Hírek

A rendezvény Szarka Csaba ezredes, a Helyőrségi Tiszti Kaszinó elnökének visszaemlékező beszédével kezdődött, amelyben felidézte az egykori épületátadó ünnepélyes pillanatait és kitért a szellemiségre, s az épület korábbi rendezvényeire.

A Tiszti Kaszinó Váci utca 38. szám alatt található emléktáblájánál koszorúval emlékezett Baráth Ernő dandártábornok, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka, Szarka Csaba ezredes, illetve az MKB Bank nyilvánosan működő Részvénytársaság képviseletében Imrei József ügyvezető igazgató.

Az ünnepség zárómozzanataként Simon Andrea részletet mondott Babits Mihály: Örökkék ég a felhők mögött művéből, majd Tósoki Anikó József Attila: Gyöngy című versét énekelte el.

Fotók: A szerző felvételei

A TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztály osztályvezetője februárban kezdett foglalkozni ezzel a témával: „Először a szervezeti oldalról néztem, hogy mi volt az az út, mik voltak azok az események, amelyek a Terrorelhárítási Központ megalapításához vezettek”. Az előadó célja a napjainkban működő, merényleteket elkövető terrorizmus körbejárása és megértése – mitől és miért működik úgy, ahogy működik.

Az előadás során a terrorizmus fogalmának jellemzőit, célját, a terrorcselekmény definícióját is taglalta az osztályvezető. „A társadalomnak és a médiának nagyon fontos a szerepe. Információ akkor érkezik, ha van bizalom. Bizalom akkor van, ha az ember kiérdemli és ezt nem rombolják tudatosan. Kölcsönös a felelősség”– hangsúlyozta Jasenszky Nándor.

A Pódium bárban tartott rendezvény zárásaként a – hagyománynak megfelelően – a nézők kérdéseié volt a főszerep. A rendezvénysorozat 2020-ban folytatódik.

Fotó: Győrfi András

Elsőként Vizi László a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális Diplomáciai Főosztály főosztályvezetője köszöntötte a vendégeket, aki elmondta, hogy ez a budapesti tárlat az idén februárban Mexikóvárosban, majd néhány héttel később Hidalgó állam fővárosában bemutatkozott nagysikerű akvarell kiállítás következő állomása. Kiemelte, a tárlat szervesen illeszkedik abba a rendkívül gazdag eseménysorozatba, amely arra hivatott, hogy a két ország egymás kultúráját egyre jobban megismerje.

A kiállítássorozat megszületésének ötletéről és a kezdetekről Medveczky Iván, Magyarország volt mexikói nagykövete beszélt: „A tárlat létrejöttét olyan nagyköveti ars poetica vezérelte, hogy olyan kapcsolódási pontot keressünk, amely egyfajta hidat képez a két ország kultúrája között, interkulturális párbeszédre ad lehetőséget.”

A megnyitón Szikszai Sándor, a Nemzetközi Akvarell Szövetség Magyar Tagozata és az Akvarell Akadémia alapító elnöke, a kiállítás kurátora megfogalmazása szerint , egy álom vált valóra azzal, hogy a mexikói művészek be akartak mutatkozni Magyarországon, hiszen kiemelkedően tehetséges akvarellisták.

A rendezvényen magyar és mexikói művészek élő festészeti bemutatójában is gyönyörködhettek az érdeklődők. A közel ötven festményből álló tárlat vibráló színeivel és kifejező témáival ejtette ámulatba az érdeklődőket, amely díjtalanul megtekinthető 2019. november 30-ig, vasárnap kivételével naponta 13-18 óráig a Stefánia Galériában.

Fotók: A szerző felvételei

Immár negyedik alkalommal rendezték meg a Magyar Honvédség előadóművészeti tehetségkutatóját, a „Lehet egy csillaggal több” versenyt. A megmérettetésre az ország számos katonai szervezetétől huszonnégy produkcióval, összesen hatvanhét fő jelentkezett. A döntő során tizennégy egyéni előadó és csoport  állt a színpadra, a zsűri tagjai pedig M. Simon Andrea színésznő, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatósága munkatársa; Szabó Imre őrnagy, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Központi Zenekar karmester-helyettese, Kovács Gábor Dénes, rendezőtanár, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. képzési igazgatója és Tókos Attila, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája voltak.

