Hírek

Budapesti békefenntartók Libanonban

 

Mikor és egészen pontosan milyen szerepvállalás indult el az első önálló missziós feladatszabásával?

A feladatot dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke határozta meg még tavaly júliusban. Korábban e misszió váltásait (egy lövészszakaszt és egy törzstisztet) három különböző katonai szervezet állományából állították össze. Immáron – 2025-ig minden váltás esetében – mind a felkészítés, mind pedig a teljes missziós állomány biztosítása a mi feladatunk.

Mennyire tűnt mindez kihívásnak a kezdetek kezdetén?

Új feladatként jelentkezett, hogy most először kellett ilyen formában összefognunk egy missziós állomány kijelölését, felkészítését, az előkészületek teljes szervezését, illetve számos külföldi (lengyel és lettországi) felkészítés kiutazásainak szervezését. Gyakorlatot kell szereznünk abban is, hogy összeállítsuk a váltásban résztvevő személyi állományt.

 

Egészen pontosan milyen folyamatot tud a háta mögött az immár külszolgálatát teljesítő váltás?

A kijelölt állomány már 2022 júliusában elkezdte a felkészítést Szolnokon, az MH Béketámogató Kiképző Központban, az egyhetes missziós célfelkészítéssel. Augusztus végén már a dandár szakfelkészítése folyt, amit a püspökszilágyi kiképzőbázison és lőtéren hajtottak végre a katonák. Nem sokkal később Lengyelországban találták magukat, ahol részt vettek a Silver Arrow 2022, majd a Lettországban megrendezett Urban Training gyakorlatokon. A közel egy hónapos távollétüket tábori elhelyezésben, nehéz terepszakaszon, túlnyomóan kedvezőtlen időjárási viszonyok között töltötték, miközben ők voltak az elsők a dandár részéről, akik ilyen jellegű lövész feladatokban részt vettek. Ezt követően az ENSZ elvárásoknak megfelelő SERE „B” tanfolyam, a nyolc napos túlélés, ellenség elkerülés, ellenállás és kiemelés tárgyköröket magába foglaló kurzus következett, amely minden kéksisakos katona számára kötelező ismeretanyag.

A libanoni misszió megkezdése előtt tavaly novemberben még egyszer Lengyelországba utazott a csapat, hogy egy húsz napos felkészítésen – a kinti külszolgálatot közösen végrehajtó lengyel katonákkal – zárógyakorlaton adjanak tanúbizonyságot felkészültségükről. Ezt követően mondhatni „már csak” a szükséges oltások és a missziós ellátmány felvétele volt hátra, valamint a beosztásba kerülést megelőző személyi beszélgetések.

Összefoglalva: elmondható, hogy hosszú és nehéz felkészítésen estek át a katonáink, de a felkészülési időszak alatt végig kimagaslóan, nem egyszer erőn felül teljesítettek.

E sokrétű felkészítés milyen célt szolgált?Milyen feladatot látnak el Libanonban?

A magyar váltás egy ír-lengyel zászlóalj lengyel századának lengyel-magyar szakaszában hajt végre járőrözési, ellenőrzési és megfigyelési feladatokat Libanon déli részén, az ország Izraellel közös határszakaszán található tűzszüneti vonalnál.

A helyzet nem nyugodt, de az állomány tagjai kellőképpen fel lettek készítve. Hiszem, hogy tisztességgel végre fogják hajtani a feladatukat és bízom benne, hogy épségben, egészségben térnek majd haza.

Az első váltást terheli még az a kötelesség is, hogy a tapasztalataikat alaposan feldolgozva segítsék az őket követő váltások tagjait azzal, hogy naprakész missziós ismeretekkel erősítsék a felkészülésüket.

Így van. Nyilván a már javában felkészülő második váltás tagjait ez még kevéssé érinti, de az első váltás hazaérkezte után kezdődő harmadik csoport felkészítéséhez már nagyban hozzá fog járulni az elsők tapasztalata. Amikor a kibocsátó ünnepségen elköszöntem tőlük, felhívtam a figyelmüket, hogy hazaérkeztük után tapasztalat-feldolgozás és a harmadik váltás részére egy tájékoztató várja őket annak érdekében, hogy a következő váltások már az ő tudásukat felhasználva mehessen ki Libanonba.

