Galéria, Hírek

Újabb teltházas zeneest a Stefánián

Honvédségi és civil zenekedvelőkkel, helyőrségi zenekarok vezetőivel, tagjaival, a fellépők ismerőseivel és családtagjaival teltek meg a széksorok csütörtök este a Stefánia Palota színháztermében.

A Szabó Imre alezredes, karmester és Sárosi Péter őrnagy, karmesterhelyettes által vezényelt MH Központi Zenekar Händel „Tűzijáték-szvitjével” nyitotta meg a koncertet, majd magyar és külföldi szerzők műveit vegyesen játszotta. A publikum trombitára, klarinétra, eufóniumra, marimbára, harsonára, szaxofonra és tubára komponált zenedarabokban gyönyörködhetett – egy háromszáz évvel ezelőtti klasszikustól egy mai magyar zeneszerzőig, Szentpáli Rolandig eljutva (3 Dances). A három tánc megihlette a zenészeket, mert a fergeteges Stefániás zeneest hivatalos programján kívüli „trombita-show” alatt már maguk is táncot lejtettek a színpadon.

A vendégek között volt egy személyesen érintett zeneszerző is. Balázs Árpádot a „Rapszódia marimbára és fúvószenekarra” című darabja után vastapssal köszöntötte a közönség, ő pedig nagyon boldogan sétált a színpadhoz a zenekarnak gratulálni. „Bebizonyosodott, hogy jó élő zeneszerzőnek lenni” – kommentálta a történteket Zelinka Tamás műsorközlő.

Az MH Központi Zenekarának játékát a koncert után Bozó Tibor vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója méltatta és elismerése jeléül ajándékot adott át az együttes karmesterének, Szabó Imre alezredesnek.

Forrás: https://honvedelem.hu/hirek/ujabb-telthazas-zeneest-a-stefanian.html

 

Szöveg: Honvédelem.hu / Teszler Vendel

Fotó: Szováthy Kinga

Galéria, Hírek

A Kiss Károly Hadtudományi Klub februári előadása

 

Takács Márk százados (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (NKE HHK) az orosz-ukrán háború témakörében tartotta meg előadását „2022. szeptemberi ukrán ellentámadás Harkiv régióban. Fordulat a háborúban?” címmel.

Az előadás részletekkel szolgált a régióban lezajlott hadműveletekkel kapcsolatban: elemezte a háborúban álló felek mozgását és a műveletek végrehajtását a kitűzött célok függvényében, mindezt a „nagyobb képre” is figyelve, a stratégiai célokat bemutatva.

Az előadás érdekfeszítő volt, az este zárása képpen pedig a hallgatóság tagjai tehették fel kérdéseiket.

Fotó: Bankó József

Galéria

A Stefánia Irodalmi Társulat karácsonyi előadása

Az idei évben karácsonyi összeállítással lépett utoljára színpadra a Stefánia Irodalmi Társulat Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban. Az előadók „Szívekben legyen karácsony” címmel adtak nagy sikerű estet Tósoki Anikó szerkesztésében és rendezésében, sok zenével és verssel.

Többek között Ady Endre, József Attila, Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Juhász Gyula, Kányádi Sándor versei voltak hallhatók. A Társulat tagjai: Ács Enikő énekes, gitáros, Majtényi Judit grafikus, Tósoki Anikó és Rácz István őrnagy, tábori lelkész.

Az érdeklődők a Társulat következő elődását 2023. január 23-án láthatják, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett esten, "Havazás lennék" címmel.

Szöveg: Tósoki Anikó

Fotók: Bankó József

Galéria, Hírek

Misztikus utazás a zene világába

„Misztikus utazás a zene világába” címmel adott teltházas koncertet a Magyar Honvédség Központi Zenekara november 17-én, csütörtökön este, Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.

Az előadáson a közönség ismert zeneszerzők művein keresztül repülhette körbe a Földet, és nyerhetett betekintést a fantáziavilágokba is. A központi zenekart Csizmadia Zsolt ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere vezényelte.

