Hírek

Százötven év történelme egy kiállításon

 

A Császári és Királyi Haditengerészet Dunaflottillájának S.M.S. LEITHA monitora 1872. március 25-én tartotta első próbaútját, majd október 13-án hivatalosan is szolgálatba állt. A LEITHA – ma már, mint LAJTA Monitor Múzeumhajó – a Magyar Honvédség tiszteletbeli zászlóshajója. A kiállítás az eltelt 150 évet mutatja be, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a legrégebbi úszóképes folyami hadihajó történetével. A látogatók egyebek mellett különféle hadihajó maketteket és az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó vízi harcászat eszközöket tekinthetnek meg.

Dr. Balogh Tamás, a TIT HMHE elnöke a megnyitón elmondta: a kiállításon a Lajta monitor mellett az idén szintén 150. évfordulóját ünneplő hajómatuzsálemre, a Balaton Csavargőzösre is emlékeznek.

Szilágyi Zsolt Lajos ezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka kérdésünkre válaszolva kiemelte: az alakulat mindig nagy hangsúlyt fektetett a hagyományok ápolására. „A múlt tapasztalata és a jelen képessége fog választ adni a jövő kihívásaira. A nyugállományú bajtársaink ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak. A hagyományőrzők évszázadokig visszamenőleg kutatják a hadihajózás történetét, ezzel értéket teremtve az alakulat életében. A jövő generációját a kiállításon jelenlévő, a kadét programban résztvevő fiatalok képviselik, akik tanulhatnak a múltból” – hangsúlyozta.

Hajdu Gábor nyugállományú ezredes, az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja Hadihajós tagozatának elnöke kérdésünkre válaszolva elárulta: a hadihajózás a Duna biztosításával együtt a magyarság szerves része. „A Duna fontos ütőér Európában” – húzta alá. Hozzátette, a kiállításon bemutatott makettek pontos tervrajzok alapján készültek, befejezésük akár több száz munkaórát is igénybe vehetett.

 

Prof. Pintér Lajos, Magyarország olaszországi tiszteletbeli főkonzulja kérdésünkre válaszolva elmondta: korábban hajóorvosként megtapasztalta, hogy a hajózás során eltöltött hónapok összekovácsolják az embereket.

Az utazó kiállítás május 22-ig látható a Honvéd Kulturális Központban, az intézmény nyitva tartásával megegyezően. Ezt követően Pákozdon, Balatonakarattyán és Erdőbényén tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvényen közreműködött Pallos Emil színművész.

Az eseményen Vadászi Norbert ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnokhelyettese, Gőcze Béla alezredes, az MH BHD Kulturális és Rekreációs Igazgatóság megbízott igazgatója, valamint Aranykovács Andrea főtanácsos, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ központvezetője is részt vett.

Szerző: Balatoni Kitti

Fotó: Kertész László

Hírek

Nyugdíjba vonulnak a díszelgő fegyverek

2022. májusában fordulópontjához ért a magyar katonai díszelgés története.
Áder János volt köztársasági elnök búcsúztató rendezvényén hajtott végre utoljára korhű fegyverekkel protokolláris díszelgési feladatot az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység. A Honvéd Díszzászlóalj 60 éve használta a jellegzetes alakú SZKSZ-45 öntöltő karabélyt, míg a Honvéd Palotaőrség ezt a típust díszelgési feladatai során a hadtörténelemhez és katonahagyományokhoz jobban kötődő 1895 M Mannlicher karabélyra cserélte 2012-ben.


A megszámlálhatatlanul sok protokolláris feladat után 2022. május 09-én méltóképpen búcsúztak el ezektől a fegyverektől, melyeket egy igazi 21. századi hadifegyver az AK-63-asok váltótípusaként rendszeresített, cseh licenc alapján készülő CZ BREN2 gépkarabély váltott fel. Az új fegyverrel való díszelgést 2022. május 14-én a köztársasági elnök asszony beiktatási ceremóniáján mutatták be a közönségnek az Országház előtti Kossuth téren.

Szerző és fotók: Kresz Fruzsina

Hírek

Ismét Hadtudományi Klub mindenkinek

Csiki Varga Tamás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, a Magyar Hadtudományi Társaság tagja „Az új amerikai elnök és a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet” címmel az amerikai globális szerepvállalás súlypontjait értékelte másfél órás érdekfeszítő előadásában.

