A gyakran unalmasnak és sablonosnak bélyegzett krimik vagy életrajzi történetek mellett a háborús film is nyugodtan elfér a fenti tiltólistán. Utóbbi két zsáner ráadásul a váratlan végkifejlet ígéretével sem kecsegtet, hiszen általában valós eseményeket dolgoznak fel. Hogy a háborús történetek mégis szolgálnak kellő izgalommal, arról például a hősök máig élő kultusza, a harc borzalmainak nézőket újra és újra megrendítő bemutatása, illetve a különböző nézőpontok felvázolása gondoskodhat. Kevés szó esik arról, hogy a viszonylag kevés híres háborús film között milyen sok testvérmunka született. Korábbi toplistáinkon foglalkoztunk már a műfaj legkiválóbb alkotásaival, ma viszont olyan páros produkciókat veszünk sorra, amik egymás tükreként vagy színe és fonákjaként értelmezhetők.
Kémek a sasfészekben – Kelly hősei
Brian G. Hutton két legsikeresebb rendezését az alkotó személyén és Clint Eastwood főszereplésén kívül több fontos stílusjegy köti össze. A hatvanas évek végén készült művek túlzás nélkül nevezhetők mérföldköveknek. A háború korábban ismert kalandos-romantikus, depresszív-sötét vagy grandiózus-komoly ábrázolását sutba vágva könnyed, szarkasztikus hangvételben, az akciófilm nyelvén engednek betekintést a második világégés színfalai mögé. A magasztos célokhoz való cinikus, de legalábbis kritikus hozzáállás persze csakis Európán kívül, a harcokat jó ideig félig-meddig kívülállóként követő Egyesült Államokban születhetett meg. Két roppant izgalmas történetet látunk, amikben maroknyi csapat tör be az ellenséges német frontvonal mögé. Különösen a 1968-as mozi rejt kiszámíthatatlan csavarokat – David Fincher mind a tíz ujját megnyalja, mire kiderül, hogy mi az igazság. Hőseink nagy akcióját egyik esetben sem övezi különösebb elbeszélői pátosz, az egész hadműveletet nyers akciópuzzle-ként tálalják az alkotók. Hutton 1970-re az utcai nyelvezettől és a nyílt élcelődéstől sem riad vissza a moziban. Kelly alakulata az amerikai aranyásók mintájára, mindenféle fennkölt elvek nélkül, puszta zsákmányszerzés vágyából ragad fegyvert. Innen már csak egy lépés a MASH vagy Tarantino szenvtelen humora…