A rendezvényen részt vett dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint Kaszab Zoltán főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa is.
Az alakulat éves értékelő és feladatszabó értekezletét Mudra József ezredes, a dandár parancsnoka tartotta február 22-én, a Petőfi Sándor laktanyában. A rendezvényen részt vett dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint Kaszab Zoltán főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa is.
Az alakulat katonáit óriási köszönet illeti – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. „A dandárnak van egy látható arca, amit a díszelgők, a palotaőrök, a koronaőrök, a huszárok és a zenekarok adnak. Ők is mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Honvédség elismertsége folyamatosan nő. Önök a kirakat, önöket látják a legtöbben” – hangsúlyozta a Honvéd Vezérkar főnöke, aki a február 13-án indult toborzókampányról is beszélt. Kiemelte: ennek célja, hogy minél többen megismerjék a Magyar Honvédség feladatát. Végezetül felhívta a figyelmet a 175 kilométeres közösségi futásra, ami a 175 éves Magyar Honvédség megünneplését is szolgálja.
Az értekezleten Kaszab Zoltán főtörzszászlós hangsúlyozta: jónak tartotta, hogy a parancsnokok külön szót ejtenek az altisztekről és a vezénylőzászlósokról, és feladatot is szabnak számukra. „Ez tökéletesen bizonyítja, hogy az altisztek és a vezénylőzászlósok fontos részei a katonai szervezet életének, feladatvégrehajtásának” – fogalmazott, hozzátéve: minden altisztnek kötelessége, hogy a rendfokozatához, tudásához és beosztásához mérten maximálisan támogassa mindenkori parancsnokát akár alegység, akár egység szinten.
Mudra József ezredes évértékelőjében hangsúlyozta: az alakulat egész évben bővelkedett kihívásokban. A Közös Akarat feladat mellett közreműködtek a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, valamint a háttérintézmények munkájának támogatásában, a híradó és vezetéstámogatói, informatikai, logisztikai és ügyviteli szakfeladatok ellátásában is. A díszelgők és a katonazenészek pedig hozzájárultak nemcsak a dandár, hanem az egész Magyar Honvédség jó hírének öregbítéséhez.
Az évértékelés után Mudra ezredes az idei feladatokról beszélt. „Célunk az, hogy mindenki, rendszeresen, naponta végezze fizikai felkészülését és bármikor képes legyen minél magasabb szinten végrehajtani a fizikai állapotfelmérést” – emelte ki.
Forrás: honvedelem.hu Szöveg: Takács Vivien Fotó: Szováthy Kinga
Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, illetve a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, november 4-én, pénteken.
Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, illetve a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, november 4-én, pénteken.
Készítették: Ördög Kovács Márton, Petróczy Levente, Szombati Gábor, Tischler Zoltán
Katonai tiszteletadás mellett vonták fel az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, október 23-án, vasárnap.
A lobogót Novák Katalin köztársasági elnök engedélye után az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj katonái vonták fel, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója jelenlétében.
Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Honvéd Huszár Díszegység, illetve a Nemzeti Lovas Díszegység is.
Magyarországon 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres harccal folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen, amely a szovjet csapatok beavatkozását követően szabadságharccá eszkalálódott. 1990 óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.
Közel 250 torokból zengett a katonai eskü szövege az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár alakulóterén október 15-én, szombaton. Az Önkéntes Katonai Szolgálatot vállalók ünnepélyes eskütételén – amin jelen volt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka is – bemutatták és átadták a Magyar Honvédség első Lynx gyalogsági harcjárművét.
Szeretteik és hozzátartozóik körében tettek fogadalmat azok a katonák, akik az Önkéntes Katonai Szolgálatot választva szeptember 5-én kezdték meg kiképzésüket hazánk 17 pontján. Az Egységes Alapkiképzési Program első öthetes kiképzési periódusát végezték el, amely olyan készségek elsajátítását biztosította számukra, mint harcászat, lőkiképzés, műszaki és egészségügyi ismeretek. Ünnepélyes eskütételükre a fővárosban, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár alakulóterén került sor.
