Galéria, Hírek

Laktanya névadó ünnepség

 

A honvédelmi miniszter emlékeztetett: a szomszédban háború dúl, és fel kell készülnünk arra, hogy minden áron és bármilyen körülmények között Magyarország határain kívül tartsuk ezt a háborút; ehhez pedig többek között komoly lelki erő is szükséges.

„Fontossá és jelentőségteljessé válik az, hogy mit gondolunk önmagunkról, mit tekintünk múltunknak és hagyományainknak” – fűzte hozzá a tárcavezető. Az egykori Petőfi Sándor laktanyában települő MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) története révén mindig szorosan kötődött a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodójához. Az alakulat minden évben június 25-én tartja csapatünnepét, Mária Terézia magyar királynővé koronázásának eseményéhez kapcsolódóan. A laktanya udvarán szobor is őrzi a királynő emlékét.

„A 18. században – Hadik András évszázadában – állították fel és küldték bevetésre a legnagyobb számban a magyar ezredeket. A magyar huszár ekkor vált világszerte ismertté: több országban irigyelték és másolták a fegyvernemet” – utalt hadseregünk történelmi múltjára a honvédelmi tárca vezetője. Hozzátette: azt is fontosnak tartja, hogy a laktanyát egy hölgyről „nevezzük el”.

„Ezzel egy kicsit üzenni szeretnénk azoknak az anyáknak és feleségeknek, akiknek ma is azzal a féltő szeretettel kell közénk engedni a gyermekeit, a férjeiket, ahogy azt Mária Terézia annak idején a testőreivel és a magyar katonáival tette. Szükségünk van erre a féltő és gondoskodó szeretetre” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A laktanya új névfeliratát Szalay-Bobrovniczky Kristóf, dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka közösen leplezték le. A ceremóniát követően a „MÁRIA TERÉZIA-LAKTANYA” feliratú táblát Mészáros László alezredes, protestáns tábori lelkész áldotta meg, és Nagy Ferenc Endre százados, katolikus tábori lelkész szentelte fel.

 

Szöveg: Teszler Vendel | Fotó: Horváth Sztaniszláv

Hírek

Indul a második váltás

Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka ünnepi beszédében elmondta: már második alkalommal szervezték meg ezt a kibocsátó ünnepséget, hiszen márciusban utazott ki az első váltás. „A jelenlévő állomány hosszú felkészülési időszakot tudhat maga mögött, hiszen már a missziós célfelkészítésen, szakfelkészítésen, lengyel-magyar közös kiképzésen, SERE „B” tanfolyamon (Survival, Evasion, Resistance, Extraction – Túlélés, Elkerülés, Ellenállás, Kiemelés) is bizonyíthatták rátermettségüket” – hangsúlyozta az ezredes. Hozzátette: az állomány végig a felkészülési időszak alatt kimagaslóan, gyakran erőn felül teljesített olyan feladatokban és környezetben, ami nem illeszkedik a dandár alaprendeltetéséből adódó feladatai közé.

A dandár parancsnoka kiemelte: a kiutazó tizenhat fő egy lengyel-magyar közös zászlóalj részeként fog szolgálatot teljesíteni fél éven keresztül, egy már több évtizedes társadalmi és vallási ellentétben élő ország területén, mely jelenleg súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van. Mudra József ezredes végezetül, de nem utolsó sorban megköszönte a családtagoknak, hogy „stabil hátországot biztosítanak” a kiutazó katonák számára.

A tizenhat főből nyolcan szeptember 5-én, míg a másik nyolc fő szeptember 26-án indul, hogy magára öltse a kéksisakot.

A dandár részére 2022. júliusában szabták feladatul, hogy az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszió váltásának felkészítését és megalakítását 2025-ig hat havi rotációban hajtsa végre. A magyar katonák 2007-től vállalnak szerepet az ENSZ libanoni missziójában.

Szöveg: Takács Vivien | Fotó: Kertész László

 

 

Hírek

Szent Jakab nyomában

 

Tihanyból harmadik alkalommal indult útjának a Camino Benedictus zarándoklat, mely közel százhetven kilométer után a lébényi Szent Jakab templomban ért véget augusztus 18-án. Stábunk a cél előtt két nappal, a Ravazd és Pannonhalma közötti szakaszon követte a zarándokok egy kisebb csoportját, hogy megtudjuk, mit is ad számukra ez az út.

Aki vett már részt ilyen programon, az tudja, hogy minden útnak van egy saját útlevele, amelybe egy-egy állomáson pecsétet nyomnak, így bizonyítva azt, hogy a zarándok végigjárta a megpróbáltató távot. A szerdai napon az egyik ilyen állomás a ravazdi Szent Márton templom volt, ahol találkoztunk a zarándoklatot teljesítő kolléganőnkkel, Rácz Tündével és zarándok-társaival.

A pihenőjük alatt megtudtuk, hogy a Camino Benedictus ugyan szervezett zarándoklat, de nincsenek szigorú megkötések. Nem egyszerre gyalogolt a húsz fős társaság, sokkal inkább az volt a lényeg, hogy az egy hét alatt mindenki találja meg saját magát. Napközben kisebb csoportokban teljesítették az általában húsz-huszonöt kilométeres távot, de lehetőség volt arra is, hogy – akár a többiektől lemaradva vagy őket lehagyva – bárki egyedül gyalogoljon.

A zarándoklatot a Magyar Honvédség minden alakulatánál meghirdették életkori megkötés nélkül, ezért a hivatásos és tartalékos katonák mellett nyugállományú katonák is jelentkeztek. Nagy László nyugállományú alezredes elmondta: a százhetven kilométer hosszú, így ezalatt az idő alatt közelebb kerültek egymáshoz az emberek. Megismerték a saját határaikat, mivel mindenki kimozdult a komfortzónájából, hiszen éhesen és fáradtan nehezebb jól kezelni a problémákat. „A zarándoknak sokszor kell önreflexiót gyakorolnia, hiszen sok dolgot megengedhet magának az ember, de társait nem bánthatja meg” – tudtuk meg a nyugállományú alezredestől.

A hosszú napok után, esténként a zarándokok átbeszélték az aznapi történéseket és megválaszolták az előző napon kapott kérdést. Az esti találkozót ugyanis mindig egy másnapra vonatkozó kérdéssel vagy instrukcióval zárták, de előfordult az is, hogy együtt énekeltek. „Az a lényeg, hogy a zarándoklat alatt egy kicsit figyeljünk magunkra, ami az otthoni mókuskerékben nem tud megvalósulni, mert nagyon sok dologra kell fókuszálnunk egyszerre. Itt, az egy hét alatt csak magunkra és a saját szervezetünkre összpontosítunk. Egy egész napos vándorlás során, kint a természetben bőven van idő arra, hogy problémáinkra megoldást találjunk” – fogalmazott Nagy László.

Szöveg: Petróczy Levente | Fotó: Rácz Tünde

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.