Hírek

Honvéd Díszzászlóalj: a díszelgő szakma iskolája


A Honvéd Díszzászlóalj tárgyalójában beszélgetünk. A falat teljes felületén egy magyar zászló borítja. Ugyanekkora lobogót vonnak fel a Kossuth téren is?

Az Országház előtt még egy ennél is nagyobb, 28 négyzetméteres lobogó látható a zászlórúdon.

Ahogy a koronaőröknél, palotaőröknél a nevük elárulja a díszelgés helyszínét, a díszzászlóalj esetében első hallásra ez nem annyira egyértelmű. Hol láthatja garantáltan önöket az utca embere?

Magyarország lobogójának protokolláris díszőrsége a turisták szemében a legismertebb feladatunk a Kossuth téren az év 365 napján. A nemzeti ünnepeken a díszzászlóalj feladata a lobogó fel-, és levonása. Minden órában történik őrségváltás. Jellemzően egy óra díszőrséget három óra pihenőidő követ. Ez utóbbit természetesen már nem látja az utca embere.

Számon tartják, hány lobogófelvonáson vannak túl?

Már nem számoljuk…

A Kossuth térit leszámítva is vannak díszelgési helyszínek és feladatok?

A Magyar Honvédség halottjainak katonai tiszteletadással való búcsúztatása, a Hősök terén végrehajtott koszorúzások, valamint a magasabb rangú állami és katonai vezetők fogadása a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren ugyanúgy a feladataink közé tartozik, mint például az emléktábla avatások.

Apropó repülőtér, mi volt személy szerint a legemlékezetesebb díszelgése a Liszt Ferenc repülőtéren?

Angela Merkel, és Vladimir Putyin látogatásakor történő díszelgések szinte filmszerű élményt nyújtottak.

Ha nem protokolláris, hanem egyéb rendezvényekről van szó, akkor hogyan kell elképzelni a díszelgési kérelmek logisztikáját?

Befut egy kérelem a Magyar Honvédség Parancsnokságára, és ha úgy ítélik meg, hogy az esemény profiljába illeszkedik a Különleges Díszelgő Csoport tevékenysége – és ezt a feladatot az egyéb szolgálati tevékenységünk mellett el tudják látni -, akkor részt veszünk rajta. Hiszen lényeges szempont a társadalommal való kapcsolattartás, emellett pedig mi, „díszelgők” egyfajta „toborzó” funkciót is betöltünk.

Említette a Különleges Díszelgő Csoportot. Kik ők pontosan?

A csoport a zászlóalj katonáiból áll, akik különleges díszelgő feladatok ellátására is képesek, ugyanakkor természetesen ők is kiveszik a részüket minden protokolláris feladatból.

Tehát kis szerencsével velük és dinamikus fegyverforgató alaki bemutatójukkal találkozhatunk egy-egy rendezvényen…

Igen, egyik legnagyobb erényünk a rugalmasság és az alkalmazkodó képesség, mert feladataink dinamikusan változhatnak. Részben ezért is óvjuk a díszelgő ruhánkat a gyakorlatokon, mert évi közel ezer díszelgés szerepel a naptárunkban. A mostani gyakorlás ezért is különleges, mert díszegyenruhánkban gyakorlunk már itt a laktanyában a nemzeti ünnepre.

Maradva egy pillanatig a ruházatnál. Tudom, hogy mindhárom alegység ugyanolyan Tihany egyenruhát visel. A különbségeket – a messziről látható trikolor színeken túl – az apró ékítményeken kell keresni.

Az övcsatunkon a magyar címer babérkoszorúval látható, illetve a karjelzésünkön két griffmadár fogja közre a 32-es számot. A „fegyvernemi” színünk pedig a fehér.

A gombokon a fegyvernemi jelzés Mária Teréziától származik?

