1. Főoldal
  2. Kresz Fruzsina
Galéria, Hírek, Videó

Katonás ajándékok

Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár és a Szív Bajnokai Alapítvány tagjai sem gondolták volna, hogy őszi plüssállatgyűjtésük során annyi adomány érkezik majd a beteg gyerekek javára, hogy azt csak többszöri látogatás során sikerül kiosztani közöttük. Így a katonák október elején a Műtüdő Programban kezelt fiatalokat lepték meg, november 17-én, a koraszülöttek világnapján pedig a Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai intézetébe látogattak el. A családos eseményen játékok, zenés foglalkozás és Horváth Mária hárfaművész előadása bűvölte el a kicsiket, mielőtt kézhez kapták a katonák és az alapítvány ajándékait.

„Katonaként, s egyben sokunk szülőként, fontosnak tartjuk, hogy törődjünk a gyerekekkel, segítsünk nekik, hogy kicsit is jobban érezzék magukat” – fogalmazott Kiss Ferenc ezredes, a dandár törzsfőnöke.

„Nekünk mindig szívügyünk is volt, hogy a rászorulóknak és a beteg gyermekeknek adományokat gyűjtsünk és segítsünk” – fűzte hozzá Kresz Fruzsina főhadnagy, az alakulat kommunikációs tisztje.

Beck Monika, a Szív Bajnokai Alapítvány megálmodója, aki a katonákkal karöltve adta át a gyerekeknek a színes plüsskosarat, külön köszönetet mondott. „Nagyon hálás vagyok a katonáknak. Egyrészt korábban a laktanyában mutatták be a gyerekeknek a katonaélet mindennapjait, most pedig több mint ezer plüssállatot gyűjtöttek nekik egy hónap alatt. Idén még egyszer találkozunk velük karácsonykor” – fogalmazott Magyarország Szív Nagykövete.

Szöveg: Burillák Marcell | Fotó: Horváth Sztaniszláv

Hírek

ADHU 23: huszonöt helyszín, több mint ötezer katona

 

„Hazánk harminc éve nem látott gyakorlatnak lehet tanúja, ahol a közigazgatás, a szövetségesi együttműködés és a Magyar Honvédség is vizsgázik. Régóta vártunk arra a pillanatra, hogy ilyen méretű és léptékű gyakorlatnak legyünk a tanúi és részesei. A veszélyek korát éljük, így mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy felkészüljünk a haza védelmére – ezt az állampolgárok is joggal várják el tőlünk” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve: egyebek mellett az orosz-ukrán háború kirobbanása és az illegális migráció felerősödése alapjaiban változtatta meg hazánk biztonsági helyzetét. Dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hangsúlyozta: huszonöt helyszínen, több, mint ötezer katona mozdult meg a gyakorlat keretében, földön, vízen és levegőben.

„Az éleslövészetek és a csapatmozgások mellett logisztikai ellátási kérdéseket küzdünk le óráról-órára, napról-napra és egyben folyamatosan teszteljük a vezetésirányítási rendszert is. Rendkívül komoly gyakorlat ez, ami az egész Magyar Honvédséget megmozdítja” – hangsúlyozta a vezérezredes.

Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megye főispánja arra hívta fel a figyelmet, hogy az államigazgatás bizonyos mértékben a védelmi igazgatás alapja és platformja.

„Az a dolgunk, hogy amikor a Magyar Honvédségnek teendői és kötelezettségei vannak veszélyhelyzetben, az államigazgatás különböző szintjein segítsük a végrehajtást és azt az erőfeszítést, amit a haderő tesz a hon védelme érdekében. Most mi is vizsgázunk önmagunk előtt is és a hadsereggel való együttműködésben is, tesztelve a kooperáció minőségét, gyorsaságát és mélységét” – közölte a főispán.

A sajtótájékoztatót követően az MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár katonái szakaszszintű éleslövészetet tartottak.

Szöveg: Bányász Eszter | Fotó: Kertész László és Kormány Gábor

65526e6578d24887449485
65526e52b420e075624912
65526e620526b880300230
65526e4a444d5862727027
65526e4cb374f088992014
65526e4e6db23720939370
65526e75aa5d0081399084
65526e597f4dd179275041
65526e6940ea3974897284
65526e7961bdb017724156
65526e73379a5657297981
65526e505407c664728232
Hírek

A honvédség komplex gyakorlattal erősíti az ország védelmét

 

A Honvéd Vezérkar főnöke kiemelte a tartalékosok szerepét, hangsúlyozva, hogy a gyakorlaton résztvevő 4500 magyar katona közül 570 tartalékos. Az Adaptive Hussars 2023-nak további fontos eleme a helyi közigazgatási szervekkel történő együttműködés, melynek célja az ország védelmi képességének felmérése, szükség esetén fejlesztése.