Feltettük a kérdést: Merre tart az amerikai biztonságpolitika a Biden-elnökség idején? Választ is kaptunk rá, melyből kiderül, hogy Joe Biden visszatérése a hagyományos multilaterális külpolitikához az amerikai nagy stratégia szempontjából ugyanazt a célt szolgálja, mint a Trump adminisztráció legtöbb lépése, csak más eszközökkel és kevesebb járulékos károkozással. Kiderült továbbá, hogy a poszthegemoniális korszakban az Egyesült Államok nemzetközi elsőségének megőrzését és megújítását, a kihívók – Kína és Oroszország –, valamint a regionális ellenfelek – Észak-Korea és Irán – feltartóztatását és elrettentését helyezi fókuszba. Mindezt Washington legnagyobb hatalmi előnyére, globális, multilaterális szövetségi rendszerének megújítására alapozva. Kína marad az elnökségi ciklus első számú kihívása, amely a gazdasági-technológiai dimenzió mellett egyre nagyobb súllyal válik politikai és katonai kihívássá is. Csiki Varga Tamás azt is hozzátette: „A diplomácia elsősége azonban nem jelent tétlenséget, tehetetlenséget és eredménytelenséget, ugyanakkor a konfliktusokban való szelektív részvétel azt is magával hozza, hogy egyes térségekben és dimenziókban az ellenérdekelt szereplők mozgástere növekedhet.”

A rendezvényről távozóknak lesz min töprengeniük a hétvégén.

Fotó: Kresz Fruzsina

Hírek

Az életem árán is megvédem!

FOTÓ: T. SZÁNTÓ GYÖRGY / DEMOKRATA

Juhász Tamás és Szolcsánszky Márton
Mozdulatlanul, rezzenéstelen arccal, kezében kivont 1861 mintájú tiszti szablyával áll két katona a Szent Koronát rejtő üvegtároló mellett. Ha a látogatók szabályt szegve fotózni kezdenek, szó nélkül leadják a meghatározott jelet a személyvédelemmel megbízott koronaőrnek, aki udvariasan intézkedik – az Országház kupolatermébe látogató turisták mindössze ennyit látnak a koronaőrség munkájából. Azt már kevesen tudják, hogy pár emelettel lejjebb, a pihenőszobában terepmintás egyenruhás, modern fegyverzettel felszerelt társaik állnak készenlétben. Ha bárki el akarná tulajdonítani a Szent Koronát, vagy fenyegetés érné a Parlamentet, akkor ők avatkoznának közbe.

Az épület védelméről az Országgyűlési Őrség gondoskodik, nekik egyetlen dolguk van: vigyázni a Szent Koronára. A Honvéd Koronaőrség ugyanis távolról sem az a hagyományőrző alakulat, aminek sokan hiszik őket, feladata messze túlmutat a díszelgésen vagy a protokolláris őrzésen: ők ügyelnek a magyarság legfontosabb ereklyéjére a nap huszonnégy órájában. A szó legszorosabb értelmében minden eshetőségre fel vannak készülve, hiszen megesküdtek rá, hogy a korona illetéktelen kézre jutását az életük árán is megakadályozzák. Ez az egyetlen alegysége a Magyar Honvédségnek, ahol a katonák két fogadalmat is letesznek: egyszer a haza, majd a korona védelmére.

– A koronaőrség több évszázados múltra tekint vissza. Előbb létezett, mint a pápa testőrségét ellátó híres Svájci Gárda. Utóbbi ötszáz éves, míg a Koronaőrség 2014-ben ünnepelte fennállásának ötszázötvenedik évfordulóját. De itt felesleges az összehasonlítás, hiszen ahogy Szent Koronából sincs másik, úgy az őrsége is egyedülálló a világon – mutat rá a lényegre dr. Szolcsánszky Márton alezredes. Az MH BHD 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnokhelyettese a Demokratának elmondja, ritkaság, hogy egy alakulat ilyen hosszú időn át ugyanazzal foglalkozzon, mint az eredeti rendeltetése.

Csoda, hogy megmaradt

Arra a kérdésünkre, hogy volt-e már kísérlet a Szent Korona ellopására, az alezredes igennel felel, igaz, azt is hozzáteszi, nem mostanában. 1440-ben Erzsébet királyné, Albert király özvegye komornájával, Kottanner Jánosnéval lopatta el a Szent Koronát a visegrádi vár kincseskamrájából, hogy csecsemő fia megkoronázásával őrizze meg befolyását. A királynő terve azonban kudarcba fulladt, Bécsbe menekült, ahol a koronát zálogba adta gyermeke kijelölt gyámjának, III. Frigyes császárnak nyolcezer aranyért.