„A magyar nemzet századokon át híres volt vitézségéről és hadi erényeiről. A magyar nemzet katonanemzet” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő ünnepi beszédében kijelentette, hogy a magyarok akkor teljesítenek igazán jól, ha leküzdendő akadályok előtt állnak, s az országban körbe viszik a véres kardot. „Amikor a történelem ura vörös jeleket fest a hadak útjára, akkor szoktuk mondani: Hunniában valami készül. Most pedig olyan időt élünk és ez különös felelősséget okoz nekünk a mai élő magyaroknak, és ma jó okunk van komoly veszélyeket felfedezni országunk határainál” – tette hozzá, rámutatva, hogy míg keleten ágyúk dörögnek és háború pusztít, nyugatról megszámlálhatatlan mennyiségű fegyver áramlik a frontra, addig Európát a határainknál délről illegális migránsok tíz- és százezrei ostromolják, felfegyverzett csoportjaik járják a vidéket. „Ideje hát feléleszteni magunkban a katonaszellemet. Mert az a nép, amely nem képes erre, a jövőben bizonyosan elbukik majd. És vannak olyan nemzetek is, amelyek már megkezdték a felkészülést. Mi sem maradhatunk le ebben. A felkészülés pedig a fejekben és a lelkekben veszi a kezdetét” – szögezte le.
Orbán Viktor közölte: bár az utolsó órákban, de a gazdaság lemaradását sikeresen behozták, visszafordították a bűnözést, helyreállították a közbiztonságot. „Adósok vagyunk, viszont a magyar haderő és a magyar katonák ügyével. Szükségünk van hazájukat szolgálni akaró katonákra, és a világ minden fenyegetése ellen hatékony modern fegyverekre. Ezért visszaadjuk a Magyar Honvédség megbecsülését, önbecsülését, szervezettségét és tettrekészségét. Modern fegyverek gyártására képes hadiipart építünk itthon, Magyarországon” – mondta, aláhúzva, hogy a magyar honvéd nemzetünk kiválósága, amiért minden katonának kijár a magyar emberek megbecsülése.
A kormányfő arra is rávilágított, hogy a civil élet és a katonai szolgálat közötti átjárás megteremtése, megerősítése érdekében újították meg az Önkéntes Katonai Szolgálat intézményét, hiszen az önkéntes vállalók jelentik a hidat a civilek és hadsereg között. Megjegyezte: decembertől újabb toborzó kampányokat indítanak.
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka az eskütételt megelőzően mondott ünnepi köszöntőjében az első magyar nyelven íródott nemzeti katonai stratégiát idézve elmondta: a magyar nemzet megmaradása érdekében az országnak szüksége van egy olyan hadseregre, amely minden órában, minden szempillantásban készen áll arra, hogy oda menjen, ahol szükség van rá. Hozzáfűzte: ez azonban nem valósulhatna meg a magyar kormány támogatása és a szükséges feltételek biztosítása nélkül, ahogy az olyan gyárak és befektetők nélkül sem, mint a német Rheinmetall vállalat. „De legfőbbképpen nem tölthetnénk meg tartalommal, ha nem lennének olyan fiatalok, akik itt állnak most” – mondta.
A Magyar Honvédség parancsnoka kijelentette, hogy egy új fejezet kezdődik a Magyar Honvédség történetében. „Amit itt látnak mögöttünk, az XXI. századi technológia. Ehhez át kell alakítanunk a harceljárásainkat, hiszen gyakorlatilag egy új fegyvernem születik ennek az eszköznek a segítségével” – szögezte le, hozzáfűzve: „nem ígérhetek mást, minthogy mi mindent megteszünk azért, hogy ne csak a technológia legyen XXI. századi, hanem a katona is.”
Az ünnepélyes eskütételt követően – amelyen az eskü szövegét Gergely Sámuel közkatona mondta elő - bemutatták a Magyar Honvédség részére elsőként legyártott Lynx gyalogsági harcjárművet.
A fokozott tűzerővel, mozgékonysággal és páncélvédettséggel rendelkező, gyors manőverek végrehajtására alkalmas eszköz kapcsán Armin Papperger a német Rheinmetall vállalat vezetője elégedettségének adott hangot, amikor úgy fogalmazott: nagy öröm számára, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik tényleg gondoskodik nemzetéről. Az esküttevő katonák láttán kijelentette, hogy elkötelezettséget és elhivatottságot lát a szemükben. Közölte: ma egy olyan technikát adnak át, ami valóban csúcstechnológiát jelent. Ezt követően Armin Pappenberg átadta az első Magyarországra érkezett Lynx harcjármű jelképes kulcsát Magyarország honvédelmi miniszterének.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf válaszában hangsúlyozta: a haderőfejlesztés két legfontosabb pillére, ember és technika ma együtt van jelen. Az átadott harcjárművekkel az egyik legmodernebb eszközzel gazdagodik a honvédség - mondta. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra is rámutatott: a magyar kormány 2016 környékén jutott abba a helyzetbe, amikor a gazdasági feltételeket is megteremtette ahhoz, hogy elindulhasson egy komoly haderőfejlesztés. Az akkor elindított eszközbeszerzések és egy új haderő kialakítása a mai napig tart.
