Az ENSZ libanoni békefenntartó misszió 1978. március 28-án jött létre és eredetileg időtartamát 6 hónapban határozták meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ezt újabb fél évvel meghosszabbíthatja. Feladata az izraeli csapatok kivonulásáig elsődlegesen a humanitárius műveletekre irányult. A tűzszüneti megállapodást, ha nehezen is, de sikerült elérnie. A magyar katonák 2007-től teljesítenek szolgálatot ebben a misszióban. A jelenlegi magyar katonai szerepvállalás létszáma 16 fő.
A jelenlévő állomány hosszú felkészülési időszakot tudhat maga mögött, és ezen időszak alatt kimagaslóan, gyakran erőn felül teljesített olyan feladatokban, illetve környezetben, ami nem illeszkedik a dandár alaprendeltetéséből adódó feladatai közé.
Az ünnepségen a parancsnok kiemelte, elvárja az állománytól, hogy a felkészítés során elsajátított ismeretekre támaszkodva feladataikat körültekintően, a legnagyobb figyelemmel és legjobb tudásuk szerint hajtsák végre, tekintettel az országon belüli társadalmi és vallási ellentéteknek köszönhető feszültségre.
Józan Imre százados, a kontingens parancsnoka pohárköszöntőjében hangsúlyozta, a misszióban résztvevő állomány felkészült a feladatra és legjobb tudásuk szerint küzdik majd le az előttük álló kihívásokat.
Szerző: Kresz Fruzsina
Fotó: Bankó József
Az alakulat katonáit óriási köszönet illeti – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. „A dandárnak van egy látható arca, amit a díszelgők, a palotaőrök, a koronaőrök, a huszárok és a zenekarok adnak. Ők is mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Honvédség elismertsége folyamatosan nő. Önök a kirakat, önöket látják a legtöbben” – hangsúlyozta a Honvéd Vezérkar főnöke, aki a február 13-án indult toborzókampányról is beszélt. Kiemelte: ennek célja, hogy minél többen megismerjék a Magyar Honvédség feladatát. Végezetül felhívta a figyelmet a 175 kilométeres közösségi futásra, ami a 175 éves Magyar Honvédség megünneplését is szolgálja.
Az értekezleten Kaszab Zoltán főtörzszászlós hangsúlyozta: jónak tartotta, hogy a parancsnokok külön szót ejtenek az altisztekről és a vezénylőzászlósokról, és feladatot is szabnak számukra. „Ez tökéletesen bizonyítja, hogy az altisztek és a vezénylőzászlósok fontos részei a katonai szervezet életének, feladatvégrehajtásának” – fogalmazott, hozzátéve: minden altisztnek kötelessége, hogy a rendfokozatához, tudásához és beosztásához mérten maximálisan támogassa mindenkori parancsnokát akár alegység, akár egység szinten.
Mudra József ezredes évértékelőjében hangsúlyozta: az alakulat egész évben bővelkedett kihívásokban. A Közös Akarat feladat mellett közreműködtek a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, valamint a háttérintézmények munkájának támogatásában, a híradó és vezetéstámogatói, informatikai, logisztikai és ügyviteli szakfeladatok ellátásában is. A díszelgők és a katonazenészek pedig hozzájárultak nemcsak a dandár, hanem az egész Magyar Honvédség jó hírének öregbítéséhez.
Az évértékelés után Mudra ezredes az idei feladatokról beszélt. „Célunk az, hogy mindenki, rendszeresen, naponta végezze fizikai felkészülését és bármikor képes legyen minél magasabb szinten végrehajtani a fizikai állapotfelmérést” – emelte ki.
A szervezett program kezdetén a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Központi Zenekarának próbáját tekintették meg a látogatók. Szabó Imre alezredes, karmester és a zenészek egy valódi felkészülési folyamat kulisszatitkait mutatták be a látogatóknak: azt, ahogyan egy tétel zenekari próbájának kezdetén, aprólékos munkával a különböző szólamok összehangolása történik és amely folyamat végeztével áll össze tökéletesen egy mű hangzásvilága.
Az MH BHD névadója, vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor vezérezredes emlékszobája is megnyílt a látogatók előtt, ahol a tábornok személyes tárgyai tekinthetőek meg.
A nem mindennapi programon az Idegenvezetők Világnapja programsorozat részeként ingyenesen, előzetes regisztrációval volt lehetőség részt venni.
