A Budapesti Helyőrség Zenekara jóvoltából újra katonazene mellett indult el a korcsolyaszezon Budapesten a Városligeti Műjégpályán, november 17-én, csütörtökön. A koncert egy százötven évre visszanyúló hagyomány újjáélesztését szolgálta.
Fotó: Kertész László
Szöveg: honvedelem.hu
forrás: https://honvedelem.hu/hirek/hagyomanyorzes-a-jegen.html
Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárhoz látogatott el november 15-én.
A Petőfi laktanya főbejáratánál katonai tiszteletadással fogadott Gion Gábor államtitkár az 1. számú épület Szurmay Sándor Tanácstermében 1 órás prezentációt hallgathatott meg alakulatunk dandárparancsnokától, Mudra József ezredestől. Parancsnok Úr a dandár feladatköréről, főbb tevékenységeiről, valamint felépítéséről jelentett előadása során.
A jelentés végeztével a dandárt érintő kérdések kerültek megválaszolásra, amit laktanyabejárás követett. Az első állomás a Petőfi laktanya alakulóterére vezetett, ahol alaki foglalkozást és statikus bemutatót tekinthetett meg Államtitkár Úr és kísérője Szabó Péter százados a BHD vezetői állomány körében.
Az Államtitkár Úr ezt követően megtekintette a dandár különböző szervezeti elemeinek elhelyezési körleteit. Többek között MH BHD Támogató Zászlóalj 27-es számú épületét, belső tereit, irodáit, valamint a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység 5. számú épület körleteit. Itt a fegyverszoba és történelmi zászlókat őrző tárolóhely is bemutatásra került. Ezen felül a szabóműhelyben készült egyenruhákat is megtekintették látogatóink.
Szerk./Fotó: Pete Balázs
Az állomány részére előírt napi testmozgás formában tart minket. 💪 Az immár szokásos dandárfutásunk is ezt támogatja és közösségépítésnek is kiváló program. 🤩🦵🤝
Sikeresen hajtottuk végre novemberi laktanya futásunkat.
Fotó: Bankó József
1877. november 22-én született Ady Endre a XX. század egyik legjelentősebb költője.
Ehhez az évfordulóhoz csatlakozott idén novemberben a Stefánia Irodalmi Társulat. A költő az emberi lét minden területét gazdagon érintette költészetében.
A Társulat megpróbálta megmutatni a témaköröket. Istenes, hazaszeretet, magyarság, társadalomkritika, szerelmes versek egyaránt elhangoztak sok zenei kísérettel, látványtervvel.
Fotó: Pete Balázs
Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör „Kultúra és társadalom bélyegen” című bélyegkiállítását november 8-án, kedden nyitották meg Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében. A kiállítás fővédnöke Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.
Petőfi-emlékév, az NDK-ból származó levelezőlapok, a második világháború bélyegei és Tata postája: többek között ezekkel a bélyeggyűjteményekkel találkozhat az, aki ellátogat november 8-ától 11-ig a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központba. A gyűjteményeken kívül – amelyekből például kiderül, mely tábornokait végeztette ki Sztálin a második világháború előtt és, hogy Petőfi Sándor arcéle hogyan változott a bélyegeken az évek során – a látogatók megnézhetik Szendrei Judit világhírű bélyegképeit is, amelyeket különleges technikával alkotott meg, egészen egyedi módon.
„A kultúra a társadalom: egyik a másik nélkül nem is létezhetne” – fogalmazott megnyitó beszédében a kiállítás egyik szervezője, Mándi Tibor nyugállományú alezredes. Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör elnöke köszöntötte a jelenlévőket és elmondta: idén és jövőre Petőfi-év van, ezért néhány tablón a költőre emlékeznek, amennyire ezt a bélyegek segítségével be lehet mutatni.
