Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör „Kultúra és társadalom bélyegen” című bélyegkiállítását november 8-án, kedden nyitották meg Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében. A kiállítás fővédnöke Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.
Petőfi-emlékév, az NDK-ból származó levelezőlapok, a második világháború bélyegei és Tata postája: többek között ezekkel a bélyeggyűjteményekkel találkozhat az, aki ellátogat november 8-ától 11-ig a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központba. A gyűjteményeken kívül – amelyekből például kiderül, mely tábornokait végeztette ki Sztálin a második világháború előtt és, hogy Petőfi Sándor arcéle hogyan változott a bélyegeken az évek során – a látogatók megnézhetik Szendrei Judit világhírű bélyegképeit is, amelyeket különleges technikával alkotott meg, egészen egyedi módon.
„A kultúra a társadalom: egyik a másik nélkül nem is létezhetne” – fogalmazott megnyitó beszédében a kiállítás egyik szervezője, Mándi Tibor nyugállományú alezredes. Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör elnöke köszöntötte a jelenlévőket és elmondta: idén és jövőre Petőfi-év van, ezért néhány tablón a költőre emlékeznek, amennyire ezt a bélyegek segítségével be lehet mutatni.
„Az első magyar bélyeggyűjtő kör 1922-ben, pont száz éve alakult” – emlékeztetett Leitold László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének volt alelnöke és a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke. Méltatva az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör működését, elmondta, hogy idén az ország legjobb bélyeggyűjtő köre címet kapta, amihez ezen alkalommal is gratulált.
Jenei József, a MH Budapesti Nyugállományúak Klubjának titkára bejelentette, hogy jövőre a bélyeggyűjtő tagozat 65 éves lesz, így jubileumi évnek néznek elébe. Ezek után – a résztvevők nem kis derültségére – vicces anekdotákat mesélt a bélyeggyűjtésről, illetve, hogy ő hogyan kezdett bele ebbe a szenvedélybe. „A gyűjtési szenvedély egyidős az emberiséggel. A bélyeggyűjtés a világ legnagyszerűbb hobbija és tevékenysége. Köztudott, hogy mindenkit – engem legalábbis – megfogott a gyűjtési szenvedély, én már gyerekkoromban elhatároztam, hogy komoly bélyeggyűjtő leszek” – mesélte a megnyitón. Jenei József azt is elmondta, hogy a papíralapú kommunikáció háttérbeszorulásával kevesebb bélyeg jelenik meg, viszont szerinte a kiadott bélyegek minősége változatlan. „A bélyeg a felragasztható halhatatlanság” – idézte Márai Sándort.
A kiállításon Szendrei Judit munkái is láthatóak, aki 2019 óta állít ki bélyegekből készített képeket az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Körével. A megnyitón elárulta: már a bélyeggyűjtő kör tagjának érzi magát és tiszteletbeli katonának is. „Három gyermekem van és amikor olyan korúak lettek, hazavittem nekik egy csomó bélyeget” – mesélte a művész első kapcsolatát ezekkel az apró, színes papírdarabokkal. Természetesen kiderült, hogy a bélyegek nem érdekelték a gyerekeket, de évekkel később megtalálta a bélyegeket és Down-szindrómás kislányával elkezdte őket áztatni és rendezgetni. „Nem tudom megmagyarázni, de úgy gondoltam, hogy felragasztgatom őket, így készültek el az első képek. Nagyon jó és nagyon nehéz feladat kitalálni, hogy a bélyeg színét vagy mintázatát fel tudom-e használni. Szerintem sokkal nehezebb dolog, mint festeni, hiszen már van egy kész műalkotás, maga a bélyeg és ebből készül egy másik műalkotás” – fogalmazott Szendrei Judit, aki bevallotta: „nagyon babrás” munka, ugyanakkor nyugtató tevékenység egy-egy kép elkészítése.
A rendezvényen a Budapesti Helyőrség Zenekar művészei rövid fúvós koncertet adtak, Tósoki Anikó pedig a zeneművek alatt Petőfi Sándortól a Szülőföldemen című költeményét szavalta el.
