Tizennégy ingyenes helyszínen várják programok a közönséget augusztus 18. és 20. között államalapító Szent István király ünnepén, melynek előkészületei a menetrend szerint haladnak – mondta el az ünnepségsorozat augusztus 1-jei budapesti sajtótájékoztatóján a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Kovács Zoltán hozzátette, hogy az ünnepi eseményekkel igazi fesztiválhangulatot kívánnak teremteni, sok százezer résztvevővel. Idén az atlétikai világbajnokság, a világ második legnagyobb sporteseményének programba illesztését is meg kellett oldani, ráadásul az ünnepségek idején diplomáciai események is zajlanak a fővárosban – jegyezte meg.
Az augusztus 20-i program a hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással és tisztavatással indul, majd légiparádé következik. Novák Katalin köztársasági elnök idén Esztergomban mond ünnepi beszédet, majd itt adja át a Szent István-rend kitüntetéseket is.
Ismét megtartják az ünnepi szentmisét a Szent István-bazilikában, majd innen indul a Szent Jobb körmenet, az ünnepségsorozatot pedig 21 órakor tűzijáték zárja. Ezen a napon az Országház is ingyenesen látogatható – közölte Kovács Zoltán.
A tűzijátékot az Országház és a Duna-parti épületek grafikus fényfestése és drónshow egészíti ki. A műsor során 34 ezer pirotechnikai effekt világítja be az eget 230 indítási pontról, köztük a Szabadság és az Erzsébet hídról, valamint 7 folyami uszályról és számos pontonról. A tűzijátékot a szokásos görögtűz zárja, újdonság lesz azonban, hogy a vízfelületeken is kilőnek úszó pirotechnikai effekteket. Az eszközöket 60 pirotechnikus telepíti augusztus 3. és 19. között.
A magyar kontingensek szerepvállalásáról, valamint a felkészítési időszakról beszélgetett Faragó Fanny Bakos Béla zászlóssal és Balogh Tamás őrmesterrel, az MH BHD 32. Testőrezredének katonáival.
Az ENSZ Ideiglenes Libanoni Erői 1978-ban kezdték meg tevékenységüket a közel-keleti ország területén. Kezdetben az izraeli csapatkivonást ellenőrizték, mára azonban megváltozott a misszió szerepe: a fő feladatot immár a béke és a biztonság felügyelete jelenti. Fennállása során először lát el önálló missziót az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD): az új koncepció értelmében az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának magyar állományát 2025-ig váltásról-váltásra a fővárosi alakulat fogja biztosítani.
A műsorvezető Faragó Fanny, hangmérnök Szombati Gábor.
Az esemény helyszínéül szolgáló hódmezővásárhelyi honvéd középiskola júniusban zárta az első hivatalos tanévét. Az intézmény első nyári szünetében örömmel fogadta a nyári egyetemet – tudtuk meg Máté Gergő főhadnagytól, az intézmény vezetőjétől. A főszervező Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársai pedig örömmel hozták Hódmezővásárhelyre az eseményt és elégedetten távoztak a hét végén. Az egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, dr. Felméry Zoltán elmondta, hogy az előadások, szemináriumok, válságkezelő szimulációk, kerekasztalbeszélgetések mellett sportverseny, filmklub, látogatás a hódmezővásárhelyi helyőrségnél és egy szegedi kirándulás is belefért a programba.
A nyári egyetem, akárcsak Tolsztoj híres regénye, a „Háború és béke” címet viselte. Ahogy az orosz író művében sok elemzés szerepelt, ugyanígy a meghívott neves biztonságpolitikai szakértők előadásaiban is, utóbbiak esetében azonban a már megtörtént események boncolgatása mellett inkább a jelen értelmezése és a jövő „előrelátása” dominált.
„A hét során a nemzetközi politika változásait tekintettük át, elsősorban az orosz–ukrán háború következményeként. Azt, hogy ez a háború, a változások, amit a háború kiváltott, mit jelentenek Európa, Amerika, Oroszország, Németország és úgynevezett globális dél számára. Az egyik nap kimondottan ennek a háborúnak a katonai, gazdasági és egyéb következményeit néztük végig” – tájékoztatott dr. Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (NKE SVKI) vezetője.
