Nyíregyházán, Soponyán és Kecskeméten még vannak szabad helyek a honvédelmi sporttáborokban, és lehet még jelentkezni a túlélőtáborokba Nagybarcára, Csobánkára, Székesfehérvárra és Bodrog községbe.

Ezeken túl még vannak szabad helyek a Csobánkán és a patcai Katica tanyán meghirdetett hagyományőrző táborokban, valamint az ócsai infokommunikációs, a balatonakarattyai vitorlás és a csobánkai rádióamatőr táborokban is.

Regisztrációért, valamint további információkért, friss hírekért érdemes követni honvedelmitabor.hu weboldalt és a Honvédelmi tábor Facebook-oldalt. A Honvédelmi Minisztérium korábban közölte: júniustól augusztusig csaknem száz táborban, 135 turnusban táborozhatnak a 12 és 18 év közötti fiatalok. Idén 17 féle különböző honvédelmi témájú tematikából lehet választani az ország mintegy 59 különböző helyszínén. A honvédelmi táborokba április elsején indult a jelentkezés.

Már a reggeli óráktól hömpölygött a tömeg a budapesti Városligetben, ahol tucatnyi látványos bemutatóval igyekeztek felhívni a látogatók figyelmét a Magyar Honvédség gazdag múltjára és modern jelenére. A szabadtéri rendezvényen huszonkét alakulat állította ki eszközeit a Városligetet, hazánk második legnagyobb közparkját kettévágó Kós Károly sétányon, ahol az egyes sátrakban és pultoknál interaktív foglalkozásokkal, izgalmas beszélgetésekkel és hasznos információcserével várták az érdeklődőket.

„Akkor ma a katonák születésnapját ünnepeljük?” – kérdezte elcsodálkozva egy hétéves kislány a családi napon, miután röviden nyugtázta a kitelepült honvédségi dolgozók barátságos közlését, miszerint a különböző szimulátorokat tizennégy éven aluli személyek nem próbálhatják ki. „Igen, Budavár 1849. május 21-én történt visszavétele mellett a Magyar Honvédség alapításának 175. évfordulójára emlékezünk!” – jött a válasz a civil érdeklődők alkotta tömegből. Magyarország 1992 óta ünnepli a honvédelem napját május 21-én, a Görgei Artúr által vezetett támadás, mint az 1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik legdicsőségesebb pillanata előtt tisztelegve. Ekkor 1541 óta először foglalta vissza magyar haderő saját erejéből – mindössze tizenhét napos ostrom során – az ország fővárosát.

A legkisebbeket azonban nem igazán foglalkoztatta a történelmi múltidézés, a legizgalmasabb programpontok láttán ugyanis szabályosan elnémultak.

Nagy slágernek számított a Lynx, a Gidrán és a Leopard 2A4HU harcjárművek statikus bemutatója: a monstrumok előtt-mellett kisebb sorok alakultak ki azért, hogy a gyermek és felnőtt érdeklődők lefotózhassák, fel-, illetve bemászhassanak. A Hősök teréről a Zielinski hídon keresztül érkező turisták már messziről videózták a látványosságokat, sokuk érdeklődve szelfizett a Magyar Honvédség high-tech alapjait megteremtő harcjárművekkel. A közönséget a páncélosok mellett ámulatba ejtette a tűzszerész robottal, bombaruhákkal, pajzzsal, fémkeresővel és hatástalanított bombatestekkel végrehajtott tűzszerészbemutató is. Az érdeklődők a tűzszerészek mellett, többek között vegyivédelmisekkel és mélységi felderítőkkel is találkozhattak.

A toborzóponton airsoft- és lézerpuska lövészet, VR-szimulátor, valamint mobil akadálypálya várta a jelenlévőket, akik az önkéntes és szerződéses szolgálatról is tájékoztatást kaptak. A rendészeti járművek bemutatója és közelharcbemutatók mellett az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár katonái zenekari, díszelgő- és gépjármű-technikai bemutatót tartottak, amelyet több százan kísértek figyelemmel.

Az első világháborús honvédelmi miniszter és későbbi vezérezredes, Szurmay Sándor nevét viselő fővárosi alakulat 32. Testőrezred Honvéd Díszzászlóaljának Különleges Díszelgő Csoportjának erőt és bravúrokat nem nélkülöző, zenés koreográfiára megálmodott demonstrációja a felnőttek és gyermekek csodálatát is kivívta.

„Menő nagyon, ugye?” – fordult a közönség soraiban álló szülők egyike a három-négyéves gyermekéhez, aki megigézve figyelte a fegyverdobálást- és pörgetést. „Nem lőttek, most fognak?” – kérdezte egy másik óvodás a Széchenyi-fürdő főbejáratának szomszédságában a bemutatót nézve, majd a szóban forgó bemutatóelem végrehajtását követően boldogan nyugtázta: „nagyot durrant!” Ilyen és ehhez hasonló méltató szavakért nem kellett nagyon hegyeznünk a fülünket, ugyanis a fegyverismereti számítógépes játékok, a multimédiás oktatóanyagok és a kiterjesztett valóság (augmented reality; AR) alapú alkalmazások hatalmas sikert arattak kicsik, nagyobbak és nagyok körében is.