A gyakorlat menetét illetően Böröndi Gábor vezérezredes példaként említette az észak-keleti vármegyéket, ahol a kormányrendelet alapján vészhelyzetet hirdettek és most ennek alapján a Magyar Honvédség gazdasági-anyagi szolgáltatásokat vehet igénybe a térségben. „Például kapcsolatba lépünk az egyik főispánnal, és kérjük, hogy négyszáz katonát helyezzen el. Ő egy határozatban kijelöli az erre alkalmas épületet, egy állami ingatlant, amit a honvédség igénybe vesz. Ide bevonultatjuk a tartalékosokat, felszereljük őket, kiképzést kapnak, és utána kritikus infrastruktúra őrzés-védelmével bízzuk meg a bevonult személyi állományt” – vetett fel a műsorban egyet a lehetséges szcenáriók közül Böröndi tábornok.

A Honvéd Vezérkar főnöke beszámolt arról is, hogy a gyakorlat ideje alatt a honvédség új eszközei közül a PzH 2000-es önjáró lövegekkel több mint 20 km-es távolságból éles lövészetet hajtanak majd végre, hogy „megnézzék” miképp érett össze a technika, a katonák felkészültsége és a parancsnoki állomány, egy éles tűzfeladat keretében felmérve az új eszközökkel felszerelt személyi állományt.

A NATO-val kapcsolatban a vezérezredes emlékeztetett rá, hogy az Észak-atlanti Szövetség Szervezete az elmúlt időszakban keleti szárnyának megerősítéséről döntött, az északi balti államoktól egészen le délig, Bulgáriáig. Hazánk is része az említett vonalnak, s elrettentő erőként, egy nemzetközi zászlóalj harccsoportban horvát, török és olasz katonák is tartózkodnak Magyarországon, összesen 380 fő. Az Adaptive Hussars 2023 keretében a zászlóalj erőit összevonják és átcsoportosítják az észak-keleti országrészbe, ahol például az olaszok ejtőernyős ugrásokat hajtanak majd végre Nyíregyháza térségében.

Böröndi Gábor vezérezredes a fennálló hibrid fenyegetésről is nyilatkozott az esti műsorban, emlékeztetve, hogy NATO-tagállamként az orosz–ukrán háború jelentette veszélyek mellett a terrorszervezetek elleni védekezésre is készülnie kell az ország haderejének.

„A Magyar Honvédség természetesen nyomon követi, hogy mi zajlik a határainknál” – közölte, hozzátéve, hogy a lehetséges határmenti szituációkra történő felkészülés része a katonák kiképzésének.

A Honvéd Vezérkar főnöke a műsor végén elmondta: az Adaptive Hussars 2023 fő célja, hogy kiderüljön „mi működik jól és mi kevésbé”, majd az elemzéseket követően minden tekintetben még jobbá és hatékonyabbá tegyék a Magyar Honvédséget.

Szöveg: Teszler Vendel | Fotó: Rácz Tünde, Horváth Sztaniszláv, Kormány Gábor

Hírek

30 éve nem látott gyakorlat kezdődött Magyarországon

 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka jelenlétében megnyitotta a NATO-erők részvételével megrendezett Adaptive Hussars 23 többnemzeti országos hadgyakorlatot, hangsúlyozta, a biztonságot csak egy jól kiképzett és felkészített honvédség tudja garantálni.

A miniszter kiemelte, Magyarország – szövetségeseivel szorosan együttműködve – „a minden biztonsági kihívással szemben megfelelő válaszokat adni képes, felkészült honvédséget épít”.

 

Galéria, Hírek

Hősök dombja

A megemlékezésen, amelyen mások mellett jelen volt Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka, Bese Ferenc, Soroksár polgármestere és a kerület alpolgármestere, Fuchs Gyula is, felidézték a Helsinki út mentén található Juta-domb történetét. Mint elhangzott, a Magyar Néphadsereg erői egyedül itt álltak ellen szervezett formában a szovjeteknek. A Budapestet délről védő, Juta-dombon állomásozó kiskunmajsai és esztergomi katonák a szovjetek és az ÁVO ellen fél óra alatt győzelmet értek el 1956. november 4-én. Ezzel a Juta-domb Magyarország legújabb kori katonai győzelmi helyszínévé vált. Olyannyira, hogy az 1956 utáni politikai vezetés az egykor itt fellelhető dombokat végleg megsemmisítette, elhordta, hogy még csak nyoma se maradhasson a magyar hősök győzelmének. A dicsőséges katonatett helyszínén ma emlékmű és egy 1939M légvédelmi ágyú áll mementóként, arra emlékeztetve, hogy a legelkeseredettebb időkben is voltak hőseink.