A magyar Szent Korona ereje, méltósága egyedülálló a világon. Nincs még egy ország a Földön, ahol az első ismert uralkodótól az utolsóig ezer éven át egyetlen koronával avattak volna föl királyokat. Ha pedig valaki dacból vagy kényszerből mellőzte a Szent Koronát, azt a nemzet nem tekintette legitim uralkodónak, még akkor sem, ha mint például Hunyadi Mátyást, maga a nemzet emelte királlyá. Továbbá, nincs még egy uralkodói jelvény, amely önmagában szent volna, sőt másik szent tárgyat sem ismerünk. Az pedig már a Szent Korona misztériumát erősíti, hogy Werbőczi István a XV. században mintegy jogrendbe emelte – bár hivatalosnak nem ismerték el művét, de a jogalkalmazáskor hivatkoztak rá –, hogy a Szent Koronának olyan szakrális uralkodói személyisége, főhatalma van, hogy a király és a nemzet fölött áll: a király és a nemzet a Szent Korona tagjai, és a Magyar Királyság minden talpalatnyi földje az ő tulajdona.

FOTÓ: MTI FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN

Ezért érthető, hogy a trónra emelt Hunyadi Mátyás király egy sikertelen hadjárat után, 1463-ban nyolcvanezer magyar forintért kényszerült visszavásárolni Frigyestől a Szent Koronát. Hatalmas összeg volt ez, egy speciális adó kivetésével sikerült összeszedni, ezért aztán elejét akarták venni a további lopásoknak. Így az 1464. évi II. törvény részletesen szabályozta a Szent Korona őrzésének körülményeit; a feladatot koronaőr főurak látták el Visegrádon.

Ettől kezdve a korona őrzése folyamatos volt, erre még a Habsburg-uralkodók is nagy gondot fordítottak. Különösen Mária Terézia, az ő idejében kapták az őrzők a Magyar Királyi Koronaőrség nevet. II. Lipót alatt a korona őrzését áthelyezték Budára, egyúttal rögzítették a teendőket váratlan események, illetve veszély esetére.

A magyar államiság szakrális talapzatát őrző alakulat szálka volt a kommunisták szemében, így a Tanácsköztársaság idején feloszlatták a koronaőrséget, sőt az is felmerült, hogy a koronát beolvasztják vagy elárverezik. A második világháború végén a Magyar Királyi Koronaőrség tagjai Budapestről Veszprémbe, onnan Kőszegre, majd Velembe menekítették, végül Ausztriában ásták el a koronázási jelvényt. Később a Szent Korona amerikai kézbe került, a koronaőrséget pedig ismét feloszlatták. A koronát 1978 januárjában adta vissza az amerikai kormány Magyarországnak. Ekkor ideiglenesen a Nemzeti Múzeumba került, ahonnan az első Orbán-kormány idején, 2000. január elsején vitték át a Parlamentbe. Ettől fogva állandó őrség vigyázott rá, de csak 2011. május 30-án vette át ismét a Belügyminisztériumtól a Magyar Honvédség állományába tartozó alakulat, az újraalapított Honvéd Koronaőrség a Szent Korona őrzését.

Különleges egység

– Aki hozzánk jelentkezik, korábban szolgált már más katonai egységnél, vagy rendvédelmi képzést kapott. Itt viszont egy speciális képzésen esnek át a leendő koronaőrök – tudjuk meg Szolcsánszky Márton alezredestől.

Ennek része többek között a koronát övező eszmeiség megismerése, illetve azon képességek elsajátítása, amelyekre többek között a korona szállítása során lehet szükség. Néhány hete például szakharcászati kiképzésen vett részt az alegység, ahol szállítmánykísérő feladatokat gyakoroltak, személyvédelmi eljárásokkal ötvözve. Természetesen nem minden koronaőr egyszerre, hiszen egy csoportnak mindig a Parlamentben kell tartózkodnia, ahogy az egyéb szolgálati feladataikat, a kiképzést is váltásos rendben látják el. Ugyanakkor ahogy például az angol királyi testőrség, úgy a magyar koronaőrök is bevethetők hagyományos katonai feladatokra is: ott voltak a dunai árvízi védekezésnél, és a határvédelemben is részt vettek.

– A kiválasztás önkéntes alapon történik, toboroznunk szerencsére nem kell, annyi elhivatott ember érkezik hozzánk, hogy nincsenek gondjaink a feltöltöttséggel, stabilan kilencven százalék fölött vagyunk – mondja az alezredes. Megtudjuk tőle, a Szent Koronát nagyon ritkán szállítják.