A tehetségkutató célja a szervezők szerint egyrészt az volt, hogy újra felfedezzék a Magyar Honvédség kulturális értékeit, megmutassák és bemutassák a tehetségeket. Másrészt szerették volna megmutatni a honvédelem, a katonai életpálya iránt érdeklődőknek is, hogy a honvédség kötelékében szolgálni mennyire sokszínűen lehet, tehetségük a haza szolgálatában sem veszik el.

„A katonák legfőbb feladata a haza védelme. Ez nem csak az anyagi javak megvédését jelenti, hanem kultúránk megóvását is. Akik ebben részt vesznek, hazájukat és ezzel együtt önmaguk épülését is szolgálva, megteszik kötelességüket. A mi felelősségünk is óriási abban, hogy az elődjeink által ránk hagyott örökséget hogyan adjuk át a következő nemzedéknek.  Példát kell mutatnunk azzal, hogy értékeinket megbecsüljük” – fogalmazott megnyitó beszédében Győri Péter Pál ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője.

A döntőben két számot – egy vadonatúj produkciót, illetve azt, amivel bejutottak – kellett előadniuk a versenyzőknek. A végső megmérettetésen hangszeres zenében, énekben, klasszikus- és modern táncos produkciókban mutatták meg tudásukat a döntősök.

A Magyar Honvédség Országos Tehetségkutató versenyén – mások mellett – Győri Péter Pál ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője is részt vett.

A zsűri döntése alapján a versenysorozatban nyújtott kiemelkedő művészi teljesítménye alapján az „Év csillaga” díjat Kun-Thurzó Ágnes vette át, aki énekes produkciójával az MH Bakony Harckiképző Központot képviselte a rendezvényen.

Fotó: Dévényi Veronika

A Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem című rendezvénysorozat keretein belül dr. Isaszegi vezérőrnagy  egyrészről a NATO közösségi évfordulójáról (megalapítás, feladatrendszer, négy fejlődési szakasz, válságkezelés, közös biztonság megteremtése), majd a NATO műveletekről (biztonsági környezet, tevékenységi forma, feladatvégzés, saját tapasztalatok, műveleti értékelés) beszélt a jelenlévőknek.

Elmondta, hogy a válságkezelésnek a tagországok mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak, emellett a résztvevők bepillantást nyertek – többek között – abba, hogy milyen változásokon ment keresztül a szervezet az évek során, hiszen a szövetség válságkezelő politikájának az aktuális veszélyekhez és követelményekhez kell igazodnia. A teltházas előadás végén az érdeklődők kérdéseket tehettek fel a 70. évfordulóhoz igazodó témakörrel kapcsolatban.

A következő előadás december 12-én a Pódium bárban, 17 órától tekinthető meg A NATO jövője az évfordulók tükrében címmel, Siposné Dr. Kecskeméthy Klára ezredes és dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes bemutatójával.

Fotók: A szerző felvételei

Az összevonáson a Magyar Honvédség kijelölt szervezeteinél megalakuló szervezetszerű és nem szervezetszerű díszalegységek vezénylő parancsnoki állománya vett részt az ország különböző helyőrségeiből. A háromnapos eseményen díszelgő szakkiképzési foglalkozásokat tartottak – elméleti, oktató-módszertani és gyakorlati formában. A kiképzést Ádám Barnabás honvéd koronaőr ezredes, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka nyitotta meg, hangsúlyozva: „A díszalegységek felállítása azért is szükséges, mert érzékelhetően megnövekedett a társadalmi igény a katonai jelenlét iránt a különböző rendezvényeken. Minden laktanyán kívül végrehajtott díszelgési feladat – bizonyos értelemben – ünnepélyes találkozás is a Honvédség és a társadalom között, mely ugyanúgy hat az alakzatban álló katonára, mint a nézőközönségre.”