„Az első magyar bélyeggyűjtő kör 1922-ben, pont száz éve alakult” – emlékeztetett Leitold László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének volt alelnöke és a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke. Méltatva az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör működését, elmondta, hogy idén az ország legjobb bélyeggyűjtő köre címet kapta, amihez ezen alkalommal is gratulált.
Jenei József, a MH Budapesti Nyugállományúak Klubjának titkára bejelentette, hogy jövőre a bélyeggyűjtő tagozat 65 éves lesz, így jubileumi évnek néznek elébe. Ezek után – a résztvevők nem kis derültségére – vicces anekdotákat mesélt a bélyeggyűjtésről, illetve, hogy ő hogyan kezdett bele ebbe a szenvedélybe. „A gyűjtési szenvedély egyidős az emberiséggel. A bélyeggyűjtés a világ legnagyszerűbb hobbija és tevékenysége. Köztudott, hogy mindenkit – engem legalábbis – megfogott a gyűjtési szenvedély, én már gyerekkoromban elhatároztam, hogy komoly bélyeggyűjtő leszek” – mesélte a megnyitón. Jenei József azt is elmondta, hogy a papíralapú kommunikáció háttérbeszorulásával kevesebb bélyeg jelenik meg, viszont szerinte a kiadott bélyegek minősége változatlan. „A bélyeg a felragasztható halhatatlanság” – idézte Márai Sándort.
A kiállításon Szendrei Judit munkái is láthatóak, aki 2019 óta állít ki bélyegekből készített képeket az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Körével. A megnyitón elárulta: már a bélyeggyűjtő kör tagjának érzi magát és tiszteletbeli katonának is. „Három gyermekem van és amikor olyan korúak lettek, hazavittem nekik egy csomó bélyeget” – mesélte a művész első kapcsolatát ezekkel az apró, színes papírdarabokkal. Természetesen kiderült, hogy a bélyegek nem érdekelték a gyerekeket, de évekkel később megtalálta a bélyegeket és Down-szindrómás kislányával elkezdte őket áztatni és rendezgetni. „Nem tudom megmagyarázni, de úgy gondoltam, hogy felragasztgatom őket, így készültek el az első képek. Nagyon jó és nagyon nehéz feladat kitalálni, hogy a bélyeg színét vagy mintázatát fel tudom-e használni. Szerintem sokkal nehezebb dolog, mint festeni, hiszen már van egy kész műalkotás, maga a bélyeg és ebből készül egy másik műalkotás” – fogalmazott Szendrei Judit, aki bevallotta: „nagyon babrás” munka, ugyanakkor nyugtató tevékenység egy-egy kép elkészítése.
A rendezvényen a Budapesti Helyőrség Zenekar művészei rövid fúvós koncertet adtak, Tósoki Anikó pedig a zeneművek alatt Petőfi Sándortól a Szülőföldemen című költeményét szavalta el.
A bélyegkiállítás november 11-ig megtekinthető a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében.
Forrás: https://honvedelem.hu/hirek/a-belyeg-a-felragaszthato-halhatatlansag.html
Szöveg: Csák Gergely| Fotó: Rácz Tünde
Szakmai látogatás céljából Olaszországból érkezett küldöttség az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárhoz.
Az olasz 8. Reggimento Lancieri di Montebello lándzsás ezred delegációját láttuk vendégül négy napos látogatás keretében az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) 32. Nemzeti Honvéd Díszegységnél (32. NHD) és a Honvéd Huszár Díszegységnél (HHD).
Az olaszországi katonai szervezet és dandárunk közötti együttműködés 2021. októberében kezdődött, akkor dandárunk küldöttsége látogatta meg az olaszországi alakulatot.
A kapcsolat felvételének a célja az olasz hadsereg protokolláris feladatai, kifejezetten a miniszterelnökhöz tartozó katonai díszelgési feladatok megismerése volt. Az olasz „lándzsás” ezred alaprendeltetési feladatai közé tartoznak a gyalogosan és lóháton végrehajtott díszelgési feladatok.