„A harmadik napon egy hazánk szempontjából kulcsfontosságú országot, Németországot »vettük«. A nyári egyetem programjába régóta szerettünk volna egy olyan napot beiktatni, amikor a védelempolitikai kapcsolatok mellett egy kicsit szélesebben meg tudjuk mutatni azt, hogy milyenek a magyar–német gazdasági és politikai kapcsolatok. Úgy gondolom, fontos tudni ezeket a háttérinformációkat ahhoz, hogy megértsük, például miért a német iparral van legközelebbi kapcsolata a magyar védelmi iparnak” – mondta az ismert biztonságpolitikai szakértő, aki szerint alapvetően sűrű és fárasztó volt az egy hét, de reményei szerint mindenki számára izgalmas.
A jó hangulatban zajlott zárónapi tesztírás és „diplomaosztás” arról tanúskodott, hogy dr Tálas Péter reményei valóra váltak. A hatvan résztvevő mosolyogva vette át a képzés elvégzéséről tanúskodó oklevelét Dienes Ádám ezredestől, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár parancsnokhelyettesétől.
A Magyar Honvédség erős jelenléte (a résztvevők között tíz-tíz hivatásos, illetve önkéntes műveleti tartalékos katonát találhattunk) egybecsengett dr. Tálas Péter utolsó napi előadásának egyik fontos kijelentésével, miszerint „a Magyar Honvédség óriási értéket jelent”. Az NKE SVKI intézetvezetője kollégájával, dr. Csiki Varga Tamás tudományos főmunkatárssal hazánk 21. századi védelempolitikájáról írt, megjelenés előtt álló könyvük tartalmát bemutató, közösen tartott előadásukban annak kapcsán hívta fel erre hallgatósága figyelmét, hogy az elmúlt években hadseregünk a határvédelem és COVID-járvány során is bizonyította erejét.
A civil vonal az Euroatlanti Nyári Egyetem fontos tényezője, s a szervezők örömére a résztvevők között is egyre több a civil, mindenekelőtt pedagógus. Az idén tizenhárom tanár jelentkezett a számukra akkreditált képzésnek számító kurzusra, s nemcsak a honvéd középiskolákban, illetve az egyéb tanintézmények kadét programjában oktatók.
„Nagy örömmel vettem részt a nyári egyetemen, hiszen történelem szakos tanárként mindig is érdekelt a világpolitika” – nyilatkozta egyikőjük, Kálmán Nóra. „A napi terhelés mellett egyszerűen nincs arra ideje ma egy pedagógusnak, hogy mindig naprakész információkhoz juthasson a külpolitikai eseményekről. Viszont a gyerekek, ha bármi történik a világban, mindig hozzánk fordulnak és kérdezik a történelmi és aktuálpolitikai események hátterét” – tudtuk meg a váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola tanárától.
Kálmán Nóra visszatérő vendégként, már harmadszor vett részt a hazánk NATO-csatlakozása óta zajló eseményen. Az idén amúgy sokan érkeztek új hallgatóként, köztük számos mester- és PhD-szakos egyetemi hallgató, ami jó jel a tekintetben, hogy a haza védelme, hazánk együttműködése az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével a fiatalok számára is fontos téma, s eredményesen folytatódhat majd az Euroatlanti Nyári Egyetem a jövőben is.
Az eseményt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Védelmi Stratégiai Kutatóintézete, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatósága és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács szervezte a helyszínnek otthont adó hódmezővásárhelyi Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, illetve az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár közreműködésével.
A misszió-orientált, hadszíntérspecifikus felkészítés során a katonák megismerkedtek – egyebek mellett – a libanoni konfliktus történelmi gyökereivel, annak kialakulásával, a misszió mandátumával, feladatával. emellett szó esett az aktuális biztonsági kockázatokról, veszélyekről, illetve a közel-keleti ország kulturális, vallási és földrajzi sajátosságairól is.
A képzés résztvevői az ENSZ által meghatározott ismereteket (Core Pre-deployment Training Materials) is feldolgozták, majd a békeműveletek jogi szabályozása, az alapvető emberi jogok, civilek és gyermekek, környezeti és természeti erőforrások védelme, valamint az ENSZ rendőri erőinek bemutatása is sorra került. A felkészülők mindemellett elsajátították az angol nyelvű rádióforgalmazás szabályait, a rögtönzött és egyéb robbanóeszközök elleni védelem alapjait, illetve bővítették az elsősegélynyújtással kapcsolatos már meglévő ismereteiket is.
