Hírek

Lovaggá ütötték az MH BHD Kulturális és Rekreációs Igazgatóság igazgatóját

A Magyar Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998. szeptemberében hozta létre. Aulechla ezredes a címet a honvédség és a társadalom kapcsolatának fejlesztéséért, a XXIII. Magyar Kultúra Napja Gála alkalmából, az elismerés 21. évfordulóján „vehette át”, neve bekerült a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe.

„A cím adományozására nyílt pályázat útján társadalmi szervezetek és alapítványok adhatnak jelölést. A pályázatot minden év nyarán hirdetik meg október 15-ei határidővel. A kuratórium döntését az 1999. január 22-én elsőként elismert 12 főből álló Alapító Lovagok közössége, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje évente felkért lovagjaiból álló Tanácsadó Testület készíti elő. A testület javaslata alapján a kuratórium december elsejéig hozza meg döntését. Az elismerés elfogadásáról vagy elutasításáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát kitöltve és aláírva a következő év január 4-ig visszajuttatja az alapítványnak. A lovaggá ütés jellegű „ceremónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel és ezüst kitűzővel.” – olvasható a Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapján.

Aulechla ezredes Tiszarádon nevelkedett, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban volt katonai kollégista, majd a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola honi légvédelmi rakéta szakán diplomázott 1987-ben. Több, mint tíz éven át a légvédelmi rakéta csapatok különböző beosztásaiban szolgált, és „rakétás” szolgálatát osztályparancsnokként fejezte be. A Nemzetvédelmi Egyetem elvégzése, valamint hadműveleti törzsekben betöltött beosztások után 2007-ben az MH Támogató Dandár parancsnok helyettesének, majd 2012-től Budapesti Helyőrség Dandár törzsfőnökének került kinevezésre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyam befejezését követően 2013-tól az MH BHD Kulturális és Rekreációs Igazgatóság igazgatója lett.

Mindezek mellett, szabadidejében bekapcsolódott a nagytarcsai Béke Barátság Napok, Integrácós Fórumok szervezésébe, valamint a Nyugállományú Honvédők Nagytarcsai Egyesületének tiszteletbeli tagja. A jelölést ez a szervezet és Nagytarcsa Község Önkormányzata adta a haderő és a társadalom kapcsolatának példaértékű ápolásáért. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány Országfutók Csapatának tagjaként tizenöt alkalommal vett részt az „Emlékfutás a hősökért” programban, és a katonai pályára irányítást elősegítő „Bevetés” anyaországi és határontúli programjaiban. „Eddigi pályafutásomnak a sport és a kultúra szeretete mindig is szerves részét képezte. Az általunk szervezett emlékfutások elsősorban neves történelmi személyiségek, hadvezérek, neves írók, költők évfordulós rendezvényeihez kapcsolódtak, és a megtett kilométerek során az érintett településeken ünnepségekkel (koszorúzás, szoboravatás, emléktábla avatás) emlékeztünk meg elődeinkről. Minden településen, ahol keresztülfutottunk, megszólítottuk a helyi önkormányzatok iskoláit, lakosságát, hogy csatlakozzanak hozzánk. A helyszíneken emlékezetes rendezvényeket tartottunk a fiatalok hazaszeretetre nevelése, kulturális értékeink, hagyományaink megőrzése érdekében” – mondta az igazgató.

2010-ben a DELO Nemzetközi Humanitárius Katonai Lovagrend Magyarországi Lovagjai Egyesület lovagja lett. 16 évet élt Nagytarcsán, 10 éven keresztül volt az általános iskola alapítványának elnöke, mely idő alatt az önkormányzattal közösen számos kulturális és sportprogramot (erdei táborok, jótékonysági rendezvények, akadályversenyek) szerveztek, amire a gyerekek a mai napig szívesen emlékeznek.

„Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a Falvak Kultúrájáért Alapítvány méltónak tartott erre a címre, és így a Magyar Kultúra Lovagja lehetek. Az elismerést a honvédség és a társadalom kapcsolatának fejlesztéséért kaptam, amit a jelenlegi beosztásom egyik legfontosabb feladatának tartok. 2013-tól teljesítek szolgálatot kulturális szakterületen, és azt gondolom, hogy kulturális értékeink megőrzése napjainkban különös fontossággal bír, hiszen ez nemzeti identitásunk megőrzésének záloga. A kultúra az egyik legkézenfekvőbb eszköze a társadalmi kommunikációnak, és kiemelt szerepet játszik a honvédség társadalmi elismertségének növelésében. Meg kell említenem, hogy habár az eredeti „szakmámtól” távol kerültem (egyetemi diplomámat a ballisztikus rakétaelhárításról írtam), bízom abban, hogy a kultúra területén végzett tevékenységünkkel hozzájárulunk a haza védelméhez, a haza fegyveres szolgálatát vállalók személyiségének, és a katonaközösségek formálásához. Büszke vagyok az eddig végzett munkánkra, és kollégáimra, mert nekik is köszönhetem azt, hogy megkaphattam ezt a címet.”