Mivel az olasz ezred feladatai átfedésben vannak az MH BHD által ellátott feladatokkal, ezért a szakmai eszme- és tapasztalatcsere mindkét fél részére rendkívül hasznosnak bizonyul.
A tavalyi évben történt sikeres első találkozást követte az olasz ezred delegációjának 2022. októberi magyarországi látogatása, mely lehetőséget adott a megkezdett együttműködés folytatására és elmélyítésére.
A Budapestre látogató olasz katonák számára a négy napos program számos programpontot, látnivalót jelentett: a dandárunk szervezésében kialakított szakmai program által betekintést kaptak az MH BHD-nál folyó szerteágazó feladatkörökbe.
A küldöttség tagjai dandárunk felépítésével, vezetésével Kiss Ferenc ezredes, törzsfőnök, majd a 32. NHD feladataival Zsolnai Tamás ezredes, parancsnok prezentációja által ismerkedtek meg.
Az olasz delegáció a BHD által ellátott díszelgési és protokolláris feladatokat azok jellegzetes helyszínein (Szent György tér, Kossuth Lajos tér, Országház) tekinthette meg. Jelen voltak a Sándor-palotánál a Palotaőrök által bemutatott őrségváltásnál és október 23-a, nemzeti ünnepünk alkalmából a Kossuth téri állami ünnepséget kísérték figyelemmel.
Október 24-én Szilvásváradra utazva az olasz küldöttség az MH BHD, Honvéd Huszár Díszegység parancsnokságával és állományával találkozott, ahol az Állami Ménesgazdaságban tettek látogatást és a lovas díszelgési feladatok végrehajtását tekintették meg.
Az eddig említett programokon kívül az olasz delegáció tagjai ellátogattak Egerbe, Budapesten Országház-látogatáson vettek részt, ahol az MH BHD, Honvéd Koronaőrség munkájába nyertek betekintést, a Budai Várnegyedben kötetlen séta keretében csodálták meg a város nevezetességeit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem MH Ludovika Zászlóaljánál folyó képzéssel ismerkedtek meg, végezetül a Rákoskeresztúri Újköztemető olasz katonai parcellájába is ellátogattak.
A szakmai programok feszített tempója mellett a delegáció tagjainak volt lehetősége a kötetlenebb kapcsolatteremtésre is dandárunk vezetői állományával és szabadidős programon, városnézésen is részt vettek.
A több napos program szakmailag előre vivő és a katonáink közötti együttműködést tekintve is kiválóan sikerült. Nemzetközi kapcsolatainkra kiemelt figyelmet fordítunk, így ennek a szakmai együttműködésnek a továbbfejlesztése terveink szerint 2023-ban folytatódik.
Fotó: Bankó József
Állományunk október 28-án a 32-esek napja alkalmából két helyszínen tartott megemlékezést Budapesten.
A megemlékezéshez kapcsolódó események a Petőfi Sándor laktanyában kezdődtek, ahol Zsolnai Tamás ezredes, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység (32. NHD) parancsnoka és Roxin István őrnagy mondott beszédet, majd a laktanya udvarán található emléktáblánál koszorút helyezett el Mudra József ezredes, dandárparancsnok és Balázs Tibor főtörzszászlós, a BHD vezénylő zászlósa és Zsolnai Tamás ezredes, Rikkers Attila törzszászlós.
Az emlékezés második állomása Budapest belvárosának egy ismert és forgalmas tere, a VIII. kerületi Harminckettesek tere volt. Az állomány tagjai a téren található 32-es Honvéd Gyalogezred I. világháborús emlékművénél tartottak koszorúzást.
A mai formájában létező MH BHD 32. Nemzeti Honvéd Díszegység különleges kötődéssel bír elődjéhez, a 32-es gyalogezredhez, elnevezését is innen származtatja: a 32-es nevet a 32. Budapest Díszzászlóalj, majd jelenleg az MH BHD, 32. NHD vitte, viszi tovább. Ezen túlmenően számon tartja a jogelőd szervezet változatos történetét és ápolja hagyományait.
