Szerző: Takács Vivien
Első alkalommal tartottak író-olvasó találkozót Budapesten, a Petőfi Sándor laktanya könyvtárában március 22-én, csütörtökön. Az ötletgazda és az esemény szervezője Tósoki Anikó közalkalmazott, a laktanya és a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ könyvtárosa volt.
M. Tóth Györggyel, a Magyar Honvéd magazin korábbi, Zrínyi-gyűrűvel is elismert újságírójával dr. Ravasz István alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtisztje beszélgetett. Az alezredes a szerzőt két hiánypótló alkotásáról kérdezte. Az egyik a 2013-ban bemutatott A Petőfi Sándor laktanya 100 éve, a másik a tavaly megjelent A Katonabáró című könyv volt.
Az előbbi művéből többek között kiderül, hogyan épült a kaszárnya, milyen előírások vonatkoztak arra, miként kell egy laktanyának kinéznie, és hogy a jelenlegi parancsnoki épület eredetileg katonabörtönnek épült. Míg az utóbbi könyv vitéz Szurmay Sándor élettörténetéről szól, aki az Osztrák-Magyar Monarchia legismertebb magyar hadvezére volt.
Dr. Ravasz István alezredes elárulta: a két könyv között található egy apró összefüggés. „Petőfi Sándor és vitéz Szurmay Sándor között távoli kapcsolat van: Szurmay Sándor nagybátyja, Sámuel, és Petőfi Sándor több mint két évig Kecskeméten osztálytársak voltak” – mondta el a főtiszt.
Az előadáson a szerző elárulta, miért is írta meg a két könyvet, honnan talált hozzájuk forrásokat, illetve elhangzott egy-két kiegészítés is az alkotásokkal kapcsolatban. Érdeklődésünkre M. Tóth György elmondta: köszönet illeti a hadtörténeti, helytörténeti emlékezetet ébren tartó katonákat, a XVI. kerületi leszármazottakat és nemkülönben feleségét, aki kutatásai során, az utolsó nyomdai mozzanatig mindvégig támasza volt. „A könyvek pártolóim nélkül nem láthattak volna napvilágot” – tette hozzá a szerző.
Fotó: a szerző felvételei