A látogatók nem csak a honvédség high-tech eszközeivel kerülhettek közeli viszonyba, hanem megismerkedhettek a modern hadsereg mindennapjaival, míg a hagyományőrzők a katonamúltat, a néptáncosok pedig a folklór hagyományokat elevenítették fel. Az érdeklődők a Magyar Honvédség Sportszázadának standjánál olimpiai-, világ-, és Európa-bajnok sportolókkal, valamint válogatott katonasportolókkal találkozhattak, akik örömmel és részletesen meséltek a különböző nemzetközi- és világversenyeken elért sikereikről.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol a honvédelem napján ötezer katona és családja vendégeskedhetett, a Légy Ott! élményprogramok mellett a látogatóknak katonai térzene kedveskedett, amely a későbbiekben a Városliget számtalan pontján felcsendült. Kitelepült a honvédelmi információs pavilon és szimulátor is, a vendégeket két robotkutya fogadta az állatkert 2012-ben felújított főkapuja előtt.

„Nem csak a Városligetben, hanem a Fővárosi Állat- és Növénykertben is nagyon sok színes programmal készültünk, amelyek valamennyi korosztályt megszólítanak. Én úgy gondolom, hogy a rendezvénysorozat nagyon-nagyon jól sikerült, rengetegen fordultak meg mindkét helyszínen a nap folyamán” – ezt már Faragó Fanny önkéntes tartalékos hadnagy – a Katonai Filmstúdió munkatársa – mondta kérdésünkre, aki arról is beszélt, hogy a Magyar Honvédség kiemelt célja, hogy az intézmény feladatrendszerét megpróbálja közelebb hozni a civil társadalomhoz. „A katonazene mindig komoly népszerűségnek örvend az ilyen rendezvényeken, de. a katonai közelharc-bemutató is nagyon meggyőző, a különleges díszelgő csoport különleges alaki és fegyverforgatásokkal járó bemutatója pedig dinamikus és lenyűgöző volt, úgyhogy igazából szerintem rendkívül izgalmas és sikeres volt a mai nap” – részletezte a családi napot értékelve a honvédség toborzó kampányának női arca.

Az élményben, látványban és tudásban gazdag eseménysorozat – amelyen mások mellett Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes és dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke is részt vett – a kora esti órákban ért véget.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség aranyfokozatú támogatói státuszáról járó oklevelet vett át Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a Fővárosi Állat- és Növénykertben május 21-én, vasárnap délután. A magyar honvédelem napja alkalmából rendezett ünnepségen Faragó Fanny önkéntes tartalékos hadnagy, a médiaesemény háziasszonya – a Katonai Filmstúdió munkatársa – felidézte a megjelent érdeklődőknek és a sajtó képviselőinek: az örökbefogadási ünnepség Budavár 1849. május 21-én, a magyar honvédek diadalával befejeződött visszafoglalásának emléknapján valósult meg, amely 1992 óta hivatalosan a magyar honvédelem napja.

„A mai az a nap, amikor a magyar honvédek Görgei Artúr tábornok úr vezetésével visszaszerezték Buda várát a császári csapatoktól 174 évvel ezelőtt, és 175 évvel ezelőtt – tehát egy esztendővel korábban – alakult meg a mai, modern értelembe vett magyar honvédség. Ezt ünnepeljük most a Városligetben és ebben a pillanatban az Állatkertben is” – ezt már a rendezvényre a családjával érkező Vargha Tamás közölte a sajtó képviselőivel. A parlamenti államtitkár elmondta: mintegy ötezer katona és családja vendégeskedik most az Állatkertben. Hozzátette: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arra kérte a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség kötelékében szolgálókat és dolgozókat, hogy fogjanak össze egy nemes ügy érdekében. A katonák, honvédelmi alkalmazottak és kormánytisztviselők összefogásának eredménye, hogy a két intézmény most két perzsa leopárdot fogadott örökbe.

Az állatkert két lakójának, Akhum, a hétéves hím és Banu, a hatéves nőstény perzsa leopárdnak az örökbefogadása nem csak szimbolikus gesztus, mert a faj állománya rendkívül fogyatkozik a vadonban, a világ állatkertjeiben is csupán negyvennégy egyed él – közölte dr. Soós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója. A szakember arról is beszélt, hogy a legrégebbi és legnagyobb állománnyal rendelkező hazai állatparkban négy perzsa leopárd él, Akhum és Banu két kétéves kölyke azonban valószínűleg hamarosan görög és német állatpark lakói lesznek.

„Természetesen az örökbefogadás az állatkertnek is támogatás. Közösségi szempontból viszont még inkább érdekes, hogy az örökbefogadás közelebb hozza az állatkerti látogatókat a nálunk zajló közhasznú munkához” – mondta kérdésünkre felelve Hanga Zoltán, a Főváros Állat- és Növénykert szóvivője a rendezvényt követően.

„Az állatkertnek régi együttműködése van a Magyar Honvédséggel. A katonák és a honvédségi dolgozók mindig kiemelt érdeklődéssel viseltetnek irántunk. A kapcsolatnak olyan történelmi dimenziói is vannak, hogy a háborús időkben, amikor a katonák eljöttek a frontról, csoportosan keresték fel az állatkertet, a második világháború alatt pedig rendszeresen érkeztek szürke tábori lapok az intézményünkbe. Az idegenben – alapvetően az egykori Szovjetunió belső területein – harcoló katonáink időről-időre láttak bizonyos állatokat, amelyek nem voltak ismerősek számukra, így nekünk írtak, hogy megkérdezzék, tulajdonképpen milyen állatot láthattak” – elevenítette fel a mintegy kilencszáz állatfajnak és kétezer növénynek otthont adó intézmény szóvivője.

A perzsa leopárd, amely természetes élőhelyének csúcsragadozója, elsődlegesen Iránban, Örményországban, Törökországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Afganisztánban és feltehetően Pakisztánban őshonos faj.