Részben a Kulturális és Rekreációs Igazgatóság „Vár a vár” sorozata hagyományának felele-venítése, részben pedig az azóta is rendszeresen jelentkező igény kiszolgálása érdekében a szeptemberben elindított „Hadak útján” elődjéhez hasonlóan – az egészséges életmód támoga-tása mellett – célul tűzte ki, hogy az érdeklődők megismerjék hazánk azon helyeit, melyek szo-rosan kapcsolódnak egy-egy jelentős történelmi személyiséghez, hadvezérhez, vagy hadjárat-hoz.
Az egynapos kirándulások alkalmat nyújtanak, hogy felfrissítsük történelmi tudásunkat, bővít-hessük ismereteinket, új élményeket szerezzünk, mindezt pedig úgy, hogy közben az egészsé-günkért is aktívan teszünk.
Mivel 2019-et az Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása 315. évfor-dulójának alkalmából emlékévvé nyilvánította, magától értetődő volt, hogy a sorozat első részé a szabadságharc vezérének nyomában járjon, így a résztvevők útja a Zemplénbe és környékére vezetett. A busz a Stefánia Palotától indult Regécre, ahol először a látogatóközpontba érkeztek a résztvevők. Itt többek között a várról készült 3D-s filmet és a kiállítást lehetett megtekinteni. Az út innen már gyalog vezetett tovább a 4-5 kilométerre lévő romokhoz. A következő állomás Sárospatak és a vár múzeuma volt, ahol az állandó és időszakos kiállításokat is lehetőség volt megtekinteni.
A túrázókat persze nem hagyták magukra, a csoportot ez alkalommal a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, Mészáros Kálmán hadtörténész kísérte, aki idegenvezetőként és „szak-kommentátorként” működött közre. Személyének köszönhetően még a téma iránt különösen érdeklődők is kaphattak új információkat és bővíthették ismereteiket. A tárgyalt témák között volt a fejedelem gyermekkora, élete a Sárospataki várban, illetve a Tokaji vár ostroma a sza-badságharc idején.
A „Hadak útján” honismereti túrasorozat következő állomása februárban lesz, attól kezdődően tervezetten nagyjából kéthavonta indulhatnak történelmi utakra az érdeklődők.
A honvédelmi nevelés, a fiatalok megismertetése a honvédség szervezetével, a haza védelmének fontosságával és szerepével kiemelt figyelmet élvez a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium részéről egyaránt. Egyre több iskola építi be valamilyen formában oktatási programjába ezeket a gondolatokat és ismereteket a Katonasuli- és Honvéd Kadét programban való részvétellel. S bár ezek a képzési programok csak a középfokú intézmények számára elérhetők, szerencsére egyre több általános iskola gondolja úgy, hogy valamilyen formá-ban szeretné közelebb hozni, a gyerekek számára érthetőbbé, megfoghatóbbá tenni a honvédségi hivatást. Így van ezzel a Váchartyáni Apáczai Csere János Általános Iskola is, melynek tantestülete évek óta együttműködik az MH BHD-val, s minden évben rendeznek honvédelmi napot, ahogyan most is.
A program – a katonai „menetrendnek” megfelelően – eligazítással kezdődött, ahol a diákok megismerték a nap programját, a rájuk váró feladatokat és természetesen a szabályokat, melyeket katonai területen be kell tartaniuk. A feladatok között ugyan volt olyan is, ami a résztvevők elméleti ismereteit tette próbára, alapvetően azonban az erőnlét és az ügyesség szerepe dominált, hiszen mégiscsak egy járőrverseny zajlott, ahol a feladatoknak igazodniuk kell a valós életben várható kihívásokhoz. Ennek megfelelően az elméleti kvíz mellett a fekvőtámaszok, autógumi cipelés, sebesült szállítás és gránátdobás területén is meg kellett felelniük az öt fős csapatoknak.
A gyerekek láthatóan élvezték a szabadban töltött időt, az iskolapadban töltött napok után a diákoknak és a tanároknak is felüdülést jelentettek a szórakoztató feladatok. Ennek köszönhetően, az előző évekhez hasonlóan jó hangulatban telt a nap.
A negyedik ilyen tanórához hazánk történetének egyik legszebb és legdrámaibb fejezete, az 1849. októberi események, az Aradi Vértanúk halálának évfordulója szolgáltatta a „tananyagot”. Annál is inkább, mivel a 13 katonai vezető tragédiája máig a hazaszeretet, a méltóság és a katonai hivatás kettősségének, a dicsőség és önfeláldozás legnemesebb példája. A rendezvényen, melyet Heltai Jenő Szabadság című versével nyitottak meg, több, mint 300 diák vett részt, ezzel megtöltve a Palota színháztermét. A „szakmai tartalomról” Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a HM Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztályának vezetője gondoskodott. Bár az előadás tartalmában a mindenki számára ismert eseményeket tárgyalta újra, de a megszokottaktól eltérően, kilépve az iskolai keretekből. Sokkal színesebben, a politikai és katonai fordulópontok és a vértanúk méltósággal viselt bukásán túl, az érdekességek és kevésbé ismert részletek kapták a legnagyobb hangsúlyt. Az előadót dicséri az is, hogy nem csak mondandójában, hanem stílusában is tudott alkalmazkodni a hallgatósághoz, így a komolysága ellenére is egy jó hangulatú, szórakoztató tanóra zajlott le.
Ha már rendhagyó tanóráról van szó, meg kell ragadni minden lehetőséget, ami segít abban, hogy a fiatalok nyelvén szóljunk, s a lehető legjobban be tudjuk vonni őket kollektív emlékezetünk, nemzetünk történelme legfontosabb eseményeinek megismerésébe. Ennek megfelelően az „oktatás” filmvetítéssel, Hajdufy Miklós Tizennégy vértanú című, az aradi tábornokok tragédiáját feldolgozó drámájával folytatódott. A program a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökség által vezetett imával, és az emlékezés virágainak elhelyezésével zárult. Az esemény legvégén pedig, ahogyan az a hazai ünnepségeken szokás, elhangzott a Szózat, ezúttal azonban szavalat formájában, s teljes hosszában.
Fotó: MH BHD
MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Minden jog fenntartva.
