A megemlékezés során azokra a koronaőr hősökre emlékeztek, akik a szovjet hadigépezet elől az országot átszelve, megmentették a magyar nemzet legbecsesebb kincsét, a Szent Koronát. Idén Mátés Tamás százados mondott beszédet mindkét településen. Ünnepi gondolatai nem csak a Szent Koronáról és menekítéséről szóltak, hanem a koronaőrökről is. Beszédében hangsúlyozta: „Kívánom, és buzdítok mindenkit arra, hogy gyermekeikkel együtt ismerjék meg mindazt az igaz történelmet, melyet a Szent Korona viszontagságokkal teli története mutat meg nekünk. Egy emberöltő, a Szent Korona és magyarságunk történelmében csupán egy szempillantás, azonban identitásunkban örök nyomot hagy.”
A koszorúzást megelőzően elhangzott Sinkovits-Vitay András: Az én hazám című verse Szőke Károly főhadnagy előadásában, majd Rácz István százados, római katolikus tábori lelkész mondott imádságot.
A délelőtti velemi koszorúzáson Szél Józsefné Horváth Julianna, Velem község polgármestere köszöntötte a koronaőröket és a megemlékezőket. Elmondta, mennyire hálás a Koronaőrségnek, hogy minden évben ellátogatnak a falujukba leróni a tiszteletüket és ápolják ezt az igen fontos hagyományt. A megemlékezésen a polgármester mellett, a koronaőrök nevében Ádám Barnabás ezredes koszorúzott.
Kőszegen, a Kálvária-dombi emlékhelyen tartott megemlékezésen Huber László, a város polgármestere hangsúlyozta: a második világháború utolsó hónapjaiban a koronázási jelvényeket az ország nyugati részére kellett menekíteni. „Azon szerencsés és kivételes magyarországi települések közé tartozunk, ahol őrizhették és óvhatták becses koronánkat a harminchárom éves távolléte előtt” – mondta a polgármester.
Az emlékhelyen a polgármester és Ádám Barnabás ezredes mellett az Írottkő Natúrparkért Egyesület képviselője elhelyezte az emlékezés virágait.
Az ünnepség mindkét helyszínen a Szózat és a Magyar takarodó hangjaival zárult.
Fotó: A szerző felvételei