Természetesen a hazai és a nemzetközi felkészítés megadja az alapot arra, hogy misszióba kimehessenek, de az, hogy ők ott, éles helyzetben voltak és idézőjelben a bőrükön érezték, tapasztalták a kinti körülményeket, eseményeket, nagyon fontos adalékot fog jelenteni az utánuk indulóknak.

Milyen szempontok alapján válogatták össze az első kontingens tagjait?

A missziós beosztásoknak van egy szakmai és rendfokozati követelményrendszere. Missziók esetében a rendfokozati előírás rugalmasabban kezelhető, így van mozgástér abban az esetben, ha egy-egy önként jelentkező katona nem a beosztásnak megfelelő rendfokozattal rendelkezik. A a végrehajtandó feladatok jellegéből fakadóan – ahogy minden külszolgálatnál – a libanoni ENSZ misszió esetében is fontos szempont a kiváló fizikai felkészültség és egészségügyi állapot. A minimális lemorzsolódást már a kiképzés során pótoltuk.

Parancsnokként milyen érzés egy ilyen történelminek is nevezhető missziót útjára indítani, mint ami február 28-án történt?

Egyrészt nagyon büszke vagyok mindazokra, akik ezt a majdnem féléves időszakot megszervezték, foglalkoztak a személyi állománnyal, de természetesen minden kiutazóra is, akik sikeresen teljesítették a követelményeket és felkészültek. A libanoni misszió természetesen kihívást és kockázatot is jelent, de a kint szolgáló katonáink a régió és ezen keresztül hazánk biztonságát szavatolják. Természetesen féltem az embereimet, de nagyon bízom abban, hogy az előírások és a szabályzatok betartásával, valamint a katonás helytállással félév múlva épségben fognak hazatérni szeretteikhez és a dandárhoz.

Szerző: Snoj Péter

Fotó: Horváth Sztaniszláv

Hírek

Lóháton tisztelegve

„Történelmi a pillanat” – kezdte köszöntőjét Dallos Gyula, a Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, hozzátéve: megtisztelő és egyben nagy kihívás is a huszárok előtt álló feladat. „Önöknek a táv lelovaglásában, a helységeken való átlovaglásban azt a huszárképet kell megmutatni, amivel huszárelődeik előtt tisztelegnek és a polgárság szemében az elismertséget, a szimpátiát növelik. Figyeljenek arra, hogy ezt a lovat és embert megpróbáló feladatot ennek fényében teljesítsék” – hangsúlyozta a vállalás jelentőségét a miniszteri biztos.

„Parancsnokként külön öröm nekem,hogy a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály katonái ezt a kihívást bátran fölvállalták és végrehajtják” – mondta Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka, kiemelve, hogy a kihívás teljesítésével mind az alakulat személyi állománya, mind pedig a honvédség többi katonai szervezete számára példát tudnak mutatni azzal, ahogyan az út során összefognak és egy emberként gondolkodnak.

„A lovas életben soha nem lehet tudni, hogy egy út során mikor milyen veszélyhelyzet állhat elő” – hangsúlyozta Ádám Barnabás ezredes, a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály parancsnoka a teljesítést övező nehézségekről szólva. Mint fogalmazott, a 21. században teljesen más kihívásokkal kell szembenézniük a huszároknak, mint a 19. században, legyenek azok vasútvonalak vagy a forgalomirányítás kérdése, ezekre azonban a lovaglást megelőző egy-két hétben igyekeztek minél messzemenőbben felkészülni.

„Abban a szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy lóháton nem tudom teljesíteni a távot, hiszen a menetet vezetem. Egy tábori kihelyezési hét keretén belül teljesítjük ezt a feladatot, így külön napirend van kialakítva a lovasok és a biztosító állomány részére, ennek egészét felügyelem én. Lóhátról könnyű vezetni, hiszen messzebbre ellát az ember, viszont a logisztika koordinációja helyszíni jelenlétet igényel” – tette hozzá az ezredes.

A huszárjárőr vezetésért Bóta András őrmester felel, ami elsősorban tájékozódási és felderítési feladatokkal jár együtt.

A március 31. és április 5. közötti távlovaglásba a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség állományából bárki becsatlakozhat, ahogy azt az MH 1. Területvédelmi Ezred három lovasa és egy, a kísérő járművet vezető katonája is tette a menet első napján.

 

Szerző: Bányász Eszter

Fotó: Szováthy Kinga

 

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.