 

Fotók: Végh Zoltán

 

Hírek

A színek tánca

Az „Egy női alkotó az Irinyi János laktanyából, a Petőfi Sándor laktanya könyvtárában” szlogenű tárlatra – már a megnyitó napján is – az elmúlt két év legnagyobb nézőtömege volt kíváncsi. A kiállítást Szijártó Richárd alezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) Szállító Zászlóalj parancsnoka nyitotta meg: „Az alkotó rendkívül jókedélyű, illedelmes, tisztelettudó, de leginkább mosolygós hölgy, akinek alkotásai valójában az alkotót tükrözik, aki színt visz az életbe”.

Ezt követően Tósoki Anikó, a kiállítás főszervezője adta elő József Attila: Gyöngy című versét. „A BHD két budapesti telephelyét, az Irinyi laktanyát és a Petőfi laktanyát kapcsolta össze a kiállítás azzal, hogy egybefogta szíveinket. A megnyitóra választott vers is erre utal.”

Nagyné Vései Viktória főtörzsőrmester, az MH BHD altisztje 2017-ben kezdett komolyabban érdeklődni a festészet iránt, azóta online tanfolyamokon képzi magát. A grafitról akril festékre váltott, jelenleg az olajfestékkel próbálkozik. Az impresszionista és a realista stílust absztrakt vonásokkal ötvözi. A képek egy része vegyes technikával készül: ecset és festőkés használata együtt. A főtörzsőrmester elmondása szerint ez a kiállítás egy valóra vált álom.

A tárlat február 15-ig tekinthető meg, majd – a tervek szerint – vándorkiállítássá alakul, s a kibővített változatnak az Irinyi János laktanya ad majd otthont.

 

Fotók: Gramantik Zoltán

Hírek

Képeken a Magyar Honvédség 170 éve

A kiállítást Baráth Ernő dandártábornok, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka nyitotta meg. „A művészeti alkotás az ember egyik legősibb kifejezési formája és mindig fontos szerepet játszik egy adott társadalom értékeinek a közvetítésében” – hangsúlyozta a dandártábornok. Elmondta: a Magyar Honvédség életében hagyománnyá vált, hogy pályázatok és alkotótáborok útján támogatást kapnak azon aktív és nyugállományú bajtársak és munkatársak, akik a képzőművészeti tehetségükkel szolgálják a magyar katona kultúra hagyományait. Hozzátette: az amatőr alkotók évente kétszer – tavasszal és ősszel – kapnak lehetőséget arra, hogy tudásukat művésztanárok irányítása alatt fejleszthessék.

A IV. Vajai Honvéd Művésztelepen és a XXVII. Nemzetközi Katonai Képzőművészeti Alkotótáborban született munkák vándorkiállításként járják be a katonai szervezeteket, így a hivatástudat, a hazaszeretet, vagy épp a hagyományápolás a szigorúan vett szolgálattól elszakadva jelenik meg az alakulatok életében. A kiállítás első állomása hagyományosan a Stefánia Galéria, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett központi ünnepséghez kapcsolódva.

A kiállítást Breznay András festőművész ismertette. Kiemelte: az idei tárlat fő témája a „170 éves a Magyar Honvédség” volt.

A Vajai Honvéd Művésztelepet az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár hagyományteremtő szándékkal, 2015. augusztus végén indította útjára, amelyet az azt követő években is sikerrel bonyolított le, 2018-ban immár negyedik alkalommal. A Nemzetközi Katonai Képzőművészeti Alkotótábor több évtizedes hagyományt ápol, amelyet tavaly szeptemberben rendeztek meg Balatonakarattyán, cseh résztvevőkkel együtt. A két helyszínen összesen közel negyven „katonaalkotó” számára nyílt lehetőség, hogy képzőművészeti tehetségükkel hozzájáruljanak a katonai hagyományok ápolásához.

A kiállításon a fent említett alkotótáborokból válogatott festményeket, grafikákat tekinthetnek meg a művészet kedvelői a Stefánia Galériában egészen február 2-ig, vasárnap kivételével naponta 13-18 óráig.

A rendezvényt az alkotásokon kívül a Magyar Honvédség Központi Zenekarának fuvolatriója és M. Simon Andrea előadóművész színesítette.

Fotó: Tóth László

Hírek

Kép-Zene-Vers

Jóság síró vágya… Ezzel a címmel került megrendezésre a tavalyi év decemberében a Stefánia Irodalmi Kör estje, mely osztatlan sikert aratott közönség körében, s melynek kibővített, részben átdolgozott programja került bemutatásra 2019. január 16-án a Kép-Zene-Vers programsorozat keretében a Stefánia Palota Pódium-bárjában.

Az egy órásra bővített, Tósoki Anikó által összeállított drámajátékéban – az egyes művészeti ágak keveredésével – olyan egyedi hangulatot teremtettek a művészek, mellyel ritkán találkozhatunk. Majtényi Judit képei – melyek az alkotóművész programban is elhangzó versekre adott reflektálásaként születtek – tökéletes vizuális keretet alkottak, s az első pillanattól segítettek megteremteni a bensőséges légkört.

