Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) június 27-én ünnepi állománygyűlést tartott az alakulat napja alkalmából. Ezen alkalmat megragadva, az állománygyűlésen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nevében elismerő okleveleket adtak át azoknak, az alakulatnál szolgálatot teljesítő katonáknak, akik áldozatos szolgálatukkal nagy szerepet vállaltak Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának szervezésében és végrehajtásában.
Az elismerések átadását az alakulat névadójának vitéz Szurmay Sándor vezérezredes életútjának ismertetése előzte meg. Az ismertetőt Illésfalvi Péter a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Kutatóintézet, Hadtörténeti Kutatóosztály, kutatója foglalta össze 20 percben.
A kutató az előadás első felében arról a munkáról beszélt, ami a Magyar Honvédségben folyt, az alakulatok elnevezése és hadrendi számozásának megváltoztatását céljából.
Illésfalvi Péter, Hadtörténeti Kutatóosztály kutatója elmondta: „Az alakulatok újbóli elnevezése és hadrendi számozás megváltoztatása egyetlen egy célt szolgált, hogy a Honvédség csapatalakulatainak megnevezése, hadrendiszáma közelebb kerüljön a magyar történelem hagyományaihoz.”
Az előadás második részében pedig ismertette alakulatunk névadójának, Szurmay Sándor vezérezredesnek az életútját és karakterét.
Szurmay Sándor a reáliskoláját Szegeden végezte, ami után először nem a katonai pályát választotta, azonban 1882-ben megkezdte a tanulmányait a Ludovika Akadémián, ahol kitűnő eredménnyel végzett. Ekkor indult el a katonai pályafutása. Csapat tisztként és vezérkari tisztként is szolgálat. A háború kirobbanásakor azonnal harctéri szolgálatra jelentkezett. A róla elnevezett ún. Szurmay-hadtest parancsnokaként a Kárpátokban irányította az oroszok elleni küzdelmet. 1914. december elején sikerült is megállítania a cári csapatok betörését, és visszavonulásra kényszeríteni azokat a magyar határon túlra. A tehetséges hadvezért attól fogva nevezték „Uzsok oroszlánjának”. Az 1914-1915. évi kárpáti téli hadműveletekben nyújtott egészen kiváló teljesítményéért a király „uzsoki” előnévvel bárói címet adományozott részére. Szinte az összes kitüntetést megkapta, így az akkori korszaknak a legmagasabb kitüntetését is, a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét.
„Szurmay Sándor a katonáit félistennek hívta, az, hogy egyszerű honvédból a harctéren ilyen, úgymond félisten váljon, ahhoz kell olyan vezető is aki őket azzá képes tenni. Szurmay Sándor ilyen ember, ilyen katonatiszt, ilyen katonai vezető, honvéd tábornok volt. – fűzte beszédéhez a kutató.
Az alakulat névadójának életútja után a dandárparancsok ismertetése és elismerések átadása következett, melyet Szoták Róbert alezredes, az MH BHD személyügyi főnöke olvasott fel.
Az alakulat napja alkalmából a legmagasabb dandárparancsnoki elismerést a Szurmay gyűrű arany változatát is átadták. Az elismerést ebben az évben a három évtizedes katonai szolgálatban töltött kimagasló feladatellátásért adták át Kiss Ferenc ezredesnek, az alakulat törzsfőnökének. Ezek után előléptetések, tárgyjutalmak és elismerő oklevelek átadása történt.
Az elismerések végén Berta Tibor dandártábornok, Katolikus Tábori püspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nevében elismerő oklevelet adott át azoknak a munkatársaknak, akik áldozatos szolgálatukkal nagy szerepet vállaltak Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának szervezésében és biztosításában.
Berta Tibor Katolikus Tábori püspök kiemelte:
„Minden egyes apró szolgálat számít! Egy katonai szervezet fontosságát az is jelzi, hogy egy ünnepi állománygyűlésen az elismerésre felterjesztettek hány százaléka tud megjelenni az átvétel alkalmából. Ez is jelzi egy alakulatnak a nagyszerűségét és kiterjedt tevékenységét, hisz közel 100 fő csak később tudja átvenni az elismeréseket, mert most is szolgálati feladatot hajt végre.”
Az ünnepi állománygyűlés kezdetekor egy perces néma főhajtással tisztelgett a dandár teljes állománya a tragikus baleset következtében Horvátországban elhunyt bajtársak tiszteletére.
Szerző, fotó: Pete Balázs
