Az I. Vajai Honvéd Művésztelepet az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár hagyományteremtő szándékkal, 2015. augusztus végén indította útjára, amelyet az azt követő években is sikerrel bonyolított le, 2018-ban immár negyedik alkalommal.
A XXVII. Katonai Képzőművészeti Alkotótábor is több évtizedes hagyományt ápol, amelyet tavaly szeptember 4-14. között rendeztek meg Balatonakarattyán.
A két helyszínen összesen közel 40 fő „katonaalkotó” számára nyílt lehetőség, hogy képzőművészeti tehetségükkel hozzájáruljanak a katonai hagyományok ápolásához.
A kiállításon a fent említett alkotótáborokból válogatott festményeket, grafikákat tekinthetnek meg az érdeklődők a Stefánia Galériában, január 18-tól február 2-ig, vasárnap kivételével naponta 13-18 óráig.
A Honvéd Határőrség felállítása és tevékenysége 1945-1950 között című előadással folytatódott a Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem című sorozat csütörtök délután. A szabadegyetem résztvevőit Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője köszöntötte, aki elmondta: az elmúlt nyolc év első határőr témájú előadását hallhatják majd.
Fórizs Sándor nyugállományú rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára könyvajánlóval kezdte előadását. Tragédiák sorozatának nevezte az ötéves időszakot, majd részleteiben mesélt a felállítás körülményeiről, illetve a szervezet tevékenységéről is. Mint felidézte, a második világháború végeztével viszonylag zavaros időszak következett Magyarország történelmében. A határőrség megszervezését a Honvédelmi Minisztérium 1945. február 23-án kiadott rendelete alapján kezdték meg, felállítása végül három ütemben történt meg. Feladatrendszere is sokat változott a címben említett öt év alatt, hiszen mindig a változó körülményekhez kellett alkalmazkodni.
A szabadegyetem résztvevői a Gobelin teremben tartott előadás zárásaként kérdéseket tehettek fel a Honvéd Határőrséggel kapcsolatban.
Előadónk egy eddig kevésbé érintett témába enged bepillantást, megvizsgáljuk, hogy a mesterséges intelligenciának milyen szerepe lesz a jövő háborúiban. Választ kapunk arra is, hogy részeiben zajlik-e a harmadik világháború vagy a második hidegháború, illetve kitérünk a proxy és hibridhadviselés jelentőségére is.
A tavaszi félév első biztonságpolitikai előadásán a TEK osztályvezetője mesél nekünk arról, hogy mi indokolta a szervezet létrehozását, hogy néz ki annak működése, mik a feladatok és a szervezet működése miként befolyásolja Magyarország biztonságának alakulását, milyen hatást gyakorolnak rá.
Az irreguláris hadviselés legismertebb formái a terrorizmus és a gerilla-hadviselés, de napjainkban egyre kiemeltebb szerepet kapnak a félkatonai szervezetek, a magánhadseregek, illetve a bűnszervezetek is. Az irreguláris hadviselés a kisméretű kötelékek leleményes módon történő alkalmazásával nagyon sokat fejlődött az évszázadok folyamán, egyre hatékonyabban felvéve a harcot a hagyományos hadviselést folytató államhatalmi szervezetekkel szemben. Előadónk betekintést nyújt ennek a hadviselési formának a kialakulásába, fejlődésébe, sikerének mibenlétébe, illetve elemezzük azt is, hogy a jövőben mekkora veszélyt jelentenek ezek a csoportok a hagyományos hadviselés sikerére.
Helyszín: Pódium bár
A belépés díjtalan!
MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Minden jog fenntartva.