Valójában lövészalakulat vagyunk, a jogelődünk a Mária Terézia által alapított 32-es gyalogezred volt. Közvetlenül az osztrák örökösödési háború kitörése után, 1741-ben alapította az ezredet, hogy megvédje a Habsburg Birodalmat a Bécs felé tartó poroszoktól, akik nem akarták elfogadni a leányági öröklést.

A Honvéd Díszzászlóalj és Mária Terézia között több mint negyed évezred távlatából van még bárminemű kapcsolódási pont?

A magyar urak pozsonyi országgyűlésen tett ígéretét a 32-esek minden nemzedéke magáénak érezheti. Elődeink – akikről minden évben közösen emlékezünk meg a 32-esek napján – több alkalommal is bizonyították, hogy készek életüket és vérüket áldozni a koronáért és a hazáért, erre pedig a mai 32-esek is fel vannak készülve. Ahogy persze minden esküt tett katonatársunk is.

Az eddig elhangzottakból már sejthetjük, hogy a díszzászlóalj a legsokoldalúbban bevethető díszelgő alegység. Emeljenek ki mégis egy-egy felemelő pillanatot a hivatásából.

Természetesen a nemzet lobogójának felvonása magasztos élmény. Szintén felemelő érzés volt, amikor magas beosztású állami és katonai vezetők jöttek hozzánk, nyújtottak kezet, és mondták el, mennyire tetszett a munkánk. Nem csekély arányérzék kell ahhoz, hogy a katonák feszességét könnyed módon külhoni civilek felé prezentáljuk. Magyarországot így képviselni hihetetlen felelősség és élmény.

A mostani gyakorlásukon megragadta figyelmemet Ádám Barnabás ezredes záró gondolata: „öltöztessék ünneplőbe lelküket holnapra, és arcizmukkal, tekintetükkel mindig kövessék elöljárójukat!”

Minden testrészünkkel sugározni kell azt az energiát, amit belefektetünk a díszelgésbe. Más az arc karaktere, ha az ember megfeszíti, összeszorítja az álkapcsát, és ez a tekinteten is megnyilvánul. Ahogy haladunk az Országház előtt, mindig annak az elöljárónak a szemébe nézünk, aki előtt elhaladunk. Ez a tisztelet egyik legnagyobb jele.

A három díszelgő csoport bemutatásának kronológiája spontán alakult ki. Nincsen jelentősége miért koronaőr, palotaőr, díszzászlóalj sorrendet követtük az elmúlt hónapban, inkább külső szempontok döntötték el a sorrendet. De most a végén fordítsunk egyet, és képzeljük el, hogy elsőként önöket szólítom meg. Mi lenne az első üzenet, amivel egy mondatban pozícionálnák magukat a trikoloron belül?

Nagyon fontos, hogy a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái általában nálunk, a Díszzászlóaljnál kezdik el katonai pályafutásukat. Nálunk válnak díszelgő katonává és tőlünk haladnak tovább a Honvéd Palotaőrséghez, vagy a Honvéd Koronaőrséghez, vagyis a Honvéd Díszzászlóalj a díszelgés iskolája.

* * *

Az interjú során természetesen nem lehetetett megkerülni a kérdést: mi volt az a szikra, ami miatt a díszzászlóalj tagjaivá váltak beszélgetőtársaim. Illetve, hogy kiből lehet jó díszelgő? A választ Deák Barna tizedes adta meg.