Fotó: Szováthy Kinga

Szöveg: honvedelem.hu

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/misztikus-utazas-a-zene-vilagaba.html

Galéria, Hírek

Ady Endre – Stefánia Irodalmi Társulat

1877. november 22-én született Ady Endre a XX. század egyik legjelentősebb költője.
Ehhez az évfordulóhoz csatlakozott idén novemberben a Stefánia Irodalmi Társulat. A költő az emberi lét minden területét gazdagon érintette költészetében.

A Társulat megpróbálta megmutatni a témaköröket. Istenes, hazaszeretet, magyarság, társadalomkritika, szerelmes versek egyaránt elhangoztak sok zenei kísérettel, látványtervvel.

Fotó: Pete Balázs

Galéria, Hírek

A bélyeg a felragasztható halhatatlanság

Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör „Kultúra és társadalom bélyegen” című bélyegkiállítását november 8-án, kedden nyitották meg Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében. A kiállítás fővédnöke Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.

Petőfi-emlékév, az NDK-ból származó levelezőlapok, a második világháború bélyegei és Tata postája: többek között ezekkel a bélyeggyűjteményekkel találkozhat az, aki ellátogat november 8-ától 11-ig a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központba. A gyűjteményeken kívül – amelyekből például kiderül, mely tábornokait végeztette ki Sztálin a második világháború előtt és, hogy Petőfi Sándor arcéle hogyan változott a bélyegeken az évek során – a látogatók megnézhetik Szendrei Judit világhírű bélyegképeit is, amelyeket különleges technikával alkotott meg, egészen egyedi módon.

„A kultúra a társadalom: egyik a másik nélkül nem is létezhetne” – fogalmazott megnyitó beszédében a kiállítás egyik szervezője, Mándi Tibor nyugállományú alezredes. Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör elnöke köszöntötte a jelenlévőket és elmondta: idén és jövőre Petőfi-év van, ezért néhány tablón a költőre emlékeznek, amennyire ezt a bélyegek segítségével be lehet mutatni.

„Az első magyar bélyeggyűjtő kör 1922-ben, pont száz éve alakult” – emlékeztetett Leitold László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének volt alelnöke és a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke. Méltatva az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör működését, elmondta, hogy idén az ország legjobb bélyeggyűjtő köre címet kapta, amihez ezen alkalommal is gratulált.

Jenei József, a MH Budapesti Nyugállományúak Klubjának titkára bejelentette, hogy jövőre a bélyeggyűjtő tagozat 65 éves lesz, így jubileumi évnek néznek elébe. Ezek után – a résztvevők nem kis derültségére – vicces anekdotákat mesélt a bélyeggyűjtésről, illetve, hogy ő hogyan kezdett bele ebbe a szenvedélybe. „A gyűjtési szenvedély egyidős az emberiséggel. A bélyeggyűjtés a világ legnagyszerűbb hobbija és tevékenysége. Köztudott, hogy mindenkit – engem legalábbis – megfogott a gyűjtési szenvedély, én már gyerekkoromban elhatároztam, hogy komoly bélyeggyűjtő leszek” – mesélte a megnyitón. Jenei József azt is elmondta, hogy a papíralapú kommunikáció háttérbeszorulásával kevesebb bélyeg jelenik meg, viszont szerinte a kiadott bélyegek minősége változatlan. „A bélyeg a felragasztható halhatatlanság” – idézte Márai Sándort.

