A mai napon is megtelt a Sándor-palota előtti Szent György tér, ahol a minden hónap utolsó szombatján tartott zenés őrségváltást tekinthették meg az érdeklődők alakulatunk 32. Testőrezrede és a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály katonái részvételével.
Fotó: Bankó József
Kresz Fruzsina főhadnagy
„Ma is szükség van fiatalokra!” - Hagyományőrző táncelőadás a Várban
A Magyar Honvédség szervezésében, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködésével rendezték meg – a déli harangszó, valamint a Honvéd Palotaőrség zenés őrségváltása kíséretében – a Táncra, Magyar! – Huszártánc a Sándor-palota előtt című produkciót szeptember 10-én, szombaton a budai várban. Az előadás a katonai toborzás évszázadokra visszanyúló szokásait eleveníti meg, melyről sajtótájékoztató keretében beszélt Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője.
Az előadás iránti nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre országjárást terveznek a szervezők. Az előadást 2023-ban a tervek szerint hét alkalommal láthatja majd a közönség. Ezek közül az elsőt és az utolsót – az idei évhez hasonlóan – a Sándor-palota előtti Szent György téren tartják, míg a többi öt előadást más magyarországi városokban lehet majd megtekinteni.
A produkciót 2022-ben már hatszor élvezhette a közönség a budai várban. S aki az élő Facebook-közvetítést és a képeket látva kedvet kapott, az idén utoljára, szeptember 17-én, szombaton megnézheti az előadást a Sándor-palota előtti Szent György téren.
Az előadást követő sajtótájékoztatón Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy kiemelte: “tőlünk délre a NATO legnagyobb szárazföldi misszióját egy magyar tábornok vezeti. Büszkén adunk hírt arról, hogy folyamatosan, új eszközökkel bővül a Magyar Honvédség repertoárja. Számos katonai konvojjal lehet találkozni a közutakon, hiszen katonáink egyre több időt töltenek a gyakorlótéren, mindeközben a déli határ mellett segítjük rendőr kollégáinkat. A Magyar Honvédség jelenléte folyamatos a keleti határon, mindeközben honvédeink béketámogató missziókban is részt vesznek. A legfontosabb feladatunk továbbra is az, hogy békét és biztonságot teremtsünk az országnak és ha kell, a magyar katona akár életét is áldozza érte.”
„A Magyar Honvédségben szinte minden szakma megtalálható. Meggyőződésem, hogy a magyar emberek nemcsak a végrehajtott feladatok mentén, hanem a kultúra nyomán talán még könnyebben elfogadják, és megismerik, megszeretik a magyar katonákat. Ezért jött létre a 'Táncra, magyar!' című, a Magyar Honvédség és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója. Az előadás révén mutatjuk meg, hogy katonáink nemcsak harcolni, gyakorolni tudnak, hanem magukban hordozzák a több mint ezeréves magyar kultúra minden gyöngyszemét” - mondta a parancsnok.
Hangsúlyozta: ahogy régen, ma is szükség van katonákra, szükség van a fiatalokra. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciójával kicsit visszautazunk az időben a toborzás hagyományaira, betekintést nyerünk, hogy hogyan is zajlott ez az 1800-as években – tette hozzá Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.
Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a táncegyüttes és a Magyar Honvédség évek óta nagyon jó kapcsolatot ápolnak. A Táncra, magyar - Huszártánc a Sándor-palota előtt című produkcióban verbunkos hagyományainkból láthatnak ízelítőt a látogatók.
Fotó: Horváth Sztaniszláv
Szöveg: Magyar Honvédség Parancsnoksága
forrás: https://honvedelem.hu/hirek/ma-is-szukseg-van-fiatalokra.html
A Magyar Honvédség szervezésében, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködésével rendezték meg – a déli harangszó, valamint a Honvéd Palotaőrség zenés őrségváltása kíséretében – a Táncra, Magyar! – Huszártánc a Sándor-palota előtt című produkciót szeptember 10-én, szombaton a budai várban.