„Az én történetem ott kezdődött, hogy a televízióban láttam egy lobogófelvonást, ami számomra nagyon imponáló volt. Az a fegyelem, amit közvetített a díszzászlóalj – akkor még nem is tudtam, hogy így hívják őket – magával ragadott. Akkor határoztam el, hogy ha egyszer adódik egy lehetőség, tagja leszek ennek a csapatnak. Amikor eljött az idő, besétáltam az egyik toborzóirodába, ahol konkrétan erre a tevékenységre kérdeztem rá, és akkor tudtam meg, hogy ezt a munkát a díszzászlóalj végzi. Nagyon hamar meggyőzött a feladat. A zászlóaljnál mindenkinek egyéni felelőssége, hogy képezze magát, és ha megteszi, az elöljárók észre fogják venni, és egyre komplexebb feladatot bíznak rá. Vagyis a lobogófelvonásig sok-sok kisebb nagyobb motivációs lépcsőfok inspirál bennünket. A toborzóirodában már jól működik az előszűrés, látják azonnal az elszántság fokát a jelentkezőn. Akár kétórás állás után is délcegen, feszesen kell a díszelgést végrehajtani, hogy az tényleg jól nézzen ki. Ha ezt az elszántságot látják a jelentkezőben a toborzók, akkor hozzánk küldik.”

Hírek

Honvéd Palotaőrség

Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége három alegységből áll: ezek a Honvéd Koronaőrség, a Honvéd Palotaőrség és a Honvéd Díszzászlóalj. Az október 5-i gyakorláson „lélekben” már összeállt a trikolor, de mivel mindhárom alegység ugyanolyan gyakorlóruhában díszelgett, ezért csak Mannlicher 1895M puskájuk árulta el a palotaőrök kilétét. Ez a hadipuska volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb példányszámban gyártott fegyvere, és jellemzően az isonzói fronton harcoló katonáink felszerelése volt.

Hogy mit is jelent a trikolor a 32. Nemzeti Honvéd Díszegységnél? Mindhárom alegység ugyanolyan, Tihany típusú egyenruhát visel az állami ünnepek és delegációk fogadásának alkalmával. A ruházatuk ékítményei viszont a nemzeti lobogónk 3 színében jelennek meg alegységenként. Amikor a három alegység együtt díszeleg, megfelelő távolságból nézve a katonákat, a nemzeti lobogónk színvilága jelenik meg a vizuálisan egybeolvadó ruházatukon.

A gyakorlás közbeni szünet alkalmat teremtett, hogy megszólaltathassunk palotaőröket; segítségünkre voltak Bakos Béla főtörzsőrmester, a Honvéd Palotaőrség vezénylőzászlósa, és Áfra József szakaszvezető, honvéd palotaőr.

Ezekben az órákban az október 6-i Kossuth téri zászlófelvonásra és a zászló félárbocra eresztésére gyakorolnak. Mikor volt a legutolsó alkalom, hogy a három alegység együtt látott el díszelgő feladatokat, vagyis mikor állt össze utoljára a trikolor?

A közelmúltban a kirgiz elnök látogatása alkalmával a Karmelita udvar előtt díszelgett együtt a három alegység.

A trikolor fogalmát már tudjuk, de mi alapján történt a színkiosztás a három alegység között?

Részben spontán, részben tudatosan. Elsőként a Honvéd Koronaőrség megszületésekor határozták meg számukra jogszabályban a skarlátvörös színt. Alakzatban gondolkodunk, és mivel a nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka egy koronaőr ezredes, ő megy mindig elől, így logikus, hogy a koronaőröké lett a piros. Ezt követően a palotaőrség létrejöttekor meghatározták számukra a palackzöldet, és harmadik alegységünk létrejöttekor a díszzászlóalj megkapta a fehéret.

Kiből lesz jó palotaőr?

