Erről emlékezett meg a híradó szakállomány a Mária Terézia-laktanyában szeptember 18-án, hétfőn. A híradók napja alkalmából tartott ünnepségen koszorút helyezett el Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka, Koronczai Tibor ezredes az MH Nagysándor József 51. Híradó – és Vezetésbiztosító Dandár megbízott dandárparancsnoka, valamint a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület képviseletében Vass Sándor dandártábornok, Felker Lajos ny.á. ezredes, Károly László ny.á. alezredes.
A fesztiválon a Magyar Honvédség Szentendre Helyőrségi Zenekar, a Magyar Honvédség Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred Budapest Helyőrség Zenekar és a Magyar Honvédség Veszprém Légierő Zenekar szórakoztatta a közönséget.
Annak érdekében, hogy a népszerű erőpróba továbbra is életszerű kihívás elé állítsa a katonákat, időnként változtatni kell, így idén a három versenyszámot (futás, lövészet, kézigránát dobás) már nem különálló elemként kellett teljesíteni, hanem egy ezer méteres körpályán, ahol négyszáz méter futást követően lövészet, majd újabb négyszáz méter után kézigránát dobás következett. Aki pedig elvétette a célt, vagy elrontotta a dobást, kénytelen volt minden hibája után újabb ötven métert futni.
„Két éve merült fel az az igény, hogy átalakítsuk a megmérettetést és a katonai elvárásoknak még jobban megfelelve próbáljuk átformálni. Három próbaversenyt tartottunk korábban és most azok mintájára rendeztük meg a bajnokságot” – mondta a verseny egyik főszervezője, Szabó Szilvia százados, a győri alakulat testnevelő tisztje.
A százados hozzátette: a résztvevők háromféle testhelyzetben lőnek – fekve, térdelve és állva – az ötven méterre lévő kongató célokra, majd innen futnak tovább a kézigránát célba dobásához. Kiemelte: ezek a feladatok jól példázzák, hogy a háromtusa egy igazán összetett verseny, ahol csak az nyerhet, aki a legmagasabb szinten rendelkezik az alapvető katonai képességekkel.
A honvédelmi miniszter emlékeztetett: a szomszédban háború dúl, és fel kell készülnünk arra, hogy minden áron és bármilyen körülmények között Magyarország határain kívül tartsuk ezt a háborút; ehhez pedig többek között komoly lelki erő is szükséges.
„Fontossá és jelentőségteljessé válik az, hogy mit gondolunk önmagunkról, mit tekintünk múltunknak és hagyományainknak” – fűzte hozzá a tárcavezető. Az egykori Petőfi Sándor laktanyában települő MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) története révén mindig szorosan kötődött a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodójához. Az alakulat minden évben június 25-én tartja csapatünnepét, Mária Terézia magyar királynővé koronázásának eseményéhez kapcsolódóan. A laktanya udvarán szobor is őrzi a királynő emlékét.
„A 18. században – Hadik András évszázadában – állították fel és küldték bevetésre a legnagyobb számban a magyar ezredeket. A magyar huszár ekkor vált világszerte ismertté: több országban irigyelték és másolták a fegyvernemet” – utalt hadseregünk történelmi múltjára a honvédelmi tárca vezetője. Hozzátette: azt is fontosnak tartja, hogy a laktanyát egy hölgyről „nevezzük el”.
„Ezzel egy kicsit üzenni szeretnénk azoknak az anyáknak és feleségeknek, akiknek ma is azzal a féltő szeretettel kell közénk engedni a gyermekeit, a férjeiket, ahogy azt Mária Terézia annak idején a testőreivel és a magyar katonáival tette. Szükségünk van erre a féltő és gondoskodó szeretetre” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A laktanya új névfeliratát Szalay-Bobrovniczky Kristóf, dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka közösen leplezték le. A ceremóniát követően a „MÁRIA TERÉZIA-LAKTANYA” feliratú táblát Mészáros László alezredes, protestáns tábori lelkész áldotta meg, és Nagy Ferenc Endre százados, katolikus tábori lelkész szentelte fel.