„Ma itt a katonát és az eszközt egyaránt büszkeséggel láttuk: azt a közel 250 magyar fiatalt, aki úgy döntött, hogy az életének egy részét a haza fegyveres szolgálatára fogja fordítani. Nagyon büszkén és elégedetten láttuk parancsnok úrral azt a munkát, aminek az eredményeképpen ezek a katonaszakmában még nem annyira gyakorlott fiatalok egységesen, magabiztosan végezték el ezt a díszelgő feladatot” – jelentette ki, majd a gyalogsági harcjármű kapcsán hozzátette, a Lynx valóban XXI. századi technológiát jelenít meg mind külsejében, mind belső tartalmában: egyaránt alkalmas arra, hogy a Magyar Honvédség egy egészen más képet nyújtson és egy egészen más felkészültséget adjon, mint amit idáig tudott, amire idáig képes volt.
Mint ismert, a Budapesten bemutatott Lynx gépesített lövész lánctalpas gyalogsági harcjármű az a típus, amelyet a jövőben a Rheinmetall AG zalaegerszegi gyárában fognak előállítani a Magyar Honvédség részére. Míg az első ütemben 46 darab harcjárművet a német anyavállalat állít elő hazánk részére, a második ütemben tervezett 172 darabot már Magyarországon fogják legyártani és a Magyar Honvédség részére átadni. A hazai vállalat, a Rheinmetall Hungary Zrt. vadonatúj gyártó- és tesztközpontja mintegy 33 hektáron terül el. A következő években várhatóan 350 új munkahely jön létre a vállalat zalaegerszegi telephelyén.
Véget ért Debrecenben a XXI. Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál október 8-án, szombaton.
A háromnapos rendezvény zárónapján az érdeklődők az MH Debrecen Helyőrségzenekar, az MH Szolnok Légierőzenekar és a Magyar Honvédség Központi Zenekara előadásai mellett a szlovák Banská Bystrica Katonazenekar, a szerb Niš Katonazenekar, a cseh Olomouc Katonazenekar, illetve az Alsó-Ausztria Katonazenekar játékát is hallhatták a Főnix Csarnokban.
Az alakulat katonáit óriási köszönet illeti – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. „A dandárnak van egy látható arca, amit a díszelgők, a palotaőrök, a koronaőrök, a huszárok és a zenekarok adnak. Ők is mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Honvédség elismertsége folyamatosan nő. Önök a kirakat, önöket látják a legtöbben” – hangsúlyozta a Honvéd Vezérkar főnöke, aki a február 13-án indult toborzókampányról is beszélt. Kiemelte: ennek célja, hogy minél többen megismerjék a Magyar Honvédség feladatát. Végezetül felhívta a figyelmet a 175 kilométeres közösségi futásra, ami a 175 éves Magyar Honvédség megünneplését is szolgálja.
Az értekezleten Kaszab Zoltán főtörzszászlós hangsúlyozta: jónak tartotta, hogy a parancsnokok külön szót ejtenek az altisztekről és a vezénylőzászlósokról, és feladatot is szabnak számukra. „Ez tökéletesen bizonyítja, hogy az altisztek és a vezénylőzászlósok fontos részei a katonai szervezet életének, feladatvégrehajtásának” – fogalmazott, hozzátéve: minden altisztnek kötelessége, hogy a rendfokozatához, tudásához és beosztásához mérten maximálisan támogassa mindenkori parancsnokát akár alegység, akár egység szinten.
Mudra József ezredes évértékelőjében hangsúlyozta: az alakulat egész évben bővelkedett kihívásokban. A Közös Akarat feladat mellett közreműködtek a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, valamint a háttérintézmények munkájának támogatásában, a híradó és vezetéstámogatói, informatikai, logisztikai és ügyviteli szakfeladatok ellátásában is. A díszelgők és a katonazenészek pedig hozzájárultak nemcsak a dandár, hanem az egész Magyar Honvédség jó hírének öregbítéséhez.
Az évértékelés után Mudra ezredes az idei feladatokról beszélt. „Célunk az, hogy mindenki, rendszeresen, naponta végezze fizikai felkészülését és bármikor képes legyen minél magasabb szinten végrehajtani a fizikai állapotfelmérést” – emelte ki.