Azok jelentkezését várjuk, akik minimum 180 centiméter magasak, és betöltötték a 18. életévüket. Az alapkiképzés után egy nagyon komoly szűrőn esnek át a jelentkezők. Ezután egy hat hetes, célirányos képzés következik. Ezzel még nincs vége, mert az új kollégának úgy kell tudni illeszkedni az állományba, hogy szinte családként tekintsen a közösségre. Most pont egy olyan korszakot élünk, amikor viszonylag sok új bajtárs van, ezért a jelenlegi legénység egyik fontos feladata az újoncok integrálásának segítése. A szűrő annyira erős, hogy a hat hetes képzés első hetében látjuk, ki illik be a csapatba, és ki nem. Célunk, hogy olyan kohéziós erőt tudjunk kialakítani és fenntartani, hogy ha némán végeznénk egy koreográfiát, akkor is értsünk egymás mozdulataiból. Már a testtartásból le tudjuk olvasni, hogy az újonc ezt a hivatást szívvel lélekkel akarja csinálni, vagy esetleg úgy tekint rá, hogy lesz egy biztos munkája, biztos illetményért és nem több. Ha úgy látjuk, hogy az újonc valóban közénk akar tartozni, akkor mi igyekszünk mindent beleadva úgy felkészíteni, hogy a hat hetes képzés után ne látszódjon semmi különbség az új és a már régebben szolgáló katonák között. A díszelgési feladatokon azonnal látszódik, ha valaki nem száz százalékot nyújt. Itt vagy a maximumot tesszük bele, vagy nem érdemes csinálni. Sőt! A mostani trikolor esetében is nem csak a saját alegységünkkel kell óramű pontossággal együtt járni, hanem a másik kettővel is!

Toborzás tekintetében hogyan áll az idei év?

Nagyon jól állunk, nincs okunk panaszra, a koronaőrökhöz hasonlóan hozzánk is a legkülönbözőbb területekről szeretnének bekerülni a jelentkezők. Szinte minden személyes indíttatás egyedi. Az egyik jelentkezőt a fogazata miatt el kellett utasítanunk, de mielőtt kilépett volna az ajtón, az volt a búcsúmondata: sajnálja, hogy nem tudja megmutatni, mi van a lelkében.

Épülethez vagy személyhez kapcsolódik a Honvéd Palotaőrség?

A Honvéd Palotaőrség az elnöki hivatalhoz és a köztársasági elnök személyéhez kötődik. Tehát ha az államfő költözne, mi vele együtt tartunk. Mi vagyunk a legfőbb közjogi méltóság reprezentánsa.

Mik a palotaőrök napi rutinjának legfőbb mozzanatai?

Minden órában a felállított őrök leváltása, illetve minden nap 12 órakor egy fegyveres alaki bemutató. Emellett minden évben, áprilistól szeptemberig havonta egy zenés őrségváltást is bemutatunk. És ne feledkezzünk meg a szemléről sem, ami szintén a közönség előtt történik: az őrök kivonulnak a Sándor Palota déli oldalára, a felvezető a parancsnok érkezése előtt egyénileg leszemlézik az ápoltságot, a felszerelést, és a fegyverzetet. Amikor kijön a parancsnok mindennek rendben kell lennie. Ezt követően kerül sor az őrség felállítására.

A palotaőr megvédheti ténylegesen a Sándor Palotát egy támadástól, vagy rongálástól?

A palotaőrnek nincs joga intézkedni. Ezt a feladatot a készenléti rendőrség látja el. Velük nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk. A palotaőr csak akkor intézkedhet, ha testi épsége veszélybe kerül.

Jól tudom, hogy hivatalosan is turisztikai attrakció lett az őrségváltás?

A Magyar Turisztikai Ügynökség hivatalos programjában is szerepelünk. A turistacsoportok sokszor már az őrség felállításakor sorfalban várják az eseményt. Nem turisztikai attrakciónak indítottuk a koreográfiát, de időközben így alakult, és így országimázsépítők lettünk. A budai Vár környezetének elválaszthatatlan szereplőjévé vált a Honvéd Palotaőrség.

Mit tudhatunk a 12 órai őrségváltás koreográfiájáról?

