Felemelő gondolatokon keresztül tolmácsolta az adventi készülődés üzenetét Bálint Mihály Gábor százados, katolikus és Mészáros László alezredes, protestáns tábori lelkész alakulatunk állománya részére.
Az utolsó adventi hétbe lépve Mudra József ezredes, dandárparancsnok gyújtotta meg az ünnepi koszorú negyedik gyertyáját.
Fotó: Bankó József
Áldozatos munkájuk elismeréséül a Kossuth téri rendezvényt követően Mudra József ezredes, dandárparancsnok és a Huszárosztály parancsnoki állománya coin emléktárgyat adott át a huszároknak.
Fotó: Kormány Gábor
Az MH BHD újra végrehajtotta a dandárfutást.
A betervezett 4 km-es távot Mudra József ezredes, dandárparancsnok vezetésével az állomány sikeresen teljesítette.
Fotó: Bankó József
A béke építésére kérte a világ vezetőit Ferenc pápa a budapesti Kossuth Lajos téren április 30-án, vasárnap bemutatott szentmise végén, egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőért fohászkodva. A katolikus egyházfő szertartásán – mások mellett – részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is.
Ferenc pápa Szűz Máriára, a Magyarok Nagyasszonyára bízott minden magyart, az európai kontinens hitét és jövőjét és a béke ügyét. A szentmise végén, a Regina caeli ima előtt azért fohászkodott Szűz Máriához, hogy tekintsen a sokat szenvedő népekre, különösen a „szomszédos, meggyötört ukrán és az orosz népre, neked szentelt népeidre”.
Arra kérte a „béke királynőjét”, öntse az „emberek és a népek vezetőinek szívébe a vágyat, hogy a békét építsék, hogy a következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsák, ne a háborút; egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőt, egy testvérekkel és nem falakkal teli világot”.
Azért is imádkozott a Szűzanyához, hogy az egyház Európában újra megtalálja az imádság erejét, újra felfedezze Mária alázatát és engedelmességét, a tanúságtétel lelkesedését és az igehirdetés szépségét.
Ferenc pápa köszönetet mondott az egész magyar népnek azért a fogadtatásért és szeretetért, amit magyarországi látogatása során megtapasztalt. „Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem” – mondta, beszédét magyarul zárva: „Isten, áldd meg a magyart!”
Beszédét a hívek tapssal fogadták.
A szentmisén az Eucharisztia liturgiáját Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. Erdő Péter a szentmise végén megköszönte Ferenc pápának, hogy eljött „hozzánk, egy olyan néphez, akinek a nyelvéhez még hasonlót is nehéz találni az egész világon”. Egy olyan néphez, amely ezer éve szeretettel ragaszkodik a nyugati kereszténységhez, amelyről sokszor úgy érezte, hogy megfeledkezett róla.
A bíboros köszönetet mondott az egyházfőnek, hogy eljött meglátogatni a szegényeket és a menekülteket, akik a szomszédból, Ukrajnából érkeztek. „Köszönjük, hogy meglátogatta a szegényeket, a beteg gyermekeket és a fiatalokat, akik a legnagyobb kihívást és a legnagyobb lehetőséget jelentik egyházunk számára” – mondta.
Erdő Péter kitért arra: a Duna mentén élő népek megtanulták, hogy a nagy folyó nemcsak határ, hanem „ha bölcs hozzáértéssel hidakat építünk, akkor össze is köti a népeket”". Ennek példájaként említette Szent István királyt, akit ma a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel, hiszen olyan időben hirdette Krisztust, amikor még teljes volt az egység Kelet és Nyugat egyházai között.
„Köszönjük, Szentatya, hogy elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű” – zárta szavait a bíboros, Isten áldását kérve Ferenc pápára és szolgálatára, és a szentatya apostoli áldását kérve a jelenlévőkre. A bíboros Szent István szobrát ajándékozta Ferenc pápának.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának utolsó napján celebrált szentmisén – mások mellett – részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, Sándor Zsolt altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, Bozó Tibor vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka, illetve a Magyar Honvédség ötven katonája. A katolikus egyházfő szertartásán Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök is szolgált.
Fotó: Rácz Tünde, Koszticsák Szilárd / MTI
Szöveg: honvedelem.hu, MTI
forrás: https://honvedelem.hu/hirek/ferenc-papa-beke-kell-bolcsokkel-es-nem-sirokkal-teli-jovo.html
Mikor és egészen pontosan milyen szerepvállalás indult el az első önálló missziós feladatszabásával?
A feladatot dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke határozta meg még tavaly júliusban. Korábban e misszió váltásait (egy lövészszakaszt és egy törzstisztet) három különböző katonai szervezet állományából állították össze. Immáron – 2025-ig minden váltás esetében – mind a felkészítés, mind pedig a teljes missziós állomány biztosítása a mi feladatunk.
Mennyire tűnt mindez kihívásnak a kezdetek kezdetén?
Új feladatként jelentkezett, hogy most először kellett ilyen formában összefognunk egy missziós állomány kijelölését, felkészítését, az előkészületek teljes szervezését, illetve számos külföldi (lengyel és lettországi) felkészítés kiutazásainak szervezését. Gyakorlatot kell szereznünk abban is, hogy összeállítsuk a váltásban résztvevő személyi állományt.
