Galéria, Hírek

Állománygyűlés két szervezeti elemünk átadás-átvétele alkalmából

2023. március 01-jei hatállyal MH Híradó és Informatikai Rendszerfőközpont (MH HIRFK) és az Információvédelmi Főnökség személyi állománya és feladatrendszere az MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandárba integrálódik. Az ebből az alkalomból megrendezett állománygyűlés parancsok és határozatok ismertetésével, valamint az elismerések átadásával kezdődött.

Ezt követően Mudra József ezredes, az MH BHD dandárparancsnoka méltatta a kiváló szervezeti elemek eddigi feladatellátását és köszönetet mondott az elmúlt évek áldozatos munkájáért. Beszédében hangsúlyozta: „Biztos vagyok benne, hogy méltó módon folytatják elődeik tevékenységét úgy, hogy a szakmai és a katonai élet hazai, valamint nemzetközi környezetében továbbra is teljesíteni tudják a rájuk háruló feladatokat az elvárásoknak megfelelő szinten.”

A rendezvényen beszédet mondott Koronczai Tibor ezredes, az MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár dandárparancsnok-helyettese, Pristyák János ezredes, az MH HIRFK parancsnoka, illetve Gaspor Tibor ezredes, a Honvéd Vezérkar Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese.

Szerző: Kresz Fruzsina fhdgy.

Fotó: Bankó József

Galéria, Hírek

MH BHD évértékelő és feladatszabó állománygyűlés

Az alakulat éves értékelő és feladatszabó értekezletét Mudra József ezredes, a dandár parancsnoka tartotta február 22-én, a Petőfi Sándor laktanyában. A rendezvényen részt vett dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint Kaszab Zoltán főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa is.

Az alakulat katonáit óriási köszönet illeti – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. „A dandárnak van egy látható arca, amit a díszelgők, a palotaőrök, a koronaőrök, a huszárok és a zenekarok adnak. Ők is mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Honvédség elismertsége folyamatosan nő. Önök a kirakat, önöket látják a legtöbben” – hangsúlyozta a Honvéd Vezérkar főnöke, aki a február 13-án indult toborzókampányról is beszélt. Kiemelte: ennek célja, hogy minél többen megismerjék a Magyar Honvédség feladatát. Végezetül felhívta a figyelmet a 175 kilométeres közösségi futásra, ami a 175 éves Magyar Honvédség megünneplését is szolgálja.

Az értekezleten Kaszab Zoltán főtörzszászlós hangsúlyozta: jónak tartotta, hogy a parancsnokok külön szót ejtenek az altisztekről és a vezénylőzászlósokról, és feladatot is szabnak számukra. „Ez tökéletesen bizonyítja, hogy az altisztek és a vezénylőzászlósok fontos részei a katonai szervezet életének, feladatvégrehajtásának” – fogalmazott, hozzátéve: minden altisztnek kötelessége, hogy a rendfokozatához, tudásához és beosztásához mérten maximálisan támogassa mindenkori parancsnokát akár alegység, akár egység szinten.

Mudra József ezredes évértékelőjében hangsúlyozta: az alakulat egész évben bővelkedett kihívásokban. A Közös Akarat feladat mellett közreműködtek a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, valamint a háttérintézmények munkájának támogatásában, a híradó és vezetéstámogatói, informatikai, logisztikai és ügyviteli szakfeladatok ellátásában is. A díszelgők és a katonazenészek pedig hozzájárultak nemcsak a dandár, hanem az egész Magyar Honvédség jó hírének öregbítéséhez.

Az évértékelés után Mudra ezredes az idei feladatokról beszélt. „Célunk az, hogy mindenki, rendszeresen, naponta végezze fizikai felkészülését és bármikor képes legyen minél magasabb szinten végrehajtani a fizikai állapotfelmérést” – emelte ki.

 

Forrás: honvedelem.hu
Szöveg: Takács Vivien
Fotó: Szováthy Kinga

Galéria, Hírek

Altiszti állománygyűlés

 

Az altiszti állomány tagjait Balázs Tibor főtörzszászlós, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár vezénylőzászlósa tájékoztatta az elmúlt időszak és a közeljövő tudnivalóiról.

Beszédében a vezénylőzászlós megköszönte a január 26-án sikeresen végrehajtott alaki szemlét, melyet a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség kiválóra értékelt.

Következő témaként a képzések rendszeréről és fontosságáról beszélt – ugyanis egy altiszt előmenetele folyamatos képzések útján valósulhat meg; egyúttal felhívta az állomány figyelmét arra, hogy éppen ezért érdemes az életpályát tudatosan, éveket előre átgondolva megtervezni.

Az idei évben ugyanúgy, mint 2022 folyamán, kiemelt szerep jut a gyakorlati képzéseknek – a Tábori Kihelyezési Hétek folytatódni fognak. Ennek kapcsán a vezénylőzászlós hangsúlyozta, hogy a kiképzések folyamán ugyancsak felelősségteljes szerep hárul az altisztekre: elvárás, hogy minden altisztnek képessé váljon a beosztott állomány kiképzésére, vezetésére.

A dandár vezénylőzászlósának beszéde után Rikkers Attila törzszászlós, a 32. Testőrezred vezénylőzászlósa tartott tájékoztatót egy új típusú fizikai felmérés, a Harci Állóképesség Felmérő részleteiről.

Az állománygyűlés a bajtársak részéről felmerülő kérdések megválaszolásával zárult.

 

Szerző és fotók: Bankó József

Galéria, Hírek

A magyar királyi 2. honvédhadsereg szárazföldi fegyverzete a keleti hadszíntéren

Dr. Kovács Vilmos ezredes – 2022-ig a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka – egy átfogó, másfél órás előadást tartott a keleti hadszíntéren harcoló honvéd katonák szárazföldi fegyverzetéről február 20-án a Stefánia Palota dísztermében. 

Az eseményen résztvevő hallgatóság megismerhette, hogy milyen külföldi, avagy magyar forrásokból sikerült beszerezni a több mint 200 ezer főre tehető 2. m. kir. Honvédség fegyverzetének eszközparkját. A magyar-német-szovjet hadosztályok fegyverzeti összehasonlításáról készült táblázatából kiderült, hogy pontosan milyen fegyverzettel és felszereléssel küldték őket a frontra. Így a gyalogsági és tűzérségi fegyverek tekintetében részletes bemutatót kaptak az előadáson résztvevők, úgymint: marok és sorozatlövő fegyverek, aknavetők, tarackok, páncéltörők és harckocsik. Megtudhattuk azt is, hogy lőszer-utánpótlás tekintetében komplett vonatok szállították Németországból, illetve Magyarországról a tüzérség számára a muníciót. A folyamatosan érkező ún. lőszervonatok általában 30-40 vagonból álltak.

A prezentációból az is kiderül, hogy végrehajtható, vagy lehetetlen feladatot kaptak a német szövetségestől, továbbá, hogy gyengén vagy erőn felül teljesítettek-e a magyar katonák a Don-kanyarnál. Végül pedig az előadás ismertette azt is, hogy milyen erők jöttek haza 1943-ban.

 

Szerk/foto: Pete Balázs

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.