A HM Katonai Örökség Főosztály által szervezett rendezvényen Horváth Tamás beszédében emlékeztetett arra, hogy a Juta-dombon sokan és sokféleképpen emlékeztek már hazánk azon katonahőseire, akiket hosszú időn át nemhogy hősnek, de még katonának sem tartottak. A forradalom leverését követő megtorlások során 24 magyar honvédet végeztek ki. „Közülük nyolcan itt, Soroksár azóta dombját vesztett, de nevében továbbra is Juta-dombnak hívott területén harcoltak. Bűnösnek mondták ki, és gyilkosoknak nevezték őket, pedig katonahősök voltak. Honvédek, akiknek egyetlen bűne az volt, amire esküt tettek, azt be is tartották. Védték hazájukat, védték Budapestet, védték a kerületet, harcoltak, ahova a parancs vezényelte őket” – jelentette ki. Horváth Tamás hozzátette azt is, hogy bűnük csak egy volt, a hazaszeretet. „Ők, a Juta-dombot védők tudták, hogy a világ akkori legnagyobb haderejére mérnek csapást. Tudták, hogy a Szovjetunió hatalmas hadereje képes a magyar szabadságot eltiporni. Ám mégis megtették, ami rájuk és lelkiismeretükre volt bízva” – mondta.
Bese Ferenc polgármester rámutatott arra, hogy hatvanhét évvel ezelőtt egy maroknyi csapat megmutatta a világnak, hogy érdemes harcolni. „Érdemes harcolni a szabadságért, akkor is, ha elbukunk, mert később soha nem látott erők mozognak akkor, hogyha mi, magyarok nem adjuk fel. Nekünk, soroksáriaknak nagyon fontos ez a helyszín. Nagyon fontos, hogy 67 éve mi történt itt, nagyon fontos, hogy minden évben eljöhetünk ide” – fogalmazott.

A megemlékezés során koszorúk és az emlékezés virágainak elhelyezésével tisztelegtek az itt harcolt hős katonák előtt.

 

 

Szöveg: Snoj Péter | Fotó: a szerző felvételei

Galéria, Hírek, Videó

Félárbócon a nemzet lobogója

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emléknapján a zászlófelvonást az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred katonái végezték. A ceremónián közreműködött a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály és a Nemzeti Lovas Díszegység is.

Az 1956. október 23-án kitört szabadságharc végét a szovjet csapatok november 4-i inváziója jelentette. A fegyveres beavatkozás katonai megszállássá vált, s bár az utcai harcok még több napig tartottak, egy hét alatt mindenhol felszámolták a magyar ellenállást. A kormány 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét.

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Szöveg: Snoj Péter | Fotó: Kertész László

Hírek

Mindenszentek és halottak napja

November 1., mindenszentek

Mindenszentek ünnepe a megdicsőült Egyház jeles napja. A keresztény hit szerint az élő és elhunyt hívek egymásért könyörögve és helytállva titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében (latinul: communio sanctorum), ami egy természetfölötti szeretet-közösség, s amelyet a Jézus Krisztusban való hit és az isteni kegyelem hoz létre. Ennek alapján beszélünk a földön élő hívők közösségéről, a küzdő Egyházról (Ecclesia militans), a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkekről, a szenvedő Egyházról (Ecclesia patiens), és a már mennyekbe jutott üdvözült hívekről, a diadalmas Egyházról (Ecclesia triumphans).

Mindenszentekkor azokat a megdicsőülteket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt az egyházi kalendárium név szerint nem emlékezhet meg: az életszentség hírében meghaltakról, s akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyek országába.