Az előadás a katonai toborzás évszázadokra visszanyúló szokásait eleveníti meg, melyről sajtótájékoztató keretében beszélt Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője.
forrás: https://honvedelem.hu/hirek/orsegvaltas-es-huszartanc-a-sandor-palota-elott.html
A 32. Nemzeti Honvéd Díszegység (32. NHD), Honvéd Palotaőrség megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi állománygyűlést péntek délelőtt a Petőfi laktanyában.
A Honvéd Palotaőrség 2012. január 07-én, szombaton ünnepélyes keretek között kezdte meg protokolláris objektumőrzési szolgálatát a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor Palotánál. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepséget Ádám Barnabás ezredes, a 32. NHD parancsnoka nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy a palotaőrök az elmúlt évtized során a Honvéd Palotaőrség jelmondatának megfelelően Vitézséggel és Hűséggel látták el feladataikat. „Ugyanaz a büszkeség töltse el Önöket, mint engem, hogy vitézségünk nem halványult és hűségünk töretlen maradt. Köszönet érte mindannyiójuknak!”
A megnyitó után Farkas Gábor százados, a Honvéd Palotaőrség megbízott parancsnoka beszédében áttekintette az elmúlt 10 év eseményeit, beszélt a Sándor palota és a jogelőd m. kir. testőrség történetéről, valamint a Palotaőrség feladatrendszeréről. Hozzátette: „Alaki bemutatóinkat nem turisztikai látványosságra terveztük, ám időközben mégis így alakult, és országimázs építők lettünk. A palotaőrök rövid időn belül a Budai Vár környezetének elválaszthatatlan szereplőivé váltak.”
A beszédet követően elismeréseket adott át Mudra József ezredes, dandárparancsnok képviseletében Vadászi Norbert ezredes, dandárparancsnok-helyettes, Ádám Barnabás ezredes, Zsolnai Tamás alezredes, a 32. NHD parancsnok-helyettese és Farkas Gábor százados. Az „év palotaőre” címet Csabai Kristóf szakaszvezető kapta.
Az elismerések átadása után Vadászi ezredes méltatta a Palotaőrség kiemelkedő teljesítményét, és jókívánságait fejezte ki a teljes állomány részére. „Kiemelte, hogy a haza szolgálata az egyik legnemesebb feladat, amit egy férfi elláthat, s külön dicsőség mindezt katonaként megtenni. A Honvéd Palotaőrségnél szolgálókon keresztül is – az általuk mutatott feszes, elhivatott feladatvégzés, impozáns külső megjelenés – mindenkor kell, hogy tükrözze a Honvédség szilárd fegyelmét, elhivatottságát a társadalom irányába s a haza érdekében. A honvéd palotaőri szolgálat ellátása Magyarország legfőbb közjogi méltóságának rezidenciájánál kitüntetett feladat, s egyben hatalmas elismerés, s felelősség.
Az alegységnél szolgálókat kérte, hogy továbbra is jelmondatukhoz hűen, „Vitézséggel és hűséggel” teljesítsék a rájuk bízott feladatokat.
Szerző: Kresz Fruzsina
Fotó: Bankó József
Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége három alegységből áll: ezek a Honvéd Koronaőrség, a Honvéd Palotaőrség és a Honvéd Díszzászlóalj. Az október 5-i gyakorláson „lélekben” már összeállt a trikolor, de mivel mindhárom alegység ugyanolyan gyakorlóruhában díszelgett, ezért csak Mannlicher 1895M puskájuk árulta el a palotaőrök kilétét. Ez a hadipuska volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb példányszámban gyártott fegyvere, és jellemzően az isonzói fronton harcoló katonáink felszerelése volt.
Hogy mit is jelent a trikolor a 32. Nemzeti Honvéd Díszegységnél? Mindhárom alegység ugyanolyan, Tihany típusú egyenruhát visel az állami ünnepek és delegációk fogadásának alkalmával. A ruházatuk ékítményei viszont a nemzeti lobogónk 3 színében jelennek meg alegységenként. Amikor a három alegység együtt díszeleg, megfelelő távolságból nézve a katonákat, a nemzeti lobogónk színvilága jelenik meg a vizuálisan egybeolvadó ruházatukon.