A kéthetes felkészítés az oklevelek átadásával ért véget.
Mintegy négyszáz fő nevezett a Magyar Honvédség részéről, ennyi az MH Úszó Erődjének létszáma a 41. Lidl Balaton-átúszáson – tájékoztatott az előzetes regisztráció rekordot jelentő nevezési adatairól dr. Eleki Zoltán ezredes, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese Révfülöpön, a kikötő melletti labdarúgópályán. A reggeli órákban innen közösen rajtoltak el az Úszó Erőd tagjai, köztük az MH Sportszázad tizenhat katonája. A katonai elöljáró elmondta: a honvédség tagjai, a honvédelmi alkalmazottak nem csupán részt vesznek az ikonikus vízisport-megmérettetésen, hanem a rendezésből és a helyszínek biztosításából is kiveszik részüket. „A túloldalon, a balatonboglári célállomáson például az Úszó Erőd Tábor fogadja az úszóinkat. Az említett helyszínen megpihenhetnek, hűsölhetnek és elfogyaszthatnak egy ebédet az úszás után” – tette hozzá.
„A civil érdeklődőket egy toborzósátor is várja a túloldalon, ahol sok érdekes látványosság, illetve néhány olyan eszköz is kiállításra került, ami érdekelheti őket. Az Úszó Erőd már több mint húsz éve létezik, s a Balaton-átúszás biztosításban már szintén több évtizede részt vesz a Magyar Honvédség. Nagyon nagy szerepe van a honvédségnek abban, hogy az éves Balaton-átúszás egy jól szervezett és biztonságos rendezvény” – értékelt dr. Eleki Zoltán ezredes. A déli parton valóban számtalan kíváncsi fiatal és felnőtt fordult meg a toborzósátor attrakcióinál: a legnagyobb figyelmet a kézi lőfegyverek, a különböző szimulátorok és a lézerlövészet izgalma szolgáltatta.
A hagyományos 5200 méteres úszótávot teljesítők között volt Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke is, aki 11 óra 58 perckor – házastársa, Veres István, a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatója, önkéntes műveleti tartalékos alezredes társaságában – érkezett be a balatonboglári célállomásra, a Platán Strandra. Portálunk kérdésére Novák Katalin elmondta: mintegy három óra alatt teljesítette a kihívást, és tudomása szerint magyar államfő korábban nem úszta át Közép-Európa legnagyobb tavát az 1983 óta megrendezett sportesemény keretében.
„Istvánnal, a férjemmel együtt teljesítettük a Balaton-átúszást, alapvetően azért, mert évről-évre nagyon sokan vágnak neki ennek a távúszásnak, a klasszikus 5,2 kilométer szakasznak. Ezt csak itt, Magyarországon lehet megvalósítani, hiszen a Balaton-átúszás csak Balatonon van. Ez a magyar tengerről is szól, a magyar emberek közösségéről és valahol azért a sportteljesítményről is, mert nagyjából három órát úszunk nyílt vízen” – nyilatkozta célba érkezése után a honvedelem.hu-nak.
Magyarország első női köztársasági elnöke, a Magyar Honvédség főparancsnoka, aki 2022. május 10-én foglalta el hivatalát, portálunknak arról is beszélt, hogy nagyon kellemesen élménynek tudja be az enyhe szellővel és fodrozódással nehezített vízi „pálya” megtételét. „Nagyon jó érzés volt! Végig azt érezte az ember, hogy közösségben van, nekem például István volt a legnagyobb támaszom, akik ott úszott mellettem végig, és hajlandó volt az én tempómban teljesíteni az átúszást” – mondta. Hozzátette: „Jó volt azt is látni, hogy mennyien vágnak neki, köztük a honvédek is. Nagyon jó volt a honvédek sátra előtt elmenni, akárcsak az Úszó Erőd program tagjainak a bíztatását élvezni vagy éppen őket bátorítani.”
A Révfülöp és Balatonboglár közötti Balaton-átúszást eredetileg szombaton rendezték volna, de a bizonytalan, zivatarveszélyes időjárás miatt – az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésére hagyatkozva – csütörtökön a halasztás mellett döntöttek a szervezők. Magyarország legnagyobb vízitömegrendezvényét végül rendkívül kellemes, 32–33 Celsius-fokos napsütésben, 25–26 fokos vízhőmérséklet mellett teljesítették a negyvenkilenc országból érkező résztvevők.
