Katonai tiszteletadás mellett iktatták be Novák Katalint, Magyarország köztársasági elnökét május 14-én, szombaton, a Kossuth téren. A rendezvényen – amelyen mások mellett részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka – az államfő beszédében kijelentette: a magyarok együtt vannak abban a szándékban és akaratban, hogy jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsenek.
Ünnepélyes keretek között iktatták be Novák Katalint, Magyarország államfőjét az Országház előtti Kossuth téren. Hazánk lobogójának felvonását követően dr. Kövér László házelnök ismertette az Országgyűlés döntését.
Köztársasági elnökként, egyben a Magyar Honvédség főparancsnokaként mondott első beszédében Novák Katalin küldetéséről és személyes felelősségéről is szólt. „Köszönöm a megválasztásommal kifejezett bizalmat! Ebből a bizalomból elsősorban felelősség fakad. Felelősség azok iránt, akik támogattak, de felelősség azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítóak. Az én minősített felelősségem az, hogy elnökként megmutassam, mit jelent nekem a szülőföldem, Magyarország. Mit jelentenek honfitársaim, a magyarok” – jelentette ki. Novák Katalin hozzátette: nem csak Európa szívében, országunk fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén vagyunk együtt, hanem abban a szándékban és akaratban is, hogy „a magyaroknak a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedek után, a XXI. században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.”
A mindennapjainkat meghatározó orosz-ukrán háború kapcsán aláhúzta: hazánk határainál február 25-én megjelenő első menekültek – mérlegelés nélküli – befogadása óta 700 ezer embernek jelenthette Magyarország a biztonságot. A magyar nép közösen többszáz millió forint adományt gyűjtött össze, ami humanitárius és lelki támaszt nyújt minden rászorulónak. Mint aláhúzta: Magyarország emberségből jelesre vizsgázott.
Novák Katalin ezt követően tíz pontban foglalta össze a háborúval kapcsolatos gondolatait. Elítélve a putyini agressziót kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. Hangsúlyozta: a magyarok a béke mellett követelik a háborús bűnök kivizsgálását.
„Mi, magyarok békét akarunk Magyarországon és a szomszédos országokban is. Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút!” – mondta, majd leszögezte, hogy Magyarország az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll. Novák Katalin azt is jelezte, hogy az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeknek Magyarország eleget tesz, illetve kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségeseink tevékenységét. De nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb árat követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.
Az államfő közölte: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Mindemellett jelezte: hazánk kész közvetítőként fellépni a béketárgyalások folytatása érdekében. Beszéde tizedik pontjában hangsúlyozta, hogy az ukrajnai magyarság érdekeiért Magyarország mindig is kiállt, kiáll ma is, és ez így lesz a háború után is.
A köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a magyarok joggal lehetnek büszkék nyelvünk gazdagságára, viharvert történelmünkre, a magyar elme vívmányaira, kultúránk kincseire. Mint fogalmazott: a magyar nép történelme során többszörösen bizonyította a szabadság iránti olthatatlan szenvedélyét, s az egész világ láthatta, hogy a magyar erős, bátor nemzet, amelyik kiáll magáért, megvédi magát és a fájdalmas tapasztalatok árán megszerzett álláspontját. „Mi nem változtunk. Mi ma is ugyanazok a magyarok vagyunk, akik ’48-ban, ’56-ban és harminchárom évvel ezelőtt küzdöttek a szabadságukért” – húzta alá.
Személyes hitvallásaként Novák Katalin elmondta: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, valamint a gyengék gyámolításában. Szót emel azért is, hogy a családalapítást vállaló fiatalok segítségre lelhessenek.
A rendezvény kulturális zenés műsorral ért véget, amelyben Balázs János és Kádár Viktória zongoraművészek, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Ruzsa Magdi énekesnő, valamint az Angelica leánykar működtek közre.
