által, halottak napja alkalmából szervezett kegyeleti koszorúzáson, mellyel a magyar földön elesett magyar és külföldi katonákra emlékeztek november 2-án.

 

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/koszoruzas-a-magyar-foldon-elesett-katonak-emlekere.html

 

 

Galéria

Koszorúzás a magyar földön elesett katonák emlékére

„Itt egymás mellett nyugszanak többek között törökök, bolgárok, lengyelek, olaszok, románok és magyarok” – hangzott el a budapesti Új Köztemetőben a HM Katonai Örökség Főosztály által, halottak napja alkalmából szervezett kegyeleti koszorúzáson, mellyel a magyar földön elesett magyar és külföldi katonákra emlékeztek november 2-án.

 

Fotó: Kertész László, Bankó József

 

Hírek

Koszorúzás a magyar földön elesett katonák emlékére

„Itt egymás mellett nyugszanak többek között törökök, bolgárok, lengyelek, olaszok, románok és magyarok” – hangzott el a budapesti Új Köztemetőben a HM Katonai Örökség Főosztály által, halottak napja alkalmából szervezett kegyeleti koszorúzáson, mellyel a magyar földön elesett magyar és külföldi katonákra emlékeztek november 2-án.

„Nincs olyan család ma Magyarországon, amelyiket ne érintett volna valamelyik világégés. Ahol ne lenne egy régi fénykép, melyről mindörökre hiányozni fog szerettük. Olyan család, amely sosem lett újra teljes egész” – tisztelgett az elesett katonák előtt Vadászi Norbert ezredes, az MH BHD dandárparancsnok-helyettese a Honvéd Vezérkar képviseletében.

Az emlékezők a rákoskeresztúri Új Köztemetőben, az imádkozó katona szobránál helyezték el koszorúikat. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Horváth Tamás, a Katonai Örökség Főosztály főosztályvezetője, a Magyar Honvédség nevében pedig Vadászi ezredes rótta le kegyeletét az elhunytak előtt. A Budapesti Katonai Attasétestület mellett a honvédelem ügyét támogató civil szervezetek és katonai hagyományőrző egyesületek is képviseltették magukat.

„A katonák, akiknek a hivatása a legnemesebb és legszebb, hiszen nem saját dicsőségüket, hanem nemzetüket és vele együtt honfitársaikat szolgálják, esküjükkel vállalják, hogy akár életük árán is megvédik a rábízottakat. A mai napon csendesen hajtunk fejet azok előtt, akik szolgálatteljesítés közben áldozták fel magukat hazájukért” – fogalmazott az ezredes.

A HM Katonai Örökség Főosztály által szervezett november 2-i megemlékezés sorozat a budai várban gyertyagyújtással és emlékmisével folytatódott. A nap kulcsszavai a tisztelet és a megbocsátás, hiszen a halálban nincsenek ellenségek. Áldozatáért mindenkit megillet a végtisztesség, nemzeti hovatartozásától függetlenül.

 

Fotó: Kertész László, Bankó József

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/koszoruzas-a-magyar-foldon-elesett-katonak-emlekere.html

Hírek

Mindenszentek és halottak napja

November 1., mindenszentek

Mindenszentek ünnepe a megdicsőült Egyház jeles napja. A keresztény hit szerint az élő és elhunyt hívek egymásért könyörögve és helytállva titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében (latinul: communio sanctorum), ami egy természetfölötti szeretet-közösség, s amelyet a Jézus Krisztusban való hit és az isteni kegyelem hoz létre. Ennek alapján beszélünk a földön élő hívők közösségéről, a küzdő Egyházról (Ecclesia militans), a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkekről, a szenvedő Egyházról (Ecclesia patiens), és a már mennyekbe jutott üdvözült hívekről, a diadalmas Egyházról (Ecclesia triumphans).

Mindenszentekkor azokat a megdicsőülteket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt az egyházi kalendárium név szerint nem emlékezhet meg: az életszentség hírében meghaltakról, s akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyek országába.

A szentek keresztény tisztelete már a 2. században megkezdődött a vértanúk sírjánál. Keleten 380 körül, a Pünkösd utáni első vasárnapon az összes vértanúról egy napon emlékeztek meg. A nyugati egyházban attól kezdve ünnepelték Mindenszentek napját, amikor Szent IV. Bonifác pápa (608-615) 609. május 13-án a Boldogságos Szűz Mária és az összes vértanúk tiszteletére fölszentelte Rómában a Pantheont. III. Gergely pápa idején (731-741) az ünnep május 31-re került – ekkor „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapja lett – majd IV. Gergely pápa (827-44) november 1-re helyezte át. Jámbor Lajos császár 835-ben az egész birodalomban elrendelte. Terjedésében nagy szerepe volt a franciaországi Cluny bencéseinek.

