Az összevonáson a Magyar Honvédség kijelölt szervezeteinél megalakuló szervezetszerű és nem szervezetszerű díszalegységek vezénylő parancsnoki állománya vett részt az ország különböző helyőrségeiből. A háromnapos eseményen díszelgő szakkiképzési foglalkozásokat tartottak – elméleti, oktató-módszertani és gyakorlati formában. A kiképzést Ádám Barnabás honvéd koronaőr ezredes, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka nyitotta meg, hangsúlyozva: „A díszalegységek felállítása azért is szükséges, mert érzékelhetően megnövekedett a társadalmi igény a katonai jelenlét iránt a különböző rendezvényeken. Minden laktanyán kívül végrehajtott díszelgési feladat – bizonyos értelemben – ünnepélyes találkozás is a Honvédség és a társadalom között, mely ugyanúgy hat az alakzatban álló katonára, mint a nézőközönségre.”
A kiképzés első napján előadást tartott Szudár Csaba százados, a Honvéd Díszzászlóalj megbízott zászlóaljparancsnok-helyettese a díszelgési feladatok, illetve Kulcsár Csaba alezredes, a Protokoll, Delegációs és Rendezvénybiztosító Osztály vezetője, a katonai kegyeleti feladatok protokolláris és történelmi hátteréről, illetve a rendezvényszervezésről. Ezt követően egy díszszakasz katonai temetésre történő felkészülését tekinthették meg. A következő két napban Szudár százados irányításával Volent Csaba főtörzsőrmester, Kalóczkai Zsolt főtörzsőrmester és Bence Gábor főtörzsőrmester tartott gyakorlati kiképzést. A résztvevők elsajátíthatták a fegyverfogásokat (állóhelyben és menet közben), a díszelgési feladatra kirendelt alegység felkészülésének és felkészítésének rendjét, a csapat- és történelmi zászlókkal végrehajtandó fogásokat, a díszalegység vezénylő parancsnokának feladatait különböző szintű és jellegű katonai fogadások esetén, illetve a díszőrszolgálatok állományának – díszőrparancsnok vagy felvezető, felállított díszőrök – és a koszorúvivők, párnavivők tevékenységét is.
Szücs Péter alezredes, a HDZ zászlóaljparancsnoka a három nappal kapcsolatban elmondta: „Ez a kiképzés az alaki szabályzat egységes értelmezése miatt is fontos. Minden, a díszelgési feladatokhoz tartozó szakmai fogást és alaki mozdulatot, a vezényszavak kiadását, a csapat- és történelmi zászlófogásokat, koszorúvivő technikákat, kegyeleti díszlövés vezénylésével és végrehajtásával kapcsolatos ismeretet szerettünk volna a vezénylő parancsnokok részére átadni.”
„Megtisztelő, hogy a díszelgési feladatok ellátására kiválasztottak minket. Kedvező fogadtatásban részesültünk, rengeteg tapasztalattal távozunk” – mondta érdeklődésemre Nemes Vitéz hadnagy, az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred informatikai tisztje, a kiképzés egyik résztvevője.
A későbbiekben a mobil kiképző csoportok a kijelölt helyőrségekben, akár 50-100 fő előtt is tartanak felkészítést a díszelgési feladatok gyakorlati végrehajtására.
A Tósoki Anikó (MH BHD) által szerkesztett program keretein belül az elhangzó versek mellett egy, a közelmúltban elhunyt Karinthy Mártonnal készült interjú részleteit is levetítették a szervezők. A felvételeken a Kossuth-díjas művész olyan részleteket árult el nagyapja, Karinthy Frigyes és Kosztolányi egész életüket végig kísérő barátságáról és gondolkodásáról, amelyek a nagyközönség számára eddig kevésbé voltak ismertek, ugyanakkor a költő verseinek jelentését új kontextusba helyezhetik. Az est gerincét nemcsak a jól ismert költemények alkották, hanem olyan műveket is felidéztek, amelyeket ritkában hallhatunk, sőt olyanok is, amelyeket talán még sosem hallott senki, hacsak nem foglalkozott maga is behatóbban Kosztolányi munkásságával.
A műsor ezúttal is a SIK összeszokott csapatának köszönhetően valósult meg. A látványtervet és a képi anyagot ezúttal is Majtényi Judit festőművész alkotásai képezték, a megzenésítést Ács Enikőnek köszönhetjük. A művek bemutatásában közreműködött továbbá Gárdonyi Fanni (MH BHD) és Rácz István katolikus tábori lelkész, aki jelenleg missziós idejét tölti, ezért csak videófelvételen keresztül lehetett jelen.