A műsorban az MH BHD állományába tartozó Gárdonyi Fanni, Szőke Károly főhadnagy és Tósoki Anikó előadásában elhangzottak többek között Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Jónás Tamás, Szabó T. Anna és József Attila versei. A szavalatokat és a képi világot dalbetétek tették teljessé, melyben közreműködött a saját szerzeményeit bemutató és gitáron kísérő Ács Enikő, valamint Kerényi Eszter Lilla, a Zeneakadémia fuvola-művész hallgatója.

A program során kiállított képek az est végével nem hagyták el a Stefánia Palotát, kiállítás formájában január 30-ig még megtekinthetők a Honvéd Kulturális Központ könyvtárában.

Fotók: A szerző felvételei

Hírek

A magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata

A Mátyás-templomban tartott engesztelő szentmisén Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke egy a doni tragédiában résztvevő tábori lelkész imádságának felolvasásával emlékezett meg a hősi halottakról, majd kiemelte, hogy nem csak a harcokban elesett, vagy a fagyhalál miatt életüket vesztettekre, de a fogságba esett katonákra és azokra is emlékeznünk kell, akik itthon kerültek börtönbe, vagy épp ítéltettek élethosszon át tartó hallgatásra. Mint Berta Tibor fogalmazott, a történelmi emlékezetet nem lehet kipusztítani. Emlékezni kell, még akkor is, ha fájdalmas a múlt.

A Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke arról is szólt, hogy a Don mentén harcolók számtalanszor tettek tanúbizonyságot a katonaerények legszebbikéről: az önfeláldozásra is kész bajtársiasságról. Ez annak bizonyítéka, hogy az ember embert tudott maradni még a legvégső időkben is, ami egyet jelentett a béke diadalával a háború felett.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán Szabó István, a HM honvédelmi ügyekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy a Don-kanyar a Magyar Honvédség fekete lapjaként került be a történelmünkbe. „A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, az elesettek és fogságba kerültek száma sajnos még ma sem ismert. Ám az bizonyos, hogy ez volt a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata” – jelentette ki Szabó István. Katonai sírfeliratok ismert szövegét idézve elmondta: „Senki nem tölt be szebben földi célt, mint ki holtával hazájának élt – olvashatjuk ezt a mondatot több katonai emlékművön is. De akartak-e ezek az emberek meghalni, hősi halottá válni? Valószínűleg nem. Viszont katonák voltak, akik felesküdtek hazájuk védelmére és az eskühöz hűen küzdöttek a végsőkig és adták legdrágább kincsüket, az életüket a hazáért.”

A megemlékezésen Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi, valamint Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök mondtak imádságot, majd a résztvevők koszorúk elhelyezésével tisztelegtek a hősi halottak emléke előtt.

Több éves hagyománynak megfelelően a rendezvény részeként Jásdi Balázs a Magyar Tartalékosok Szövetség hagyományőrző tagozatának vezetője átvette Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokától a XIX. Doni Hősök Emléktúra – amelynek fővédnöke Benkő Tibor honvédelmi miniszter – útba indító menetparancsát.

Fotó: Rácz Tünde

Hírek

Alkotótáborok 2018

Az I. Vajai Honvéd Művésztelepet az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár hagyományteremtő szándékkal, 2015. augusztus végén indította útjára, amelyet az azt követő években is sikerrel bonyolított le, 2018-ban immár negyedik alkalommal.

A XXVII. Katonai Képzőművészeti Alkotótábor is több évtizedes hagyományt ápol, amelyet tavaly szeptember 4-14. között rendeztek meg Balatonakarattyán.

A két helyszínen összesen közel 40 fő „katonaalkotó” számára nyílt lehetőség, hogy képzőművészeti tehetségükkel hozzájáruljanak a katonai hagyományok ápolásához.

A kiállításon a fent említett alkotótáborokból válogatott festményeket, grafikákat tekinthetnek meg az érdeklődők a Stefánia Galériában, január 18-tól február 2-ig, vasárnap kivételével naponta 13-18 óráig.

A belépés díjtalan!

Hírek

Őrzők, vigyázzatok a határra!

A Honvéd Határőrség felállítása és tevékenysége 1945-1950 között című előadással folytatódott a Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem című sorozat csütörtök délután. A szabadegyetem résztvevőit Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője köszöntötte, aki elmondta: az elmúlt nyolc év első határőr témájú előadását hallhatják majd.

Fórizs Sándor nyugállományú rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára könyvajánlóval kezdte előadását. Tragédiák sorozatának nevezte az ötéves időszakot, majd részleteiben mesélt a felállítás körülményeiről, illetve a szervezet tevékenységéről is. Mint felidézte, a második világháború végeztével viszonylag zavaros időszak következett Magyarország történelmében. A határőrség megszervezését a Honvédelmi Minisztérium 1945. február 23-án kiadott rendelete alapján kezdték meg, felállítása végül három ütemben történt meg. Feladatrendszere is sokat változott a címben említett öt év alatt, hiszen mindig a változó körülményekhez kellett alkalmazkodni.

A szabadegyetem résztvevői a Gobelin teremben tartott előadás zárásaként kérdéseket tehettek fel a Honvéd Határőrséggel kapcsolatban.

 

Fotók: A szerző felvételei

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.