A XIX. század végéig 14 háborúban, összesen 135 csatában, ütközetben, ostromokban és várvédelemben felhalmozott érdemekben dús történet a 32-eseké, a XX. században katonái az első- és második világháborúban is harcoltak. Az 1950-es évektől kezdődően az ezred feladata az idők folyamán többször is változott, eleinte őrzés-védelmi feladatokat is végzett rendészeti- és díszelgési feladatai ellátása mellett.
A 32-esek története a XVIII. századba nyúlik vissza.
A 32. Mária Terézia Gyalogezred 1741. október 30-án, az osztrák örökösödési háború hatására, Mária Terézia parancsára alakult. A VIII. kerületben szobrot állítottak az első világháborúban elesett katonáik emlékére, a Corvin-negyed melletti terület ezért kapta a Harminckettesek tere nevet.
Ghymesi Forgách Ignác gróf a 32-es gyalogezred elődjének felállítására 1741. október 30-án kapott parancsot. Akkoriban bevett szokás volt, hogy az ezredet parancsnokáról nevezzék el, így Forgách ezrednek hívták alegységet, ami teljes mértékben magyar ezred volt, hiszen magyar területről sorozták be a katonákat. Egyenruhájuk is magyaros jellegre utalt.
A 32. hadrendi számot 1769-ben kapta meg az ezred. Az uralkodó, Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett halálával feladatkörük megváltozott: az ezred mozgatása szünetelt, toborzási székhelyüket is áthelyezték Pestre és a szomszédos vármegyékbe, ekkortól számítanak Pest „házi ezredének”. Fennállásuknak századik évfordulóján az ezredben szolgált a későbbi trónörökös, Ferenc Ferdinánd is. Ferenc József császár 1890-ben elrendelte, hogy a 32. gyalogezred örökké Mária Terézia nevét viselje.
A XIX. század végéig tizennégy háborúban, 135 csatában és ütközetben vett részt az ezred. Katonáik bátor helytállását igazolja, hogy három tiszt is megkapta a legmagasabb kitüntetést, a Mária Terézia érdemrendet. Az első világháború kezdetén délen, Szerbia ellen harcoltak, majd az északi hadszíntéren harcoltak, ahol 1918-ban a Piave folyón átkelő ellenséggel csaptak össze.
Itt az alegység nagyrésze a harcokban megsemmisült. Az őszirózsás forradalomban megalakult vezetőség csak a 32. hadrendi számozását hagyta meg az alegységnek, mint császári és királyi ezred, a „harminckettesek” megszűntek. A Tanácsköztársaság bukását követően a 32. ezredből és más ezredek maradványaiból alapították a királyi magyar 1. Gyalogezredet. Megalakult a 32-esek asztaltársasága, amely civilekkel összefogva 1933-ban a VIII. kerületben felállíttatta a harminckettesek emlékművét.
A második világháború után az ezred a honvédség egyes objektumait őrizte és díszelgési feladatokat kellett végrehajtania.
1984-ben Magyar Néphadsereg (MN) 7015-re nevezték át az alakulatot.
1991. májusától a 32. Budapest Őrezred nevet kapta, majd 2000. október 1-től 32. Budapest Őr- és Díszezreddé nevezték át.
A haderőreform 2007. január 1-én éreztette hatását az ezrednél is, önálló egységként megszűnt, de dísz- és rendész zászlóaljai továbbra is szinte változatlan feladatrendszerrel működtek tovább.
Az egykor Mária Terézia parancsára alapított ezred jogutód szervezete, a Magyar Honvédség önálló alakulataként 2012-ben vette fel a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár nevet.
Fotó: Bankó József
Szöveg: honvedelem.hu, Bankó József