A kiállításon Szendrei Judit munkái is láthatóak, aki 2019 óta állít ki bélyegekből készített képeket az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Körével. A megnyitón elárulta: már a bélyeggyűjtő kör tagjának érzi magát és tiszteletbeli katonának is. „Három gyermekem van és amikor olyan korúak lettek, hazavittem nekik egy csomó bélyeget” – mesélte a művész első kapcsolatát ezekkel az apró, színes papírdarabokkal. Természetesen kiderült, hogy a bélyegek nem érdekelték a gyerekeket, de évekkel később megtalálta a bélyegeket és Down-szindrómás kislányával elkezdte őket áztatni és rendezgetni. „Nem tudom megmagyarázni, de úgy gondoltam, hogy felragasztgatom őket, így készültek el az első képek. Nagyon jó és nagyon nehéz feladat kitalálni, hogy a bélyeg színét vagy mintázatát fel tudom-e használni. Szerintem sokkal nehezebb dolog, mint festeni, hiszen már van egy kész műalkotás, maga a bélyeg és ebből készül egy másik műalkotás” – fogalmazott Szendrei Judit, aki bevallotta: „nagyon babrás” munka, ugyanakkor nyugtató tevékenység egy-egy kép elkészítése.

A rendezvényen a Budapesti Helyőrség Zenekar művészei rövid fúvós koncertet adtak, Tósoki Anikó pedig a zeneművek alatt Petőfi Sándortól a Szülőföldemen című költeményét szavalta el.

A bélyegkiállítás november 11-ig megtekinthető a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében.

Forrás: https://honvedelem.hu/hirek/a-belyeg-a-felragaszthato-halhatatlansag.html

Szöveg: Csák Gergely| Fotó: Rácz Tünde

Galéria, Hírek

Biztonságpolitikai előadás a Honvéd Kulturális Központban

Október 17-én a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ esti programjára ellátogatók Dr. Kiss Zoltán „Élelmiszer-ellátás és -termelés biztonsága, valamint az infláció hatása a nemzetközi migrációra” című előadását hallgathatták meg.

 

Az előadás olyan fontos kérdések hátterét vázolta fel, mint hogy milyen védelempolitikai kihívásokat jelenthet az élelmezésbiztonság romlása, továbbá, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a nem megfelelő élelmiszer-ellátás miatt kialakult akut helyzetek megelőzhetők legyenek, pontosabban ne vezessenek katonai konfliktusokhoz.

Az élelmezés-biztonság, az éhezés és az alultápláltság helyzetét bemutató 2022. évi jelentés szerint 2021-ben a világon az emberek mintegy 10 %-a-702-828 millió ember éhezett. Ez mintegy 180 millióval több embert jelent a 2015-ös kiindulási helyzethez képest és ennek a növekedésnek a nagy része (150 millió) 2019 óta, már a Covid19-világjárvány előtt bekövetkezett . Ezenkívül a világon minden harmadik ember esetében- mintegy 2,31 milliárd ember- mérsékelt vagy súlyosan bizonytalan volt az élelmiszer-ellátás 2021-ben. Ez mintegy 350 millióval több ember, mint amennyi 2019-ben, a Covid19-világjárvány kibontakozása előtti évben volt.
A helyzet különösen Afrikában igen aggasztó, mivel itt a népesség 25 %-nak élelmezés bizonytalansága igen nagymértékű. A helyzetet tovább súlyosbítja az élelmiszerek árának utóbbi 13 évben történő jelentős emelkedése. Az igen kedvezőtlen helyzet pozitív irányú változása rövid és középtávon szinte egészen biztosan nem várható, mivel az ehhez szükséges társadalmi, gazdasági és pénzügyi feltételek kialakítása paradigma váltást igényelne az élet szinte valamennyi területén. Spanyol közgazdászok illetve szociológusok által végzett kutatások szerint az élelmezés bizonytalanság (élelmiszer válság) valamint a nemzetközi migráció között igen szoros a korreláció. A háborús körülményekhez hasonlóan az élelmiszer válság okozta migráció is a "kényszerített" migráció kategóriájába tartozik, amely igen jelentős biztonságpolitikai (védelempolitikai) intézkedések meghozatalát teszi szükségessé a cél és tranzit országok esetében.

A biztonságpolitikai előadás-sorozatnak a „Pódium bár” ad helyet, a programra a belépés díjtalan.

Fotó: Bankó József

 

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.