Egészen pontosan milyen folyamatot tud a háta mögött az immár külszolgálatát teljesítő váltás?
A kijelölt állomány már 2022 júliusában elkezdte a felkészítést Szolnokon, az MH Béketámogató Kiképző Központban, az egyhetes missziós célfelkészítéssel. Augusztus végén már a dandár szakfelkészítése folyt, amit a püspökszilágyi kiképzőbázison és lőtéren hajtottak végre a katonák. Nem sokkal később Lengyelországban találták magukat, ahol részt vettek a Silver Arrow 2022, majd a Lettországban megrendezett Urban Training gyakorlatokon. A közel egy hónapos távollétüket tábori elhelyezésben, nehéz terepszakaszon, túlnyomóan kedvezőtlen időjárási viszonyok között töltötték, miközben ők voltak az elsők a dandár részéről, akik ilyen jellegű lövész feladatokban részt vettek. Ezt követően az ENSZ elvárásoknak megfelelő SERE „B” tanfolyam, a nyolc napos túlélés, ellenség elkerülés, ellenállás és kiemelés tárgyköröket magába foglaló kurzus következett, amely minden kéksisakos katona számára kötelező ismeretanyag.
A libanoni misszió megkezdése előtt tavaly novemberben még egyszer Lengyelországba utazott a csapat, hogy egy húsz napos felkészítésen – a kinti külszolgálatot közösen végrehajtó lengyel katonákkal – zárógyakorlaton adjanak tanúbizonyságot felkészültségükről. Ezt követően mondhatni „már csak” a szükséges oltások és a missziós ellátmány felvétele volt hátra, valamint a beosztásba kerülést megelőző személyi beszélgetések.
Összefoglalva: elmondható, hogy hosszú és nehéz felkészítésen estek át a katonáink, de a felkészülési időszak alatt végig kimagaslóan, nem egyszer erőn felül teljesítettek.
E sokrétű felkészítés milyen célt szolgált?Milyen feladatot látnak el Libanonban?
A magyar váltás egy ír-lengyel zászlóalj lengyel századának lengyel-magyar szakaszában hajt végre járőrözési, ellenőrzési és megfigyelési feladatokat Libanon déli részén, az ország Izraellel közös határszakaszán található tűzszüneti vonalnál.
A helyzet nem nyugodt, de az állomány tagjai kellőképpen fel lettek készítve. Hiszem, hogy tisztességgel végre fogják hajtani a feladatukat és bízom benne, hogy épségben, egészségben térnek majd haza.
Az első váltást terheli még az a kötelesség is, hogy a tapasztalataikat alaposan feldolgozva segítsék az őket követő váltások tagjait azzal, hogy naprakész missziós ismeretekkel erősítsék a felkészülésüket.
Így van. Nyilván a már javában felkészülő második váltás tagjait ez még kevéssé érinti, de az első váltás hazaérkezte után kezdődő harmadik csoport felkészítéséhez már nagyban hozzá fog járulni az elsők tapasztalata. Amikor a kibocsátó ünnepségen elköszöntem tőlük, felhívtam a figyelmüket, hogy hazaérkeztük után tapasztalat-feldolgozás és a harmadik váltás részére egy tájékoztató várja őket annak érdekében, hogy a következő váltások már az ő tudásukat felhasználva mehessen ki Libanonba.
Természetesen a hazai és a nemzetközi felkészítés megadja az alapot arra, hogy misszióba kimehessenek, de az, hogy ők ott, éles helyzetben voltak és idézőjelben a bőrükön érezték, tapasztalták a kinti körülményeket, eseményeket, nagyon fontos adalékot fog jelenteni az utánuk indulóknak.
Milyen szempontok alapján válogatták össze az első kontingens tagjait?
A missziós beosztásoknak van egy szakmai és rendfokozati követelményrendszere. Missziók esetében a rendfokozati előírás rugalmasabban kezelhető, így van mozgástér abban az esetben, ha egy-egy önként jelentkező katona nem a beosztásnak megfelelő rendfokozattal rendelkezik. A a végrehajtandó feladatok jellegéből fakadóan – ahogy minden külszolgálatnál – a libanoni ENSZ misszió esetében is fontos szempont a kiváló fizikai felkészültség és egészségügyi állapot. A minimális lemorzsolódást már a kiképzés során pótoltuk.
Parancsnokként milyen érzés egy ilyen történelminek is nevezhető missziót útjára indítani, mint ami február 28-án történt?
Egyrészt nagyon büszke vagyok mindazokra, akik ezt a majdnem féléves időszakot megszervezték, foglalkoztak a személyi állománnyal, de természetesen minden kiutazóra is, akik sikeresen teljesítették a követelményeket és felkészültek. A libanoni misszió természetesen kihívást és kockázatot is jelent, de a kint szolgáló katonáink a régió és ezen keresztül hazánk biztonságát szavatolják. Természetesen féltem az embereimet, de nagyon bízom abban, hogy az előírások és a szabályzatok betartásával, valamint a katonás helytállással félév múlva épségben fognak hazatérni szeretteikhez és a dandárhoz.
Szerző: Snoj Péter
Fotó: Horváth Sztaniszláv