A gyakorlás közbeni szünet alkalmat teremtett, hogy megszólaltathassunk palotaőröket; segítségünkre voltak Bakos Béla főtörzsőrmester, a Honvéd Palotaőrség vezénylőzászlósa, és Áfra József szakaszvezető, honvéd palotaőr.
Ezekben az órákban az október 6-i Kossuth téri zászlófelvonásra és a zászló félárbocra eresztésére gyakorolnak. Mikor volt a legutolsó alkalom, hogy a három alegység együtt látott el díszelgő feladatokat, vagyis mikor állt össze utoljára a trikolor?
A közelmúltban a kirgiz elnök látogatása alkalmával a Karmelita udvar előtt díszelgett együtt a három alegység.
A trikolor fogalmát már tudjuk, de mi alapján történt a színkiosztás a három alegység között?
Részben spontán, részben tudatosan. Elsőként a Honvéd Koronaőrség megszületésekor határozták meg számukra jogszabályban a skarlátvörös színt. Alakzatban gondolkodunk, és mivel a nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka egy koronaőr ezredes, ő megy mindig elől, így logikus, hogy a koronaőröké lett a piros. Ezt követően a palotaőrség létrejöttekor meghatározták számukra a palackzöldet, és harmadik alegységünk létrejöttekor a díszzászlóalj megkapta a fehéret.
Kiből lesz jó palotaőr?
Azok jelentkezését várjuk, akik minimum 180 centiméter magasak, és betöltötték a 18. életévüket. Az alapkiképzés után egy nagyon komoly szűrőn esnek át a jelentkezők. Ezután egy hat hetes, célirányos képzés következik. Ezzel még nincs vége, mert az új kollégának úgy kell tudni illeszkedni az állományba, hogy szinte családként tekintsen a közösségre. Most pont egy olyan korszakot élünk, amikor viszonylag sok új bajtárs van, ezért a jelenlegi legénység egyik fontos feladata az újoncok integrálásának segítése. A szűrő annyira erős, hogy a hat hetes képzés első hetében látjuk, ki illik be a csapatba, és ki nem. Célunk, hogy olyan kohéziós erőt tudjunk kialakítani és fenntartani, hogy ha némán végeznénk egy koreográfiát, akkor is értsünk egymás mozdulataiból. Már a testtartásból le tudjuk olvasni, hogy az újonc ezt a hivatást szívvel lélekkel akarja csinálni, vagy esetleg úgy tekint rá, hogy lesz egy biztos munkája, biztos illetményért és nem több. Ha úgy látjuk, hogy az újonc valóban közénk akar tartozni, akkor mi igyekszünk mindent beleadva úgy felkészíteni, hogy a hat hetes képzés után ne látszódjon semmi különbség az új és a már régebben szolgáló katonák között. A díszelgési feladatokon azonnal látszódik, ha valaki nem száz százalékot nyújt. Itt vagy a maximumot tesszük bele, vagy nem érdemes csinálni. Sőt! A mostani trikolor esetében is nem csak a saját alegységünkkel kell óramű pontossággal együtt járni, hanem a másik kettővel is!
Toborzás tekintetében hogyan áll az idei év?
Nagyon jól állunk, nincs okunk panaszra, a koronaőrökhöz hasonlóan hozzánk is a legkülönbözőbb területekről szeretnének bekerülni a jelentkezők. Szinte minden személyes indíttatás egyedi. Az egyik jelentkezőt a fogazata miatt el kellett utasítanunk, de mielőtt kilépett volna az ajtón, az volt a búcsúmondata: sajnálja, hogy nem tudja megmutatni, mi van a lelkében.
Épülethez vagy személyhez kapcsolódik a Honvéd Palotaőrség?