A bevezető protokoll a tradicionális magyar alaki fogásokra épül, amelyek az alaki szabályzatban szerepelnek. A további részeket az alegységen belül koprodukcióban dolgozzuk ki, sőt ez utóbbit megújítjuk évről-évre. Az alaki szabályzatot betartva ilyenkor arra törekszünk, hogy az a turistáknak is látványos legyen, de egyben le is fedje az alaki fogások teljes spektrumát. A déli bemutatóval gyakorlatilag a palotaőri vizsgafeladatunkat éljük át újra nap, mint nap. Ezzel a díszelgéssel bárhol a világon elismeréssel tekintenének ránk.

Lehet mínusz 10 vagy plusz 35 Celsius-fok, a palotaőr – külső szemmel nézve – egyformán viseli a hőmérsékletet és annak ingadozását. A ruházat a jövőben követni fogja a klímaváltozást?

Volt már konferencia, ahol komoly fejlesztők mutattak be olyan ruházatot, amely rendelkezik hűtő-fűtő betéttel. Szándék és tervek már léteznek, hogy a ruházat még magasabb komfortszintet nyújtson és reméljük, hogy ezek a törekvések mihamarabb megvalósulnak. Az évszakok „felfordulása” egyelőre hatalmas fegyelmet és türelmet kíván az állománytól.

A ruházatuk melyik darabját éri a legnagyobb igénybevétel?

A Szent György tér macskakövén, álló helyzetben történő jobbra, és balra át mozzanatok erősen igénybe veszik csizmáink sarkait, ezért szolgálattól függően előfordul, hogy lábbelinket kéthetente vasaltatjuk itt, a Petőfi laktanya cipészműhelyében.

Önöknek hivatás, egy szemlélőnek emberfeletti munka. Hogyan regenerálódnak?

A szolgálati rend szerint egy óra őrséget 2 óra pihenőidő követ, Ilyenkor nyújtani, és kicsit lazítani tudunk. A laktanyában például gyógymasszőr áll rendelkezésére a palotaőröknek, és a munkanapokon is úgy építjük be a testnevelést, hogy annak is rekreációs hatása legyen, fókuszban a lazítással, és a nyújtással.

Fotó: A szerző felvételei
Hírek

Újra áll a Sándor-palota díszőrsége

A Sándor-palotát 2012 óta őrzi az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) 32. Nemzeti Honvéd Díszegység kötelékébe tartozó Honvéd Palotaőrség. A díszegység emlékeztet a 32-es bakák hírnevére és a díszelgés hagyományára. A Köztársasági Elnöki Hivatal védelme mellett, hivatottak a Szent Korona őrzésére, valamint az állami és a fővárosi protokolláris feladatok ellátására.

Farkas Gábor András százados, a Honvéd Palotaőrség parancsnokhelyettese érdeklődésünkre elárulta: március 17-én kapták az elöljárói parancsot, miszerint a palotaőrséget, a koronavírus helyzetre való tekintettel határozatlan ideig szüneteltetni kell. „A Sándor-palota díszőrségét július 1-jén, szerdán állítottuk fel újra, változatlanul tizenöt fővel” – mondta a százados.

A katonás rendben felsorakozó palotaőrök délben látványos fegyveres alaki bemutatót tartottak, amellyel lenyűgözték mind a hazai, mind a külföldi vendégeket. Az őrségváltásra turisták tucatjai voltak kíváncsiak: a dobpergés már tizenkét óra előtt a térre csalogatta az érdeklődőket.

„Mi vagyunk a Magyar Honvédség első számú megjelenítői a hazánkba érkező turisták szemében: amikor egy szervezett idegenvezetés keretében meglátogatják a főváros látványosságait, akkor a budai várban, a Sándor-palota előtt találkozhatnak először a Magyar Honvédséggel, a díszőrök képviseletében” – hangsúlyozta a Honvéd Palotaőrség parancsnokhelyettese. Farkas Gábor András százados hozzátette: a gyerekek mindig csodálkozó szemekkel figyelik a díszőröket, fegyelmezett, szinte mozdulatlan kiállásuk miatt azt hiszik, hogy bábuk és meglepődnek, amikor megmozdulnak.