Mindenszentek napjának alapgondolata, hogy az emberben vágyódás ébred a szentek boldogságának elgondolására, mely arra tud ösztönözni, hogy kövessük példájukat. Gyarló emberek voltak ők is, de az isteni kegyelem által küzdelmeikkel legyőzték a kísértéseket, mellyel megmutatták az örök boldogság felé vezető utat. Az emberi ideák és valódi példaképek hiánya meg tudja nyomorítani az embert, ezért érdemesnek mutatkozik visszatalálni Mindenszentek ünnepének igazi tartalmához: a révbe jutottak segítenek minket utunkon Isten felé.

November 2., halottak napja

Az Egyház kezdetektől fogva imádkozott a hívek üdvösségéért, megemlékezett az elhunytakról, majd később egy külön napot is a halottak emlékének szentelt, melyet halottak napjának hívunk. A konkrét napot – november 2-át – először Szent Odiló (961/62-1049) a franciaországi Cluny 4. apátja írta elő a 10. században. Ezen a napon a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezik meg az Egyház ünnepélyes szentmisék bemutatásával. Az elhunytakért végzett szentmise bemutatás visszanyúlik az őskeresztény korba. Aranyszájú Szent János (344-347k.–407) szerint maguk az apostolok rendelték el, hogy a halottakról megemlékezzünk, amikor az Eucharisztiát ünnepeljük, mert tudták, hogy az elhunytaknak ebből nagy hasznuk származik. Ezért mutattak be szentmisét az elhunyt hívőkért haláluk/temetésük napján és azok évfordulóin is.

A hívők kezdettől fogva átérezték, hogy Jézus Krisztus utolsó vacsorájának és az azt megújító szentmisének (az Eucharisztiának) az örökkévalóságba nyíló távlata van, mert úgy gondolták, hogy amikor Jézus a bűnök bocsánatára testét és vérét a tanítványokért és sokakért oda adta az utolsó vacsorán, akkor ezzel áttörte az idő korlátait, hiszen a földi idő szerint ekkor még nem halt meg, ekkor még nem ontották ki a vérét. Mégis ezt az áldozati vért, a szövetség vérét adta tanítványainak. Jézus a saját halálát áldozatnak fogta fel, s az Eucharisztiában ezt tette jelenvalóvá. Azért végeztek szentmisét, Eucharisztiát a halottakért a korai keresztények, azért említették meg a szentmisékben a szentek nevét, azért kezdtek el Eucharisztiát végezni a vértanúk sírja fölött, mert az eucharisztikus lakoma már itt, a földön megjeleníti azt a királyi menyegzőt, amiről Jézus beszélt. Az Isten országa asztalánál ott ülnek a szentek, s oda hivatalos minden hívő, mi és kedves halottaink is, akikért imádkozunk.

Az Egyház hite szerint, ha elhunyt halottaink a mi imáink és jócselekedeteink által is támogatva eljutnak az üdvösségre, közbenjáróinkká válnak Isten előtt, így irgalmát és kegyelmét kérik számunkra. A régebbi időkben a halottak napjához számtalan népszokás kapcsolódott, melyekből a koszorúk, virágok és mécsesek sírokra helyezése maradt fönn mai korban.

Halottak napja nem csupán az emlékezésről szól, hanem a találkozásról. Hitünk szerint elhunyt szeretteinkhez legközelebb a szentmisén vagyunk, ott ér össze a már célba értek és a még úton lévők istendicsérete, imája. Amikor kimegyünk szeretteink sírjaihoz, oda is találkozni megyünk, mert hisszük, hogy élnek, s Krisztuson keresztül ma is szólnak hozzánk, közbenjárnak értünk, mi pedig értük. Hisszük, hogy továbbra is összetartozunk, közbenjárunk egymásért, s hogy találkozunk még, mert a szeretet erősebb a halálnál.

 

Szöveg: HM Katolikus Tábori Püspökség – Katonai Ordinariátus | Fotó: archív

Hírek

Közös NATO-hadgyakorlatot tart Magyarország novemberben

A tárcavezető kiemelte: „A veszélyek korát éljük, háború, illegális migráció és azzal együtt terrorveszély sújtja Európát. A magyar kormány számára a béke megőrzése, Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, amit egy jól kiképzett honvédség tud garantálni, ezért a Magyar Honvédség vezérkari főnökével, dr. Böröndi Gábor vezérezredessel közösen, ‘Adaptive Hussars 23’ néven a korábbiaknál jóval átfogóbb gyakorlatot rendeltek el.”

