Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: a rendszerváltozás utáni Magyarországon, bő két évtizeddel ezelőtt az első Orbán kormány döntött a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről. A honvédelmi miniszter felidézte a 2001. évi LXIII. törvényt, amelyben az Országgyűlés ezekkel a szavakkal rögzítette a magyar hősök emléknapját: „a magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta, a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.”
Emlékező beszédében a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: hőseinkre emlékezni nemcsak áldozatuk tisztelete miatt, de magunk miatt is fontos. „Hőseinkből erőt kell merítenünk a ma küzdelmeihez. Most kimondottan szükségünk van erre az erőre és elszántságra. Az elmúlt években megtapasztalhattuk, hogy a veszélyek nem múltak el, a migráció, a járványok és a háborúk korszaka köszöntött be. Ezen katasztrófák elhárításában a magyar katonák derekasan helytálltak és helytállnak. Egyszerre védik a déli és keleti határainkat, segítik a szomszédunkban kitört háború elől menekülőket és járvány idején szolgálatot teljesítettek az oltópontokon, a kórházakban” – tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf aláhúzta: ahogy a történelem sem ért véget, úgy a háborúkat sem tudtuk legyőzni. Az orosz-ukrán konfliktus pedig ránk is hatással van. „Nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük a magyar családokat a háborútól. Nem szabad engednünk, hogy belesodródjunk, ez nem a mi háborúnk. Ma nem halott hősöket, hanem békét és biztonságot akarunk” – figyelmeztetett.
„Itt állunk hőseink emléke előtt, akik közül sokan azért estek el, mert mások háborúit kellett megvívnunk” – jelentette ki a honvédelmi miniszter, aki ugyanakkor hozzátette, most szerencsés a magyarok felett a csillagállás. „A történelem jó oldalán állunk, szabad, független nemzet vagyunk és immár tizenkét éve a magyar nemzeti érdekeket helyezzük mindenek elé” – hangsúlyozta a honvédelmi tárca vezetője.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt a honvédelmi alapról is, amelyet a kormány a biztonság megőrzése érdekében hozott létre. „Ennek az alapnak az a célja, hogy biztosítsa azokat az anyagi forrásokat, amelyeket a haderőfejlesztéshez az erős, ütőképes, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, önkéntes alapon szervezett, de növekvő létszámú, magabiztos és elszánt magyar hadsereg felépítését teszik lehetővé. NATO-tagságunk és az épülő hadsereg a magyar emberek biztonságának garanciája” – jelentette ki.
Az ünnepi beszédet követően Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott kegyeleti imát a hősökért, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
A rendezvényen – mások mellett – részt vett dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóság igazgatója, valamint Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.
Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár szervezésében megvalósult két napos programon számos budapesti alakulat képviseltette magát. A hétvégén közelebbről meg lehetett ismerni a katonák felszerelését, fegyvereit, gépjárműveit és különleges képességeit. A statikus bemutatók mellett az MH Központi Zenekar szórakoztató térzenéje, az MH Ludovika Zászlóalj érdekes testnevelés bemutatója és az MH BHD 32. Nemzeti Honvéd Díszegység, Honvéd Díszzászlóalj, Különleges Díszelgő Csoport látványos alaki mozdulatai vonzották be a tömeget a Kós Károly sétányra.
Május 28-án, szombaton és 29-én, vasárnap statikus bemutatókkal, haditechnikai eszközökkel, akadálypályával és szórakoztató programokkal várja az érdeklődőket a Magyar Honvédség a Kós Károly sétányon.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: a rendszerváltozás utáni Magyarországon, bő két évtizeddel ezelőtt az első Orbán kormány döntött a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről. A honvédelmi miniszter felidézte a 2001. évi LXIII. törvényt, amelyben az Országgyűlés ezekkel a szavakkal rögzítette a magyar hősök emléknapját: „a magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta, a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.”
Az ünnepi beszédet követően Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott kegyeleti imát a hősökért, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
