Hírek

Magyar katonazenészek is felléptek a Berlin Tattoo-n

A katona-zenekari fesztiválok világszerte óriási népszerűségnek örvendenek. E fesztiválokat világszerte tatoo-nek nevezik, amely egy különleges katonai parancsszóból kapta nevét. A „tatto” szó a holland „doe den tap toe”, röviden „tap toe” kifejezésből ered, mely a magyar takarodó megfelelője. Szó szerinti fordításban azt jelenti: „zárd el a sörcsapot”.

A kifejezést az angolok is átvették még az osztrák örökösödési háború idején, amikor a brit hadsereg Flandriában állomásozott. A britek ezt a szokást egyfajta zenés szignállá alakították át és a katonai alakulat dobosai és dudásai minden este eljátszották ezt a jelet a helyi kocsmárosoknak, hogy azok zárják el a sörcsapokat, ezzel pedig arra kényszerítsék a katonákat, hogy térjenek nyugovóra. A XIX. században a laktanyákban megfordult ennek a jelentése: a „tattoo” kifejezés már nem a takarodó szignál jele volt, hanem a fúvószenekar így hívta a katonákat éjjeli mulatságra.

A nagyszabású berlini  katonazenekari fesztivált – melynek célja a nemzetközi katonai és kulturális hagyományok bemutatása, és népszerűsítése – 1997 óta minden évben hatalmas közönségsiker mellett rendezik meg. A Magyar Honvédség Központi Zenekar idei fellépésével immár harmadik alkalommal működött közre ezen rangos eseményen, a berlini Max-Schmeling sportcsarnokban. 

A Központi Zenekar idén is sikerrel lépett a közönség elé, és nagy tetszést váltott ki történelmi díszegyenruhája is.  A zenekar műsorát Bánfy Csaba őrmester ének produkciója színesítette. 

Az idei fesztiválon – Magyarország mellett – Norvégia, Hollandia, Lengyelország, az Amerikai Egyesült Államok, Litvánia, Ukrajna és Németország reprezentatív katonazenekarai vettek részt. A 47 katonából álló magyar zenekar Csizmadia Zsolt ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere, Kovács Tibor alezredes, karmester, Szabó Imre őrnagy, karmester-helyettes és Sárosi Péter százados, zenekarvezető szakmai vezetése mellett utazott ki Németországba.

Hírek

Jótékonysági koncert a gyógytornász és logopédus megsegítéséért

„Horváthné Illés Barbara gyógytornász és logopédus, két gyermek édesanyja. Egy különleges intézményt vezet, a Csillagház Általános Iskolát, ahol halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekeket oktatnak-nevelnek. Apósával együtt 2017. január 2-án egy jogosítvány nélküli részeg sofőr ütötte el a járdán. Apósa életét vesztette, Barbara bal lábát térd alatt amputálni kellett.” – olvasható az alapítvány oldalán.

A szombat délutáni teltházas eseménynek a Péterfy Sándor utcai Kórház rendelőintézet és Baleseti Központ adott otthont. Az est folyamán Schmied Zoltán színművész, a Centrál Színház társulatának tagja konferált. A zsúfolásig megtelt kórházi előtérben felcsendültek – többek között – Kacsóh Pongrác: Rákóczi – daljáték, George Gershwin legnépszerűbb számainak átiratai, Elvis Presley és Tom Jones dallamai.

A rendezvénnyel kapcsolatban készült interjú elérhető az alábbi linken: https://www.mediaklikk.hu/cikk/2018/01/16/a-hely-csillaghaz-1-resz

 

Hírek

A Juta-domb hőseire emlékeztek

A megemlékezésen Baráth Ernő dandártábornok, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka azt mondta: az 1956-os forradalom egyetlen – a magyar katonák és a szovjet alakulatok között zajlott szabályszerű – győztes összecsapása volt a Juta-dombnál vívott ütközet. Felidézte, hogy a szovjetek két héttel a szabadságharc kitörése után, november 4-én támadásba lendültek és elfoglalták az helyőrségeket, reptereket, így csak azok a magyar katonák tudták felvenni a harcot ellenük, akik a nemzetőrök mellett dolgoztak, esetleg éppen menetbe vagy külső védelemre osztották be őket.