A nemzetközi gyakorlat keretében az ország számos helyszínén, november 2. és 26. között a fő- és mellékútvonalakon megnövekedett katonai járműforgalomra kell számítani.

A Magyar Honvédség kéri a járművezetőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai eszközöket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól. A zárt menetoszlopba nem hajthat be civil gépkocsi, ezért a biztonságos haladást kísérőjárművek biztosítják.

Kérjük a fent említett útvonalon közlekedőket, hogy a katonai menetoszlopok közelében minden esetben az aktuális útviszonyok, valamint az időjárási és látási körülmények figyelembevételével közlekedjenek.

A hadgyakorlat aktuális folyamatáról a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatni fogja a lakosságot.

A hadgyakorlattal járó esetleges közlekedési és egyéb kellemetlenségekért a lakosság megértését és türelmét köszönjük!

A Honvédelmi Minisztérium közleménye

Galéria, Hírek

Altiszti és legénységi állománygyűlést tartottunk

A Petőfi laktanyába látogatott a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa

Állománygyűlés keretében tájékoztatta az elmúlt időszak legfontosabb tudnivalóiról és az állomány tagjait érintő információkról az összegyűlt altiszti és legénységi állományt Kaszab Zoltán főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa és Balázs Tibor főtörzszászlós, az MH BHD vezénylőzászlósa.

 

Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (továbbiakban: MH BHD) negyedéves rendszerességű Altiszti és legénységi állománygyűlését rendeztük meg a Petőfi Sándor laktanyában.

A Magyar Honvédség (MH) vezénylőzászlósa az állománygyűlés előtt a Petőfi Sándor laktanyában Mudra József ezredessel, az MH BHD dandárparancsnokával és Balázs Tibor főtörzszászlóssal, a dandár vezénylőzászlósával egyeztetett.

section-fabadad
https://bhd.honvedseg.hu/wp-content/uploads/2022/11/web_BHD2517-488x325.jpg
https://bhd.honvedseg.hu/wp-content/uploads/2022/11/web_BHD2577-488x325.jpg

Az állománygyűlésen megjelenteket elsőként az MH vezénylőzászlósa tájékoztatta a Magyar Honvédség struktúra váltásáról. Beszédében tolmácsolta az altisztekkel szemben támasztott követelményrendszer elemeit és a Magyar Honvédség Parancsnokságának elvárásait.
A vezénylőzászlós bátorította a szervezet minden egyes tagját a felelősségi körébe tartozó döntések mérlegelésére és e döntések határozott, bátor meghozatalára. Kiemelte, hogy a kompetens döntések meghozatalának feltétele a megfelelő képzés, illetve a (ki)képzettség, egyúttal biztosította a katonákat, hogy képzésükhöz, további fejlődésükhöz jelenleg és a jövőben is minden támogatást meg fognak kapni.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a szakmai képzettség folyamatos fejlesztésének egyik meghatározó eleme a feladatkörök begyakorlása Tábori Kihelyezési Hét (továbbiakban: TKH) keretén belül, és mivel a 2022-es évben megtartott gyakorlatok pozitív tapasztalatokkal zárultak, így a tervek szerint 2023-ban további TKH-k megrendezése várható.
A vezénylőzászlós beszéde végén megköszönte az állomány minden tagja részéről eddig elvégzett magas szintű munkát.
Az MH vezénylőzászlósa tájékoztatója zárásaként az állomány kérdéseire válaszolt.

Az állománygyűlés Balázs Tibor főtörzszászlós, dandár vezénylőzászlós beszédével folytatódott.
A dandár vezénylőzászlósa köszöntötte Kaszab főtörzszászlóst, az MH vezénylőzászlósát, majd megköszönte részvételét és értékes szavait, melyeket az állományhoz intézett.

Az MH vezénylőzászlósa által elmondottakkal összhangban Balázs főtörzszászlós a rend és fegyelem megerősítésére hívta fel a megjelent állomány figyelmét és kiemelte a kiképzettség fokozásának fontosságát.

Az Altiszti és legénységi állománygyűlések negyedévente kerülnek megrendezésre és katonai szervezetünk alapvető fontosságú rendezvényei: lehetőség nyílik a közvetlen információ átadásra, kérdések felvetésére, megvitatására illetve az altiszti- és legénységi állomány tagjai ezen alkalmakkor értesülnek stratégiai fontosságú döntésekről és az elöljárók által elvártakról is tájékozódhatnak.

Fotó: Bankó József

Szöveg: MH BHD Kommunikációs Alosztály

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.