A honvédelmi miniszter emlékeztetett: a szomszédban háború dúl, és fel kell készülnünk arra, hogy minden áron és bármilyen körülmények között Magyarország határain kívül tartsuk ezt a háborút; ehhez pedig többek között komoly lelki erő is szükséges.
„Fontossá és jelentőségteljessé válik az, hogy mit gondolunk önmagunkról, mit tekintünk múltunknak és hagyományainknak” – fűzte hozzá a tárcavezető. Az egykori Petőfi Sándor laktanyában települő MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) története révén mindig szorosan kötődött a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodójához. Az alakulat minden évben június 25-én tartja csapatünnepét, Mária Terézia magyar királynővé koronázásának eseményéhez kapcsolódóan. A laktanya udvarán szobor is őrzi a királynő emlékét.
„A 18. században – Hadik András évszázadában – állították fel és küldték bevetésre a legnagyobb számban a magyar ezredeket. A magyar huszár ekkor vált világszerte ismertté: több országban irigyelték és másolták a fegyvernemet” – utalt hadseregünk történelmi múltjára a honvédelmi tárca vezetője. Hozzátette: azt is fontosnak tartja, hogy a laktanyát egy hölgyről „nevezzük el”.
„Ezzel egy kicsit üzenni szeretnénk azoknak az anyáknak és feleségeknek, akiknek ma is azzal a féltő szeretettel kell közénk engedni a gyermekeit, a férjeiket, ahogy azt Mária Terézia annak idején a testőreivel és a magyar katonáival tette. Szükségünk van erre a féltő és gondoskodó szeretetre” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A laktanya új névfeliratát Szalay-Bobrovniczky Kristóf, dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka közösen leplezték le. A ceremóniát követően a „MÁRIA TERÉZIA-LAKTANYA” feliratú táblát Mészáros László alezredes, protestáns tábori lelkész áldotta meg, és Nagy Ferenc Endre százados, katolikus tábori lelkész szentelte fel.
Szöveg: Teszler Vendel | Fotó: Horváth Sztaniszláv
Hangsúlyozta, hogy a Honvédelem napján a katonai múltra való emlékezés mellett korunk honvédei katonai esküjük üzenetét is felidézik: „Ne feledjük, hogy eskünkben életünket és vérünket ajánlottuk hazánk és a magyar nemzet szolgálatába. Legyünk önmagunkkal szemben követelménytámasztók és bízzunk magunkban. Legyünk pajzs, amely óv és véd.”
„Fontos, hogy néha megálljunk szolgálati feladataink közben és nézzük meg azokat a tevékenységi irányokat, amelyeket bajtársaink hajtanak végre szabadidejükben. Környezetünkben folyamatosan keressük azokat a katonákat, akik a katonai szolgálaton túlmutató tevékenységeket is folytatnak, amitől a világ több lesz” – fogalmazott Kiss Ferenc ezredes. Hozzátette, a természetfotózás olyan terület, amely odaadást, türelmet és szakértelmet igényel. A fotósnak el kell érnie, hogy az ember a képet nézve, az állaton kívül egyéb jelentést is találjon, és elgondolkodjon felbukkanó érzelmeiről.
Egy lelkes toborzó katonának köszönhető, hogy most palotaőrként szolgál, ugyanis néhány éve önkéntes szolgálatra jelentkező édesapját elkísérte egy toborzóirodába. A lelkes toborzótiszt nemcsak az édesapja szerződésével törődött, hanem rákérdezett az őrvezető foglalkozására, majd közösen arra jutottak, hogy ilyen képesítéssel akár palotaőr is lehetne. Néhány héttel ezután már az alapkiképzést teljesítette, 2021 óta pedig palotaőri szolgálatot teljesít.