A Juta-dombnál vívott ütközetben az 51. Honi Légvédelmi Tüzérosztály alegysége, az őket kiegészítő tüzérüteg, a 31. Lövészezred 3. százada és a pesterzsébeti, valamint a soroksári nemzetőrök vettek részt. Az összecsapás résztvevői bebizonyították, hogy méltó utódai a magyar történelem hőseinek, akik ha kellett, a túlerővel szemben is készek voltak felvenni a harcot – hangsúlyozta. A forradalom olyan gátakat tört át, amelyek addig a szinte börtönné változtatott ország lakóit tartották távol az igazi demokráciától. A Rákosi-rendszer ugyanis mindent megtett, hogy a demokratikus törekvéseket gúzsba kösse, ezért nem meglepő, hogy a forradalom a magyar polgárok többségét megérintette, s az emberek változást akartak – fogalmazott a dandártábornok. A néphadsereg nehéz helyzetbe került a forradalom kitörésekor: a gyakran egymásnak ellentmondó parancsok között az alakulatok magukra maradtak, s a felkelők ellen is fordíthatták volna a fegyvereiket. Végül azonban egyértelműen Nagy Imre kormánya mellé álltak.

Az 1956-os forradalom nemcsak az országot alakította át, hanem talán a legfontosabbat is: az emberek, a katonák lelkét is megérintette és megreformálta” – mondta Baráth Ernő. A dandártábornok szavai szerint a forradalom leverését követő megtorlásban a kivégzettek tizede katona volt, a kivégzett huszonnégy katona közül heten a Juta-dombnál vívott összecsapásban való részvételük miatt kerültek vérpadra, és még további négyüket ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre. „A rájuk kimondott ítélet szimbolikusan annak a hadseregnek is szólt, amely azonosult a forradalom eszméjével” – fűzte hozzá.

A beszéd után a résztvevők megkoszorúzták a főváros XXIII. kerületében, a Helsinki út 105. szám alatt lévő emlékművet. A fekete kőből kifaragott obeliszken egy Kossuth Lajostól származó idézet olvasható: „Nem győztünk, de harcoltunk. Nem törtük meg a zsarnokságot, de feltartóztattuk. Nem mentettük meg a hazánkat, de védelmeztük.”

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

Hírek

Háborúk újrakezdve, 2017: Elavult békeálmok távol és közel – Háborúk, konfliktusok, migránsválság értékelése

Tábornok úr előadásában részletesen kifejti a távol- és közel-keleti világban forrongó konfliktusokat, problémaforrásokat, illetve azt is megvizsgáljuk, hogy mindez milyen hatással van a világ többi részének működésére. Külön kitérünk a migránsválság kérdésére, amely talán a legnagyobb hatást gyakorolja Európa biztonsági helyzetére is.

Helyszín: Stefánia Palota – Pódium bár

Időpont: 2017. november 30. csütörtök 17.30

A belépés díjtalan!

Hírek

A Honvéd Kulturális Egyesület Képzőművészeti Tagozatának országos csoportos képzőművészeti kiállítása

A Honvéd Kulturális Egyesület 1992-ben azzal a céllal jött létre, hogy a honvédelmi kulturális értékeket megőrizze, ápolja, és a civil társadalom felé önszerveződő módon terjessze. Az Egyesület képzőművészeti tagozatának feladata a katonaképzőművészek alkotói feltételeinek, és műveik megmutatkozási lehetőségeinek segítése, honvédelmi témájú alkotások létrehozásának támogatása.

Megnyitó: 2017. november 21. kedd 16 óra

Megnyitja: Sipos Gábor, a Honvéd Kulturális Egyesület elnöke

Megtekinthető: 2017. december 6-ig, vasárnap kivételével naponta 13-18 óráig.

Helyszín: Stefánia Palota – Stefánia Galéria

A belépés díjtalan!

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.