A Honvéd Palotaőrség az elnöki hivatalhoz és a köztársasági elnök személyéhez kötődik. Tehát ha az államfő költözne, mi vele együtt tartunk. Mi vagyunk a legfőbb közjogi méltóság reprezentánsa.
Mik a palotaőrök napi rutinjának legfőbb mozzanatai?
Minden órában a felállított őrök leváltása, illetve minden nap 12 órakor egy fegyveres alaki bemutató. Emellett minden évben, áprilistól szeptemberig havonta egy zenés őrségváltást is bemutatunk. És ne feledkezzünk meg a szemléről sem, ami szintén a közönség előtt történik: az őrök kivonulnak a Sándor Palota déli oldalára, a felvezető a parancsnok érkezése előtt egyénileg leszemlézik az ápoltságot, a felszerelést, és a fegyverzetet. Amikor kijön a parancsnok mindennek rendben kell lennie. Ezt követően kerül sor az őrség felállítására.
A palotaőr megvédheti ténylegesen a Sándor Palotát egy támadástól, vagy rongálástól?
A palotaőrnek nincs joga intézkedni. Ezt a feladatot a készenléti rendőrség látja el. Velük nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk. A palotaőr csak akkor intézkedhet, ha testi épsége veszélybe kerül.
Jól tudom, hogy hivatalosan is turisztikai attrakció lett az őrségváltás?
A Magyar Turisztikai Ügynökség hivatalos programjában is szerepelünk. A turistacsoportok sokszor már az őrség felállításakor sorfalban várják az eseményt. Nem turisztikai attrakciónak indítottuk a koreográfiát, de időközben így alakult, és így országimázsépítők lettünk. A budai Vár környezetének elválaszthatatlan szereplőjévé vált a Honvéd Palotaőrség.
Mit tudhatunk a 12 órai őrségváltás koreográfiájáról?
A bevezető protokoll a tradicionális magyar alaki fogásokra épül, amelyek az alaki szabályzatban szerepelnek. A további részeket az alegységen belül koprodukcióban dolgozzuk ki, sőt ez utóbbit megújítjuk évről-évre. Az alaki szabályzatot betartva ilyenkor arra törekszünk, hogy az a turistáknak is látványos legyen, de egyben le is fedje az alaki fogások teljes spektrumát. A déli bemutatóval gyakorlatilag a palotaőri vizsgafeladatunkat éljük át újra nap, mint nap. Ezzel a díszelgéssel bárhol a világon elismeréssel tekintenének ránk.
Lehet mínusz 10 vagy plusz 35 Celsius-fok, a palotaőr – külső szemmel nézve – egyformán viseli a hőmérsékletet és annak ingadozását. A ruházat a jövőben követni fogja a klímaváltozást?
Volt már konferencia, ahol komoly fejlesztők mutattak be olyan ruházatot, amely rendelkezik hűtő-fűtő betéttel. Szándék és tervek már léteznek, hogy a ruházat még magasabb komfortszintet nyújtson és reméljük, hogy ezek a törekvések mihamarabb megvalósulnak. Az évszakok „felfordulása” egyelőre hatalmas fegyelmet és türelmet kíván az állománytól.
A ruházatuk melyik darabját éri a legnagyobb igénybevétel?
A Szent György tér macskakövén, álló helyzetben történő jobbra, és balra át mozzanatok erősen igénybe veszik csizmáink sarkait, ezért szolgálattól függően előfordul, hogy lábbelinket kéthetente vasaltatjuk itt, a Petőfi laktanya cipészműhelyében.
Önöknek hivatás, egy szemlélőnek emberfeletti munka. Hogyan regenerálódnak?
A szolgálati rend szerint egy óra őrséget 2 óra pihenőidő követ, Ilyenkor nyújtani, és kicsit lazítani tudunk. A laktanyában például gyógymasszőr áll rendelkezésére a palotaőröknek, és a munkanapokon is úgy építjük be a testnevelést, hogy annak is rekreációs hatása legyen, fókuszban a lazítással, és a nyújtással.
