Nap: 2018. szeptember 26.

Egész évben tartott az az amatőr képzőművészeti pályázat, amelyet a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Honvédség megalakulásának 170. évfordulója alkalmából hirdetett meg általános- és középiskolás diákok részére. A pályázat elsődleges céljai között szerepelt a 170 év magyar történelmének honvédjei előtti tisztelgés, hősi helytállásuk alkotói megörökítése, valamint a mai Magyar Honvédség és a katonai hivatás iránti figyelem felkeltése. Témaként a tárca a hősiesség bemutatását jelölte meg, amely a 170 év során meghatározta a magyar honvédség jellegét és karakterét, de az alkotók megörökíthettek egy tetszőleges eseményt is a honvédő harcokból.

Az „Ott lobog a trikolor, éljen a honvéd!” című pályázat lezárása után, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban tartott ünnepélyes eredményhirdetésen Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a győzteseket. Beszédében rámutatott: a tárca képzőművészeti pályázata talán a legkomplexebb módon fejezi ki azokat a célokat, amelyeket az évforduló kapcsán el kívántak érni.

„Ez a pályázat lehetőséget teremtett olyan fiatalok megszólítására, akik eddig nem kerültek kapcsolatba a honvédséggel, a katonai hivatással. Számukra ez jó alkalom volt arra, hogy megismerkedjenek a 170 év honvédségi hagyományaival, hogy felkeltsük érdeklődésüket a hadtörténeti események iránt, s ami még fontosabb, alkotói, érzelmi alapon éljék át a megörökíteni kívánt eseményt – mondta Erdélyi Lajos.

Szunyoghy András akadémikus, a zsűri elnöke a tárca és a Magyar Honvédség évfordulós programsorozatát méltatta köszöntőjében. „A honvédségnek áldozatos munkát végzett ezen a területen. Az ehhez hasonló pályázatokkal a hazánk iránti szeretetet próbálunk plántálni ezekbe a gyerekekbe, és ha megnézik a kiállítást, láthatják, hogy ez sikerült is…” – mondta a zsűri elnöke.

Az ifjú művészek három kategóriában (általános iskolai felső tagozatos, középiskolás és művészeti specializációjú középiskolák diákjai) versenyeztek, de a zsűri számtalan különdíjat és elismerő oklevelet is kiosztott.

A kategóriagyőztesek:

I. kategória

1. Mursits Bernadett (Szent János Katolikus Általános Iskola)
2. Pad Bálint (Kerek Nap Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola)
3. Halak Evelin Elizabet (Zalabéri Általános Iskola)

II. kategória

1. Nemes Dávid (Brenner János Általános Iskola)
2. Bálint Kornélia (Kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium)
3. Gortva Dominik (SZTEJKI Eötvös József Gimnázium)

III. kategória (A zsűri úgy döntött, hogy az ebben a kategóriában pályázók között nem 1-3. helyezettet hirdet, hanem a legjobb alkotást kiemelt különdíjban részesíti.)

Stanik Ádám (Kós Károly Művészeti Szakgimnázium)

Fotó: Tóth László

Idén jelentette meg a Zrínyi Kiadó Kis-József Benedek Katonai biztonság Marokkótól Iránig című kötetét. A szerző nyugállományú katona, oktatói munkát folytatott a Corvinus  Egyetemen, külső óraadóként  jelenleg is tanít az NKE Hadtudományi Doktori Iskolában és a Zsigmond Király Főiskolán. Tagja a Magyar Hadtudományi Társaságnak, ahol elnökhelyettesként és a Nemzetbiztonsági Szakosztály elnökeként tevékenykedik. Kis-József Benedek főként a radikális iszlamista terrorizmus és a Közel-Kelet elismert szakértője. A témakörben több mint száz publikációja jelent meg.
 
A Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban a szerző által bemutatott kötet ajánlójában prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese így jellemezte Kis-József Benedek munkáját: „A könyv nem hitegeti az olvasót azzal, hogy közel a megoldás. Azt sem hallgatja el a szerző, hogy a kívülről történt beavatkozások sem oldották meg a felhalmozódott problémákat, sőt számos országban – tudatlanságból, a helyzet hibás felméréséből, belpolitikai okokból – hozzájárultak a stabilitás gyengüléséhez. Ezért is állítom meggyőződéssel, hogy a szerző munkája hiánypótló. Minél többen elolvassák, minél több döntési helyzetben lévő vezető mélyül el az elemzésekben, annál megalapozottabb döntések születhetnek. Nyugtalanító megállapítások vannak a műben, de ez a lehetőség adhat némi reményt a jövőre nézve.”

A szerző a bemutatón elmondta: a közel-keleti történéseket sok szempontból lehet elemezni, ő azonban kifejezetten katonai aspektusból vizsgálta művében a térséget. „Azt a térséget, amely komoly hatással van Európára, mind politikai, mind biztonsági szempontból, s amely a világnak az a területe, amely kompromisszumos vagy diplomáciai megoldások helyett leginkább a háborút tekinti a konfliktusrendezés eszközének” – mondta Kis-József Benedek.

A szerző rámutatott: gazdasági, társadalmi, vallási, politikai és szociális problémák tömkelege vezetett egykor az arab tavasz néven ismert eseményekhez, azonban azok hatásai a mai napig érezhetők, s nem csak a térségben, de szerte a világon. Mint mondta, a változások nem hogy sikert nem hoztak, de semmiféle megoldást nem jelentettek a problémák gyökerére. A szír-iraki válság kapcsán a szerző hangsúlyozta: az szoros összefüggésben áll a menekültválsággal és az Európában elkövetett terrorcselekmények felerősödésével, amely ellen a kontinens döntéshozóinak sokkal hatékonyabban kell fellépni az eddigieknél.

Kis-Benedek József  kötetében külön fejezetekben foglalkozik a térségek biztonsági struktúrájával, a biztonságpolitika katonai elemzésével, az egyes államok katonai erejének jellemzésével, az arab fegyveres erők minőségével, az arab tavasz következményeivel, az Iszlám Állam szerepével, a migrációs kihívásokkal, valamint a térség változásainak az Európai Unióra gyakorolt hatásaival.

Fotó: Tóth László