A bélyegkiállítás november 11-ig megtekinthető a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében.
Forrás: https://honvedelem.hu/hirek/a-belyeg-a-felragaszthato-halhatatlansag.html
Szöveg: Csák Gergely| Fotó: Rácz Tünde
Az eddig említett programokon kívül az olasz delegáció tagjai ellátogattak Egerbe, Budapesten Országház-látogatáson vettek részt, ahol az MH BHD, Honvéd Koronaőrség munkájába nyertek betekintést, a Budai Várnegyedben kötetlen séta keretében csodálták meg a város nevezetességeit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem MH Ludovika Zászlóaljánál folyó képzéssel ismerkedtek meg, végezetül a Rákoskeresztúri Újköztemető olasz katonai parcellájába is ellátogattak.
A mai formájában létező MH BHD 32. Nemzeti Honvéd Díszegység különleges kötődéssel bír elődjéhez, a 32-es gyalogezredhez, elnevezését is innen származtatja: a 32-es nevet a 32. Budapest Díszzászlóalj, majd jelenleg az MH BHD, 32. NHD vitte, viszi tovább. Ezen túlmenően számon tartja a jogelőd szervezet változatos történetét és ápolja hagyományait.
A megemlékezésen Szijártó Richárd ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnok-helyettese beszédében elmondta: – „A rómaiak óta tudjuk: a történelmet mindig a győztesek írják. Írják, és a maguk céljainak megfelelően torzítják, hamisítják. ... Ám a történelmi tényeket nem, lehet véglegesen eltorzítani. Az emlékek mindig megmaradnak!”
1956. november 4-én a hazai reguláris erők szembeszálltak a szovjet hadsereggel és sikerrel vívták ki a győzelmet. Azonban ezen cselekedet nem maradt megtorlások nélkül, több magyar katonát halálra ítéltek.
A rájuk kimondott kíméletlen ítélet szimbolikusan annak a hadseregnek is szólt, amely azonosult a forradalom eszméivel. A szovjet megszállók és csatlósaik számára rettenetes lehetett azzal szembesülni, hogy az a néphadsereg valóban a nép hadserege, amely felismeri a valódi ellenséget és a támadók ellen akár sikeresen is tud védekezni.
A beszédet követően a Juta-dombi emlékmű előtt koszorút helyezett el – mások mellett – Pristyák János ezredes, Ádám Barnabás ezredes és Zsolnai Tamás ezredes a BHD vezető állománya részéről.
November 2-án Halottak Napja alkalmából a Magyar Honvédség Parancsnokság törzsfőnöke Bozó Tibor vezérőrnagy, a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka Mudra József ezredes és Balázs Tibor főtörzszászlós vezénylő zászlós, megemlékezett alakulatunk névadójára – Szurmay Sándor tábornokra – a budapesti Fiumei úti sírkertben.
A balatonakarattyai MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ immár hatodik alkalommal adott helyet a honvédség kötelékében szolgáló amatőr és professzionális képzőművészek számára, ahol 11 napon át folyt alkotómunka. A balaton-parti üdülő előtt a gödi és a szolnoki csapatpihenő, illetve a mátraházai- és bujáki honvéd üdülő látta vendégül az alkotókat.
A balatonakarattyai alkotótáborban készült műveket bemutató megnyitón meghívott vendégként vettek részt a táborozók elöljárói: Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője, Oláh László alezredes, a Katonai Emlékpark Pákozd szakmai igazgatója és Czeglédi Ákos, Paloznak polgármestere is. A Honvédelmi Minisztériumot Varga Zoltánné alezredes, a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkárság titkárságvezetője képviselte.
A táborzáró és egyben kiállításmegnyitó ünnepségen Breznay András táborvezető művésztanár beszédében adott összegzést az együtt töltött 11 napról. Ecsetelte a közös kép koncepcióját is – Összefogás a békéért témában a festők, grafikusok és fafaragók is egyaránt megjeleníthették gondolataikat a méretes vásznon.
A beszédek után Breznay és Tamus tanár urak tárlatvezetést tartottak, bemutatva az alkotókat és műveiket is.