A szentek keresztény tisztelete már a 2. században megkezdődött a vértanúk sírjánál. Keleten 380 körül, a Pünkösd utáni első vasárnapon az összes vértanúról egy napon emlékeztek meg. A nyugati egyházban attól kezdve ünnepelték Mindenszentek napját, amikor Szent IV. Bonifác pápa (608-615) 609. május 13-án a Boldogságos Szűz Mária és az összes vértanúk tiszteletére fölszentelte Rómában a Pantheont. III. Gergely pápa idején (731-741) az ünnep május 31-re került – ekkor „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapja lett – majd IV. Gergely pápa (827-44) november 1-re helyezte át. Jámbor Lajos császár 835-ben az egész birodalomban elrendelte. Terjedésében nagy szerepe volt a franciaországi Cluny bencéseinek.

Mindenszentek napjának alapgondolata, hogy az emberben vágyódás ébred a szentek boldogságának elgondolására, mely arra tud ösztönözni, hogy kövessük példájukat. Gyarló emberek voltak ők is, de az isteni kegyelem által küzdelmeikkel legyőzték a kísértéseket, mellyel megmutatták az örök boldogság felé vezető utat. Az emberi ideák és valódi példaképek hiánya meg tudja nyomorítani az embert, ezért érdemesnek mutatkozik visszatalálni Mindenszentek ünnepének igazi tartalmához: a révbe jutottak segítenek minket utunkon Isten felé.

November 2., halottak napja

Az Egyház kezdetektől fogva imádkozott a hívek üdvösségéért, megemlékezett az elhunytakról, majd később egy külön napot is a halottak emlékének szentelt, melyet halottak napjának hívunk. A konkrét napot – november 2-át – először Szent Odiló (961/62-1049) a franciaországi Cluny 4. apátja írta elő a 10. században. Ezen a napon a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezik meg az Egyház ünnepélyes szentmisék bemutatásával. Az elhunytakért végzett szentmise bemutatás visszanyúlik az őskeresztény korba. Aranyszájú Szent János (344-347k.–407) szerint maguk az apostolok rendelték el, hogy a halottakról megemlékezzünk, amikor az Eucharisztiát ünnepeljük, mert tudták, hogy az elhunytaknak ebből nagy hasznuk származik. Ezért mutattak be szentmisét az elhunyt hívőkért haláluk/temetésük napján és azok évfordulóin is.

A hívők kezdettől fogva átérezték, hogy Jézus Krisztus utolsó vacsorájának és az azt megújító szentmisének (az Eucharisztiának) az örökkévalóságba nyíló távlata van, mert úgy gondolták, hogy amikor Jézus a bűnök bocsánatára testét és vérét a tanítványokért és sokakért oda adta az utolsó vacsorán, akkor ezzel áttörte az idő korlátait, hiszen a földi idő szerint ekkor még nem halt meg, ekkor még nem ontották ki a vérét. Mégis ezt az áldozati vért, a szövetség vérét adta tanítványainak. Jézus a saját halálát áldozatnak fogta fel, s az Eucharisztiában ezt tette jelenvalóvá. Azért végeztek szentmisét, Eucharisztiát a halottakért a korai keresztények, azért említették meg a szentmisékben a szentek nevét, azért kezdtek el Eucharisztiát végezni a vértanúk sírja fölött, mert az eucharisztikus lakoma már itt, a földön megjeleníti azt a királyi menyegzőt, amiről Jézus beszélt. Az Isten országa asztalánál ott ülnek a szentek, s oda hivatalos minden hívő, mi és kedves halottaink is, akikért imádkozunk.

Az Egyház hite szerint, ha elhunyt halottaink a mi imáink és jócselekedeteink által is támogatva eljutnak az üdvösségre, közbenjáróinkká válnak Isten előtt, így irgalmát és kegyelmét kérik számunkra. A régebbi időkben a halottak napjához számtalan népszokás kapcsolódott, melyekből a koszorúk, virágok és mécsesek sírokra helyezése maradt fönn mai korban.

Halottak napja nem csupán az emlékezésről szól, hanem a találkozásról. Hitünk szerint elhunyt szeretteinkhez legközelebb a szentmisén vagyunk, ott ér össze a már célba értek és a még úton lévők istendicsérete, imája. Amikor kimegyünk szeretteink sírjaihoz, oda is találkozni megyünk, mert hisszük, hogy élnek, s Krisztuson keresztül ma is szólnak hozzánk, közbenjárnak értünk, mi pedig értük. Hisszük, hogy továbbra is összetartozunk, közbenjárunk egymásért, s hogy találkozunk még, mert a szeretet erősebb a halálnál.

 

Szöveg: HM Katolikus Tábori Püspökség – Katonai Ordinariátus | Fotó: archív

MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár
Minden jog fenntartva.
© 2025
Üzemelteti:
Logo

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.

Elfogadom Bővebben