Aki találkozik vele rendezvényeken, kiállításon bárhol a Parlamenten kívül, az valamelyik másolatát látja. Ha mégis kimozdítanák az Országház épületéből, akkor az utazás lebonyolítása a koronaőrök feladata lenne. Már a mozgatása is embert próbáló feladat, hiszen a tárolónak komoly súlya van, nem is beszélve az útvonaltervek elkészítéséről, tekintettel egy ilyen út komoly biztonsági kockázatára. Ezért aztán a korona nem sűrűn utazik, korábban egyszer vitték el Esztergomba, majd 2000-ben érkezett meg végső helyére, a Parlamentbe, ahol közjogi méltóságoknak kijáró tiszteletadással, 24 ágyúlövéssel fogadták.

Egy nap a koronaőröknél

– Mindig is érdekelt a Szent Korona története – mondja a Demokratának Juhász Tamás zászlós, aki 2014-ben döntött úgy, jelentkezik a Honvéd Koronaőrségbe.

Előtte tizenhárom évig szolgált Tatán a lövészdandárnál, és érezte már, hogy jó lenne továbblépni. Amit az ismerőseitől hallott a környezetről, a szolgálat ellátáséról, tetszett neki, ezért döntött úgy, hogy ha megfelel az elvárásoknak, leteszi a koronaőresküt.

– Két előszűrésen kellett átmenni. Az átlagosnál nagyobb elvárásokat támasztanak, például legalább száznyolcvan centiméteres magasság, érettségi szükséges, és a fizikai követelmények is keményebbek voltak – meséli a zászlós, akiről az egyenruhája gombjait díszítő korona egyből elárulja, sikerült teljesítenie a feltételeket.

Juhász Tamásnak egyébként nem volt újdonság az őrző-védő feladatkör, korábban négy alkalommal is járt misszióban, egyszer Afganisztánban, háromszor Koszovóban, ahol hasonló feladatokat látott el.

A zászlós elmeséli, a huszonnégy órás szolgálat reggel hétkor kezdődik, előtte egy rövid felkészítéssel. Beosztják a tevékenységeket, ellenőrzik a fegyvereket és a ruházatot, majd jön a szolgálat. Általában nyugalomban telik, de folyamatosan figyelik a külső eseményeket, és ha szükséges, mondjuk mert nagyobb tüntetés készülődik a Parlament előtt, akkor megerősítik az őrséget. Legfőbb törekvésük az, hogy a koronát olyan állapotban tudják majd átadni az utánuk következő generációnak, ahogy ők megörökölték, megőrizve azt a mély szakralitást is, amely az elmúlt évszázadokban az ereklyét övezte. „Mi megvédjük a Szent Koronát, a Szent Korona pedig megvéd minket!” – mondták a második világháború végén, a korona menekítése közben az akkori koronaőrök. A belé vetett hit ruházta fel erővel őket.

Ehhez a szellemiséghez a mai koronaőrök által meghonosított hagyományok is ezer szállal kötődnek. Mindennap tábori lelkész érkezik az eligazításra, és mond áldást az aznap szolgálatba lépő állományra, de jó példa a Nagyboldogasszony-napi virrasztás is. Az alegységhez felvett újoncok, miután a laktanyában letették a koronaőresküt, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a Szent Korona előtt is megerősítik. Majd áhítattal és virrasztással emlékeznek meg a korona felajánlásáról, kérve a Szűzanya segítségét, hogy kitartson mellettük.

FOTÓ: MTI/LAKATOS PÉTER

Hírek

Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem

A kritikus infrastruktúra fogalma az utóbbi években kezdett elterjedni a köztudatban és vált prioritássá ennek védelme, pedig ennek jelentősége már a II. világháború alatt is egyértelmű volt. Az előadás során végignézzük, hogy melyek a kritikus infrastruktúra azon elemei, amelyek pusztítása képes ellehetetleníteni egy ország vagy egy haderő működését, milyen potenciális veszélyek fenyegetik, valamint megvizsgáljuk azt is, hogy milyen módon lehet ezeket a leghatékonyabban megóvni.

Helyszín: Színházterem
Belépés díjtalan!

Az előadásra a maximális létszám 160 fő. Az előadásra belépni kézfertőtlenítés és testhőmérséklet- ellenőrzés után lehet, maszk használata kötelező! Az előadás helyjegyes, ültetett!

Hírek

Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem

A mindenkori magyar határőrség jelentős szerepet játszott és játszik hazánk (had)történelmében. Visszatérő előadónk a második világháború után a határőrség 56-os forradalom idején betöltött szerepéről tart izgalmas, a korszakot a hadtudományon keresztül elemző előadást.
Az előadásra a maximális létszám 160 fő. Az előadásra belépni kézfertőtlenítés és testhőmérséklet- ellenőrzés után lehet, maszk használata javasolt! Az előadás ültetett!

Helyszín: Színházterem
Belépés díjtalan!

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.