A nagy népszerűségnek örvendő esemény a Sándor-palota előtt térzenével kezdődött, majd délben megjelentek az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység (MH BHD 32. NHD) katonái. A szombat délelőtt kezdődő rendezvényen az MH BHD 32. NHD Honvéd Palotaőrség és a 32. NHD Budapest Helyőrség Zenekar tagjai vettek részt.
Fotó: A szerző felvételei
A vetítés előtt Hernáth Csaba, a film rendezője köszöntötte a megjelenteket. „Két és fél éves szakasz zárult le. Elkészült a film, amely két különleges jó barátról szól. Ez azonban még korántsem az út vége, mert mostantól azon fogunk dolgozni, hogy a filmet minél több helyen bemutassuk” – mondta a rendező. Hozzátette: a film nem jöhetett volna létre a repülős társadalom segítsége nélkül, akik e két remek embert mindvégig nagy becsben tartották.
A filmből mások mellett megtudhattuk, hogy a két pilóta a Puma vadászrepülő-osztály tagjaként hazánk felett több alkalommal is harcolt a Magyarországot támadó amerikai bombázó- és vadászrepülőgépek ellen. Elhangzott, hogy vitéz Szentiványi János repülőtiszti pályafutása során harmincnégy géptípusra szerzett jogosítványt. Az is kiderült, hogy Frankó Endre, azaz Bandi bácsi a háború után mérnöki pályára lépett: tervei alapján épült a jánoshegyi Libegő is.
A közel egyórás vetítés után vastapssal üdvözölték a nyugállományú főhadnagyot, a film egyik főszereplőjét. Sajnos vitéz Szentiványi János már nem élhette meg a bemutatót: a Puma század legidősebb pilótája január 19-én, kilencvennyolc éves korában hunyt el.
Frankó Endre nyugállományú főhadnagy a vetítés végén érdeklődésünkre elmondta: nem gondolta, hogy egyszer neki is ekkora sikere lesz. „Engem másként szoktak fogadni: a repülőtéren egy-két kollégám, itt pedig több száz ember állva tapsolt nekem. Nagyon meglepődtem” – mondta az egykori vadászpilóta. A kilencvenöt éves Bandi bácsi elárulta, hogy akik pilótaképzésre jelentkeznek, azoknak vigyázniuk kell magukra, mert a repülés nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek látszik. Oda kell figyelni, hogy a repülőgép fenn maradjon.
És hogy milyen egy jó vadászpilóta? „Hát olyan, mint amilyen én vagyok” – mondta mosolyogva.
A film elkészítését mások mellett a Honvédelmi Minisztérium is támogatta.
Fotó: Rácz Tünde
13 épület, több mint 200 ezer szál gyufa, közel 5 kilogramm ragasztó és megszámlálhatatlan munkaóra. Szűcs Pál 1974 óta készít házakat gyufából és fogpiszkálóból. Már gyermekkorában is szeretett apró játékokat készíteni a tűzifa hasábjaiból. A pécsi illetőségű, nyugállományú alezredes annak idején olyan hobbit keresett, amihez türelem, kitartás, szépérzék és fantázia kellett. Minden egyes épületet alaposan körbejár, mielőtt megtervezné. Saját fotókat készít, hogy a legapróbb részletességgel építhesse meg újabb alkotását. Az első gyufaépülete az Eiffel-torony volt, ezután a magyar kastélyok és paloták megépítése lett a szenvedélye. Aprólékos munkával már a pécsi rendőrség épületeit és két külföldi kastélyt is elkészített. Jelenleg a Székesfehérvárhoz tartozó kisfaludi Simay–Holczer-kastélyon dolgozik.
Az ünnepélyes megnyitón Baráth Ernő dandártábornok köszöntötte a résztvevőket. „Szűcs Pál még aktív korában kezdte el ezt a hobbit művelni, amitől még a kezdeti nehézségek vagy sikertelenségek sem tántorították el. Mondhatnánk: nagy fába vágta a fejszéjét” – mondta az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka. Hozzátette: épületei nemcsak kívül, de belül is – nemhogy hasonlítanak -, hanem megegyenek az eredeti épülettel és annak belső tereivel. Ha tüzetesen megnézzük egy-egy kastélyát, láthatunk benne boltíveket, ajtókat, lépcsőket, korlátokat és mindazt, amit az adott épület magába foglal.
Az alkotó 2017 januárjában kezdett el dolgozni a Stefánia Palota gyufaépületén, melyet a megnyitó ünnepségen a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központnak adott át, köszönetet mondva az épület vezetőinek és munkatársainak a kiállítás megrendezéséért és tökéletes kivitelezéséért. „Ez életem legbonyolultabb épülete, magam sem gondoltam volna, hogy ilyen kacifántos munka lesz. Kihívás volt számomra, hiszen a palotában alig akad egyenes fal, lépcsője rafinált, kacskaringós. Ablakait beugrók, virág és levélformák díszítik. Érdeklődésünkre a nyugállományú alezredes elárulta: „Tizenöt hónap alatt készítettem el, egészen pontosan 20 420 darab gyufa, fogpiszkáló és egyéb apró fa alkatrész felhasználásával. A ragasztót injekciós tűvel vittem fel a felületekre, az ajtókról még a kilincsek sem maradtak le. ”
A kiállításon – mások mellett – a Turai kastély élethű modelljét is megtekinthették az érdeklődők. A nyugdíjas rendőrtiszt közel két év alatt készítette el a 33 ezer gyufaszálból felépített modellt. Egy-egy oszlopban több mint száz darab fogpiszkáló és gyufaszál van, a félköríves falakból álló pálmaház és az épület belseje is tökéletes mása az eredetinek.
A kiállítás május 19-ig, naponta 13-18 óráig tekinthető meg a Stefánia Galériában, szombaton és vasárnap az alkotó tárlatvezetésével.
Fotó: a szerző felvételei