A kiképzés első napján előadást tartott Szudár Csaba százados, a Honvéd Díszzászlóalj megbízott zászlóaljparancsnok-helyettese a díszelgési feladatok, illetve Kulcsár Csaba alezredes, a Protokoll, Delegációs és Rendezvénybiztosító Osztály vezetője, a katonai kegyeleti feladatok protokolláris és történelmi hátteréről, illetve a rendezvényszervezésről. Ezt követően egy díszszakasz katonai temetésre történő felkészülését tekinthették meg. A következő két napban Szudár százados irányításával Volent Csaba főtörzsőrmester, Kalóczkai Zsolt főtörzsőrmester és Bence Gábor főtörzsőrmester tartott gyakorlati kiképzést. A résztvevők elsajátíthatták a fegyverfogásokat (állóhelyben és menet közben), a díszelgési feladatra kirendelt alegység felkészülésének és felkészítésének rendjét, a csapat- és történelmi zászlókkal végrehajtandó fogásokat, a díszalegység vezénylő parancsnokának feladatait különböző szintű és jellegű katonai fogadások esetén, illetve a díszőrszolgálatok állományának – díszőrparancsnok vagy felvezető, felállított díszőrök – és a koszorúvivők, párnavivők tevékenységét is.

Szücs Péter alezredes, a HDZ zászlóaljparancsnoka a három nappal kapcsolatban elmondta: „Ez a kiképzés az alaki szabályzat egységes értelmezése miatt is fontos. Minden, a díszelgési feladatokhoz tartozó szakmai fogást és alaki mozdulatot, a vezényszavak kiadását, a csapat- és történelmi zászlófogásokat, koszorúvivő technikákat, kegyeleti díszlövés vezénylésével és végrehajtásával kapcsolatos ismeretet szerettünk volna a vezénylő parancsnokok részére átadni.”

„Megtisztelő, hogy a díszelgési feladatok ellátására kiválasztottak minket. Kedvező fogadtatásban részesültünk, rengeteg tapasztalattal távozunk” – mondta érdeklődésemre Nemes Vitéz hadnagy, az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred informatikai tisztje, a kiképzés egyik résztvevője.

A későbbiekben a mobil kiképző csoportok a kijelölt helyőrségekben, akár 50-100 fő előtt is tartanak felkészítést a díszelgési feladatok gyakorlati végrehajtására.

Fotók: Gramantik Zoltán és a szerző felvételei

A Tósoki Anikó (MH BHD) által szerkesztett program keretein belül az elhangzó versek mellett egy, a közelmúltban elhunyt Karinthy Mártonnal készült interjú részleteit is levetítették a szervezők. A felvételeken a Kossuth-díjas művész olyan részleteket árult el nagyapja, Karinthy Frigyes és Kosztolányi egész életüket végig kísérő barátságáról és gondolkodásáról, amelyek a nagyközönség számára eddig kevésbé voltak ismertek, ugyanakkor a költő verseinek jelentését új kontextusba helyezhetik. Az est gerincét nemcsak a jól ismert költemények alkották, hanem olyan műveket is felidéztek, amelyeket ritkában hallhatunk, sőt olyanok is, amelyeket talán még sosem hallott senki, hacsak nem foglalkozott maga is behatóbban Kosztolányi munkásságával.

A műsor ezúttal is a SIK összeszokott csapatának köszönhetően valósult meg. A látványtervet és a képi anyagot ezúttal is Majtényi Judit festőművész alkotásai képezték, a megzenésítést Ács Enikőnek köszönhetjük. A művek bemutatásában közreműködött továbbá Gárdonyi Fanni (MH BHD) és Rácz István katolikus tábori lelkész, aki jelenleg missziós idejét tölti, ezért csak videófelvételen keresztül lehetett jelen.

Fotó: A szerző felvételei