A Köztársasági Elnöki Hivatal protokolláris őrzését ellátó palotaőrség július 1-től újra óránként tart őrségváltást, délben pedig, látványos fegyveres alaki bemutatót a budai várnegyedbe látogatók számára.

 

Fotó: A szerző felvételei

Hírek

Nyolc éves a Honvéd Palotaőrség

Minden év január elején emlékeznek meg évfordulójukról a palotaőrök, akik Magyarország köztársasági elnökének állami és protokolláris feladataival kapcsolatos katonai díszelgési feladatokat, díszőrszolgálatot látnak el a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palotában és közreműködnek nemzeti- és állami ünnepeken, diplomáciai eseményeken.

Az állománygyűlésen elsőként Kiss Ferenc ezredes, az MH BHD törzsfőnöke köszöntötte a megjelent állományt, aki hosszú éveken át szolgált a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység (32. NHD) kötelékében és jó szívvel emlékszik vissza azokra az időkre. Köszöntőjében kihangsúlyozta a folyamatos önképzés és tanulás kiemelkedő fontosságát: „Képezni magunkat az egyik legfontosabb feladatunk az életben, hiszen a tudás olyan hatalom, ami a lehetőségek kapuját nyithatja meg.„

Az elmúlt év feladatait és az előttük álló kihívásokat Szarka József őrnagy, a Palotaőrség parancsnoka összegezte. Megköszönte katonái lelkiismeretesen végzett munkáját, majd kiemelte, büszke arra, hogy olyan emberekkel dolgozhat együtt, akiknek felkészültsége, szakmaisága és hivatástudata kiemelkedő és méltó az alegységhez.   

Az elismerések átadása előtt Zsolnai Tamás alezredes, a 32. NHD parancsnok-helyettese is köszönetét fejezte ki a résztvevőknek: „Tapasztalatból is tudom, milyen komoly fizikai kihívást jelent a szolgálatuk ellátása, de úgy gondolom, kiválóan helytállnak, és ezt köszönöm!” – mondta az alezredes. A díszelgő feladatok megnövekedett száma miatt jelentős az állomány leterheltsége, ugyanakkor ez munkavégzésük színvonalán nem látszik meg.

Az állománygyűlés zárásaként Zsolnai alezredes és Szarka őrnagy számos elismerést adott át a katonáknak.  A 2019-es év palotaőrének Pusztai Róbert szakaszvezetőt választották meg, Jádi Balázs századost pedig, aki az alegységtől 8 év után vezényléssel új beosztásba kerül – a 32. NHD kötelékén belül –, 1895M puskaszurony emléktárggyal búcsúztatták.

Az elöljárók bíznak abban, hogy egyre több fiatal számára válik vonzóvá ez a hivatás és büszkén ölti magára a palackzöld állományjelzőt.

 

Fotó: A szerző felvételei

Galéria, Hírek

Kiképzésen a kadétok

A Honvéd Kadét Programban résztvevő Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola 9-11. évfolyamos diákjai a 2019-2020-as tanévben katonai foglalkozásokon vesznek részt. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár fontosnak tartja az ágazati honvéd-kadét szakgimnáziumi képzés támogatását, illetve a honvédelmi nevelést és a pályaorientációt.

Az első nap alaki foglalkozással indult a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái vezényletében , majd a diákok az ágazattechnika, a fegyverzettechnika és a haditechnika alapjait sajátíthatták el. Az elméleti órákat Faludi Miklós zászlós, az MH BHD kiképző altisztje, a program egyik oktatója, és Balog Ferenc hadnagy, beosztott tiszt tartotta.

A felkészítésben – melyet havonta két alkalommal, összevont órák keretében tartanak – összesen 75 fő vesz részt. A képzés során a diákok elsajátítják a speciális katonai mozgásformákat és alaki fogásokat.

 

Fotók: A szerző felvételei

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.